Recsk 1950–1953 – Egy titkos kényszermunkatábor története

Megrázó és tabudöntő dokumentumfilm a recski kényszermunkatáborról, amelyben az egykori rabok és fogva tartóik is megszólalnak.

színes magyar dokumentumfilm, 1988, rendező: Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza

operatőr: Pap Ferenc, 212 perc

Miről szól?

A rettenetes körülmények és az ott zajló kegyetlenkedések miatt „magyar Gulágként” is emlegetett titkos recski kényszermunkatábort az Államvédelmi Hatóság működtette 1950 és 1953 között. A film részletesen bemutatja a tábor történetét, elsősorban az egykori rabok és őreik beszámolói alapján.

Mitől különleges?

A Recsk felbecsülhetetlen értékű dokumentumfilm, amelynek történeti forrásértéke különösen nagy. Hosszú évtizedek után ez volt az egyik első mű, amely megtörte az 1950-es években működő internálótáborok körüli hallgatást, és szélesebb közönséget is elért. A filmben megszólaló túlélők és tanúk elsőkézből számolnak be az átélt borzalmakról. Az interjúk formája egyszerű és tényszerű, de az interjúk rendkívüli tartalma és az alaposan átgondolt szerkesztés végig leköti a néző figyelmét.

Hogyan készült?

A háromrészes, összesen 220 perces film készítői, Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza, alkotó- és házastársak. Böszörményi Géza 1924-ben született Debrecenben, 1948-ban egy feljelentés alapján internálták, majd 1950 és 1953 között a recski büntetőtáborban raboskodott. A film az ő kezdeményezésére született, mert fontosnak tartotta, hogy irodalmi fikciók helyett az átélő hitelességével állítson emléket a történetnek.

A forgatás három éven át zajlott, az első két riport két ávós katonával készült. Ezt követően az alanyok egymást ajánlották a filmeseknek, így az egyik történet tulajdonképpen a másikból következett, ahogy ez a film tartalmi ívén is érezhető. Az interjúkban a tábor rabjai és az ott dolgozó ÁVH-s alkalmazottak egyaránt megszólalnak. A táborlakókon kívül a környékbelieket is megkeresték, ezért az ÁVH és a helyiek között kialakult viszonyról, a civilekkel szemben elkövetett visszaélésekről is képet kapunk.

A riportokat Gyarmathy Lívia készítette, akinek kérdezői stílusa mindvégig egyenes, tényszerű és rendkívül kitartó. A film feszültségét a szembesítő módszer tartja fenn, amely az összefüggő, de egymással akár ellentétes tartalmú vallomások összeszerkesztésén alapult. A politikai enyhülés következtében, 1988-ban már lehetett foglalkozni Recsk témájával, de a forgatócsoportot még ekkor is állandóan szemmel tartották a hatóságok. Az alkotói folyamat legbonyolultabb része a vágás és a felvett interjúk szerkesztése volt, hiszen itt rendkívül sok anyaggal és nagy felelősségtudattal kellett dolgozni.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film az 1980-as években jellemző hosszú dokumentumfilmek közé tartozik, amelyek a történelem fontos, sokáig tabuként kezelt témáit dolgozták fel.

Ezeknek a filmeknek nagy szerepe van abban, hogy elindult a múlttal való szembenézés folyamata, de komoly részük volt a rendszerváltás szellemi előkészítésében is.

Ebben az időben több hasonló témájú mozgókép is született, így például a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros portréfilmje a Recsken raboskodó Faludy György költőről, vagy Gulyás Gyula és Gulyás János Törvénysértés nélkül (1988) című műve, amely a hortobágyi munkatáborok történetét dolgozta fel. 

Szintén Recsk emlékére reflektált később Gyarmathy Lívia a valós események alapján készült Szökés (1997) című játékfilmjében, amely Michnay Gyula történetét mutatta be. A férfinak egyedüliként sikerült megszöknie a táborból, majd később felsorolta a Szabad Európa Rádióban és az Amerika Hangjában 520 rabtársa nevét, akik közül sokak családja csak innen tudta meg, hogy hozzátartozójuk hol van. A Recsk nemzetközi szinten is nagy figyelmet kapott, 1989-ben elnyerte a legjobb európai dokumentumfilmnek járó Félix-díjat.


Egy emlékezetes jelenet

A részlet kizárólag interjúkat tartalmaz, témája a tábort fenntartó ÁVH és a recski lakosság kapcsolata. A beszámolók nagyon ellentmondásosak, a falu lakói megfélemlítésről, agresszióról, terrorról beszélnek, míg az ÁVH emberei úgy emlékeznek, hogy kifejezetten jó volt a viszony köztük és a civilek között. Az interjúalanyok nem találkoztak a forgatás idején, de a szövegeik így is összefonódnak, reagálnak egymásra. Az ellentmondás sokszor szembeötlő: míg az egyik fél mai napig súlyos traumákkal küzd, a másik megpróbálja eltávolítani magától a felelősséget, kisebbíti az okozott károkat, és előszeretettel hivatkozik a törvényi szabályozásra.

A kocsma kisajátításának története jellegzetes példája a filmben alkalmazott szembesítő eljárásnak, mert a kocsmáros és az egykori ÁVH-s vendégek merőben másképp adják elő ugyanazt. Gyarmathy Lívia rövid, célirányos kérdései a legkisebb információt is kíméletlenül kihúzzák a riportalanyokból, s ez még megrázóbbá teszi az elmondottakat. A részlet végén arról is szó esik, hogy ezekben az években sok nőt megerőszakolhattak a faluban. Ők ezúttal nem szólalnak meg, de említésük azt mutatja, hogy Recsk kapcsán még rengeteg trauma lappang a felszín alatt, és jóval többen élhettek át szörnyűségeket, mint amennyiről hivatalosan tudunk.

A rendezők

Bal szélen: Böszörményi Géza (1924-2004)
Jobb szélen: Gyarmathy Lívia (forrás: OSZK)

Tudtad?

A Recsk elkészítése nem volt zökkenőmentes. A forgatásól hazafelé tartó Gyarmathy-t Parád közelében civil ruhás rendőrök igazoltatták, számon kérve, hogy hol járt, mit csinált. Más alkalommal Budapesten egy ávóssal készítettek interjút, mialatt a felesége rájuk hívta a rendőrséget, akik a gangos házban mindenki szeme láttára vezették el a stábtagokat.

Plakát

Tervező: Krzysztof Ducki (forrás: MNF)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem