Rabmadár

Szívszorító filmdráma bizalomról, kötődésről és csalódásról.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1929, rendező: Sugár Pál

író: Walter Reisch, forgatókönyvíró: Lázár Lajos, Walter Reisch, operatőr: Bécsi József, Oskar Weitzenberg, szereplők: Lissy Arna, Charlotte Susa, Hans Adalbert von Schlettow, El Dura, Turai Ida, H. Balla Mariska, Kerékgyártó Olga, Rákosi Szidi, 79 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A film történetének alapja egy éjszakára szóló szerepcsere: egy női rab kérlelésére a börtön orvosnője (Charlotte Susa) bent tölt egy éjszakát a cellában, ezzel megadva a Annának (Lissy Arna) az utolsó lehetőséget szabad élete elvarratlan szálainak rendezésére. A nő felkeresi a férfit (Hans Adalbert von Schlettow), aki szerelmük hajnalán bűnbe sodorta, hogy számonkérje a cserbenhagyását. A férfi szállodai főpincér, éppen arra készül, hogy új szeretőjével, egy maláj táncosnővel (El Dura) megszökjön, miután kirabolták a kasszát. Anna ezt látva hívja a rendőrséget, de mire a rendőrök odaérnek, a maláj táncosnő egy balesetben életét veszti. Végül a rabmadár – hűen az adott szavához – visszatér a börtönbe. 

Mitől különleges?

A film forgatókönyvét Reisch Walter műve nyomán a szerző és írótársa, Lázár Lajos adaptálták. A rendkívül összetett és fordulatgazdag filmet meghatározza megindító humanizmusa, sajátos karakterei meghaladják a kor előítéleteit.

A film kifejezőereje expresszív vizuális világának és a színészek játékának köszönhető.

Sugár Pál különleges érzékenységgel nyúl a börtön témájához, bravúrosan játszik a kamera pozíciójával, fény-árnyék hatások kontrasztjaival, a kompozíciók geometrikusságával, de gyakran kapunk a francia lírai realizmust idéző, elmosódó képeket is. A filmbeli német színészek közül kiemelkedő alakítást nyújt Hans Adalbert Schlettow, átható tekintete akár a szerelmi bájital, ugyanakkor megjelenésében hordozza a sorsszerű rosszat. 

A filmben több híresség is feltűnik, a maláj táncosnő szerepét egy Németországban népszerű táncosnő, El Dura alakítja. Az alkotók a húszas-harmincas évek avantgárd képzőművészeti és filmes irányzata, a
Neue Sachlichkeit ('új tárgyiasság') elveinek jegyében keresik az autentikus forgatási helyszíneket. Így a történet Az Est Lapok valódi szerkesztőségében indul, egy pillanatra feltűnik Szabó Lőrinc költő is, aki akkor a lap munkatársa volt.

Szabó Lőrinc Az Est szerkesztőségében

Hogyan készült?

A film gyártója az ismert komikus, Steinhardt Géza volt. Ő hívta haza a Németországban élő Sugár Pált, a Star Filmgyár egykori rendezőjét, és ő szerződtette a film főszerepeire az ismert német színészeket. A film bemutatását feltehetőleg az erotikus jelenetei miatt betiltotta a magyar cenzúra, ezek kivágása után végül megkapta előbb a kiviteli engedélyt, majd a film németországi sikere után a magyarországi bemutatást is engedélyezték. 

Bravúrosan játszik a kompozíciók geometrikusságával

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A némafilm művészi kifejezőereje a huszas évek végére telejesedett ki igazán – a harmincas évek elején azonban már óriási erővel tört be a piacra a hangosfilm, maga alá temetve a némafilmkincs mintegy 90 százalékát. Bár a Rabmadár nem tűnt el teljesen, korában gyorsan a feledés homályába merült. 

A film eredeti nitrókópiáját a Filmarchiv Austria azonosította. 2002-ben kölcsönadta a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak az analóg felújításhoz, 2019-ben pedig a filmkópia 4K felbontású, nyers, digitalizált változatát változatát ajándékozta a Filmarchívumnak. Ezzel lehetővé  vált a némafilm teljeskörű digitális restaurálása, amely 2020-ban kezdődik meg.


Egy emlékezetes jelenet

Anna (Lissy Arna), miután megtudja, hogy a börtön orvosnője (Charlotte Susa) szívén viseli sorsát, a helyzetet kihasználva betegnek tetteti magát, hogy kettesbe kerüljön vele a cellában. Bevallja, hogy minden vágya egy szabadon töltött éjszaka, mely alatt találkozhat az őt romlásba döntő férfival. Könnybe lábadt szemmel kérleli a nőt, hogy segítsen neki, kétségbeesett könyörgését életlen közelképek mutatják. A szűk plánokat egy felülnézeti totálkép szakítja meg, felidézve a részlet elején látható kalitkába zárt madár képét. Ez a radikális formai megoldás jelzi az orvosnő tiltakozását megtörő fordulatot. A madár ismét szoros párhuzamba kerül Annával. Az elkeseredettség szó szerinti tetőpontja ez, ettől kezdve enyhül meg a jóságos orvosnő, és egyezik bele a szerepcserébe, hogy egy éjszakán át szabad lehessen a „rabmadár”.

Ezt is nézd meg!

Szabó Lőrinc Az Est szerkesztőségében (híradórészlet):

Tudtad?

A film operatőre, Bécsi József elsők között próbálkozott a gramofonlemezzel kombinált hangosfilmfelvételekkel, így készültek 1908-ban a Biophotophon-képek.

Az operatőr: Bécsi József (forrás: Hangosfilm)

Babos Anna

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem