Résfilm

Egy japán klasszikus rendhagyó formában. Az örökké kísérletező Kardos Sándor ismét meglepi a nézőt.

színes, magyar rövidfilm, 2005, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Kardos Sándor

főszereplők: Nakagami Hisato, Yamada Ayaka, Kardos Sámson, 19 perc

Mitől különleges?

A film egy kiváló irodalmi alapanyag bravúros feldolgozása. A japán bushido értékrendhez kötődő történet egyszerű és elegáns, amivel a célkamera használatával kísérletező képek meglepő harmóniában állnak. A Résfilm radikális formai kísérlet, de arra készteti a nézőt, hogy elmélyedjen az esztétikai és erkölcsi hagyományok világában.

Hogyan készült?

A Résfilm a japán Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927) A zsebkendő című, 1916-ban írt novellájának adaptációja. A szerző műveit mások is filmre vitték már, az ő munkái alapján készítette például Akira Kuroszava híres A vihar kapujában (1950) című alkotását. Az operatőr-rendező Kardos Sándor eredeti végzettsége népművelő-magyar szakos tanár, így rendkívüli műveltségén túl a minőségi irodalmi anyagok iránti érdeklődése is erősen meghatározza a munkáit. A narrátor Helyey László, akinek meditatív hangvételű előadását különleges technikával rögzített képek kísérik.

Kardos ebben az esetben olyan kamerával dolgozott, amelyet a sportversenyek célfotóinak készítésére használnak. Ennek működési elve annyiban különbözik a hagyományos felvevőgépektől, hogy nem képkockákat rögzít, hanem számtalan függőleges vonalat egyetlen, 0,2 mm-es résen keresztül. A végső látványt a témától való távolság, a filmszalag haladási iránya és a sebessége is meghatározza. Ezzel pontosan leképezi a mozgás folyamatát, de az emberi tapasztalattól és a hagyományos konvencióktól eltérő módon ábrázolja azt. A nézőnek olyan érzése van, mintha egy nagyon hosszú szalagot vagy éppen keleti táblaképet látna, amelyet olykor jobbról balra, máskor balról jobbra mozgatnak előtte. A felvételeken megjelenő tárgyak, alakok nem pontosan kivehetők, de valamiképpen mindig kapcsolódnak az elhangzó szöveghez. Kardos először ezt a rendkívüli formát találta meg, később keresett hozzá megfelelő témát.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kardos Sándor egyike azon alkotóknak, akiknek lételeme a kísérletezés. Különösen izgatja a képek természete, érdeklődését már gyerekkorában megalapozta a fényképész édesapjával töltött idő.

Munkáiban az érzékelés határait feszegeti, azonban a lehetséges és lehetetlen képformákat nem pusztán önmagukért, hanem összetett filozófiai rendszerben alkalmazza.

A véletlen hibák és a spontán felvételek szépségét bemutató Hórusz Archívum egy olyan privátfotó kollekció, amely sok évtizedes, hatalmas gyűjtőmunkájának eredménye. A sírásó (2010) című film már egész estés hosszban épít a célkamera vizuális világára, míg az Átváltozás (2009) a gömbkamera megoldásaival játszik. A célkamerával felvett kísérletek nem csak a magyar filmtörténetben, de nemzetközi vonatkozásban is egyedülállók. Bár médiaművészeti párhuzamokat lehet találni, a Résfilm mutatja meg a legletisztultabban a technikában rejlő esztétikai lehetőségeket. A film a 36. Budapesti Magyar Filmszemlén elnyerte a kísérleti filmek kategóriájának fődíját, de szerepelt az 58. Cannes-i Filmfesztivál Rendezők Kéthete című programjában is.  

Egy emlékezetes jelenet 

A professzor visszaemlékszik a bécsi diákéveire, valamint arra, milyen érdekes dolgokat tapasztalt a nyugati kultúrában. Ezeket a tapasztalatokat aztán összeveti azzal a helyzettel, amiben éppen van. A képeken a bécsi emlékek és a japán jelen pillanatai követik egymást, amelyek a szemlélő horizontján különböző irányokba mozognak. A cselekményt valójában a narráció jelöli ki, a látottak alapján nem tudnánk követni a történetet. A személyek és a tárgyak elmosódottak, furcsák, ismerősek, de mégis idegenek. A japán tér esetében különösen nehéz a nyugati néző dolga, mert itt olyan formákkal találkozik, melyekhez nem szokott, ezért rendkívüli koncentrációt igényel az azonosításuk. Ez a választás tudatos az alkotó részéről, aki a kevéssé ismert világ ábrázolásával még több figyelmet igényel a nőzőtől, még jobban bevonja őt a filmbe.

A rendező

Kardos Sándor
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Hórusz Archívum mára körülbelül másfél millió kidobott, vett vagy kapott privátfotóból álló gyűjtemény. Családi ünnepek, ételfotók, emberek kedvenc tárgyaikkal, legszebb ruháikban. Az archívum neve Hórusz egyiptomi isten szemére utal, mely a teljesség jelképe. A szem egyes részei különböző érzékterületeket szimbolizálnak, matematikailag értelmezve pedig a végtelen felé tartó törteket jelképeznek. 

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem