Rabmadár

 

Szívszorító filmdráma bizalomról, kötődésről és csalódásról.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1929, rendező: Sugár Pál, Lázár Lajos

író: Walter Reisch, forgatókönyvíró: Lázár Lajos, Walter Reisch, operatőr: Bécsi József, Adolf Otto Weitzenberg, szereplők: Lissy Arna, Charlotte Susa, Hans Adalbert Schlettow, El Dura, Turay Ida, H. Balla Mariska, Kerékgyártó Olga, Rákosi Szidi, 106 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A film történetének alapja egy éjszakára szóló szerepcsere: egy női rab kérlelésére a börtön orvosnője (Charlotte Susa) bent tölt egy éjszakát a cellában, ezzel megadva a Annának (Lissy Arna) az utolsó lehetőséget szabad élete elvarratlan szálainak rendezésére. A nő felkeresi a férfit (Hans Adalbert Schlettow), aki szerelmük hajnalán bűnbe sodorta, hogy számonkérje a cserbenhagyását. A férfi szállodai főpincér, éppen arra készül, hogy új szeretőjével, egy maláj táncosnővel (El Dura) megszökjön, miután kirabolták a kasszát. Anna ezt látva hívja a rendőrséget, de mire a rendőrök odaérnek, a maláj táncosnő egy balesetben életét veszti. Végül a rabmadár – hűen az adott szavához – visszatér a börtönbe. 

Mitől különleges?

A film forgatókönyvét Reisch Walter műve nyomán a szerző és írótársa, Lázár Lajos adaptálták. A rendkívül összetett és fordulatgazdag filmet meghatározza megindító humanizmusa, sajátos karakterei meghaladják a kor előítéleteit.

A film kifejezőereje expresszív vizuális világának és a színészek játékának köszönhető.

Sugár Pál különleges érzékenységgel nyúl a börtön témájához, bravúrosan játszik a kamera pozíciójával, fény-árnyék hatások kontrasztjaival, a kompozíciók geometrikusságával, de gyakran kapunk a francia lírai realizmust idéző, elmosódó képeket is. A filmbeli német színészek közül kiemelkedő alakítást nyújt Hans Adalbert Schlettow, átható tekintete akár a szerelmi bájital, ugyanakkor megjelenésében hordozza a sorsszerű rosszat. 

A filmben több híresség is feltűnik, a maláj táncosnő szerepét egy Németországban népszerű táncosnő, El Dura alakítja. Az alkotók a húszas-harmincas évek avantgárd képzőművészeti és filmes irányzata, a Neue Sachlichkeit ('új tárgyiasság') elveinek jegyében keresik az autentikus forgatási helyszíneket. Így a történet Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.

Szabó Lőrinc Az Est szerkesztőségében

Hogyan készült?

A film gyártója az ismert komikus, Steinhardt Géza volt. Ő hívta haza a Németországban élő Sugár Pált, a Star Filmgyár egykori rendezőjét, és ő szerződtette a film főszerepeire az ismert német színészeket. A film bemutatását feltehetőleg az erotikus jelenetei miatt betiltotta a magyar cenzúra, ezek kivágása után végül megkapta előbb a kiviteli engedélyt, majd a film németországi sikere után a magyarországi bemutatást is engedélyezték. 

Bravúrosan játszik a kompozíciók geometrikusságával

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A némafilm művészi kifejezőereje a huszas évek végére telejesedett ki igazán – a harmincas évek elején azonban már óriási erővel tört be a piacra a hangosfilm, maga alá temetve a némafilmkincs mintegy 90 százalékát. Bár a Rabmadár nem tűnt el teljesen, korában gyorsan a feledés homályába merült. 

A Rabmadár egyetlen töredékes kópiája külföldön maradt meg, a nemzetközi forgalmazásnak köszönhetően. Jan Zaalberg holland magángyűjtőtől került az Osztrák Filmarchívumhoz, onnan pedig 2002-ben kapta kölcsön először a budapesti Filmarchívum. A hiányzó részek tartalmi összefoglalóját ekkor a Berlinben fennmaradt német cenzúrajegyek alapján rekonstruálták. Később azonban a hiányzó tekercsek is előkerültek, amelyet 2022-ben a Filmarchiv Austria ismét a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum rendelkezésére bocsátott, így vált lehetővé közel a teljes mű, 2171 m filmanyag digitális restaurálása. A film 4k digitális restaurálása és bemutatása 2023-ban az Európai Filmarchívumok Egyesületének (ACE) A Season of Classic Films nevű programjában, az EU Creative Europe MEDIA programjának támogatásával valósul meg.


Egy emlékezetes jelenet

Anna (Lissy Arna), miután megtudja, hogy a börtön orvosnője (Charlotte Susa) szívén viseli sorsát, a helyzetet kihasználva betegnek tetteti magát, hogy kettesbe kerüljön vele a cellában. Bevallja, hogy minden vágya egy szabadon töltött éjszaka, mely alatt találkozhat az őt romlásba döntő férfival. Könnybe lábadt szemmel kérleli a nőt, hogy segítsen neki, kétségbeesett könyörgését életlen közelképek mutatják. A szűk plánokat egy felülnézeti totálkép szakítja meg, felidézve a részlet elején látható kalitkába zárt madár képét. Ez a radikális formai megoldás jelzi az orvosnő tiltakozását megtörő fordulatot. A madár ismét szoros párhuzamba kerül Annával. Az elkeseredettség szó szerinti tetőpontja ez, ettől kezdve enyhül meg a jóságos orvosnő, és egyezik bele a szerepcserébe, hogy egy éjszakán át szabad lehessen a „rabmadár”.

Ezt is nézd meg!

Szabó Lőrinc Az Est szerkesztőségében (híradórészlet):

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Balogh Gyöngyi: Filmtörténetírás filmek nélkül. Filmkultúra, 2003
Rabmadár és Vihar után – képekben. Filmkultúra, 2003

Az film egyik rendezője

-NFI
Sugár Pál színészként, a Fületlen gomb című filmben (Fotó: NFI)

Tudtad?

A film egyik operatőre, Bécsi József elsők között próbálkozott a gramofonlemezzel kombinált hangosfilmfelvételekkel, így készültek 1908-ban a Biophotophon-képek.


Bécsi József (forrás: Hangosfilm)