Puskás Hungary

Összefoglalható-e a legismertebb magyar élete és karrierje két órában? Almási Tamás megkísérelte a lehetetlent.

színes magyar dokumentumfilm, 2009, rendező: Almási Tamás

forgatókönyvíró: Almási Tamás, operatőr: Tóth Zsolt, Beck György, Dala István, Bánk Szabolcs, vágó: Hargittai László, zene: Dés László, szereplők: Franz Beckenbauer, Buzánszky Jenő, Alexander Chapman Ferguson, Grosics Gyula, Gyarmati Dezső, Lakatos Ernő, 117 perc 

Miről szól?

Portréfilm minden idők egyik legsikeresebb labdarúgójáról, az Aranycsapat kapitányáról, a magyar válogatott, a Budapest Honvéd és a Real Madrid legendájáról, Puskás Öcsiről.

Mitől különleges?

A 2006-ban elhunyt Puskás Ferenc nemcsak a legeredményesebb magyar futballista, de sokak szerint máig ő a legismertebb magyar a világon. Népszerűségét annak köszönheti, hogy miután idehaza mindent elért – ötször nyerte meg a bajnokságot a Budapest Honvéd színeiben, olimpiai aranyérmet szerzett, majd világbajnoki döntőbe vezette a válogatottat –, 1956-os emigrációját követően bejárta szinte az egész világot. A Real Madridnál töltött kilenc év alatt a spanyol bajnokságot ötször, a Bajnokcsapatok Európa-kupáját háromszor nyerte meg, majd visszavonulását követően edzőként megfordult az Egyesült Államokban, Kanadában, Görögországban, Chilében, Szaud-Arábiában, Egyiptomban és Ausztráliában is, hogy végül 1991-ben hazatérjen Magyarországra.

Ennek a legendákkal övezett kalandos életútnak az összefoglalására az az Almási Tamás vállalkozott, akitől látszólag távol áll a posztumusz portréfilm műfaja. A legtöbb munkájában (Ózd-sorozat, Ítéletlenül, Sejtjeink) hétköznapi embereket követ szociológiai és humanista alapállásból, akár hosszú éveken át. Ezekhez a filmekhez képest a Puskás Hungary vállaltan egyszerű, szabályos életútfilm, amely a gyerekkortól indulva idézi fel a főhős életének és karrierjének fontosabb állomásait. A források közt a temérdek archív felvétel mellett Puskás saját önéletírása is szerepel Csuja Imre tolmácsolásában, a rokonokon, a pályatársakon és a legnagyobb sztárokon – az Aranycsapat még élő tagjai, Di Stefano, Pele, Beckenbauer, Platini, Sir Alex Ferguson – kívül Almásiék többek közt a gyerekkori barátokat, Puskás spanyol házvezetőnőjét, illetve a görög és az ausztrál tanítványait is megszólaltatták.

A Puskás Hungary látszólagos eszköztelensége mögött ugyanakkor komoly szerkesztői, dramaturgiai munka van. Úgy kellett Puskás eseménygazdag életének összes jelentős pillanatáról, a személyét övező legendákról, ellentmondásokról beszámolni, illetve a történelmi-politikai viszonyokat érzékeltetni, hogy egyrészt ne legyen túlzsúfolt és zavaros az anyag, másrészt a laikus néző is eligazodhasson benne. Almási ezt a vállalását maximálisan teljesítette.

Hogyan készült?

Almási, pályája során először, produceri felkérésre dolgozott. Címnek eredetileg „Az igazi Puskás”-t szánta, majd megváltoztatta, amikor világossá vált számára, hogy a filmből mindenképp egy szubjektív portré fog kirajzolódni. Amint egy interjúban megfogalmazta, célja „az emberből, akit a világon a leginkább azonosítanak Magyarországgal, egy szerethető, minden szempontból hiteles hőst formálni, akit vélhetően ezért még jobban fognak szeretni a határon túl is, meg itthon is”.

Segítőivel együtt éveken át kutatott, magánlevelek, titkosszolgálati jelentések, korabeli sporthíradók, fotók és újságcikkek sokaságát ásták elő. Digitális utómunkára is szükség volt, a fotók egy részét 3D-effekttel látták el, és a régi meccsfelvételekbe is bele kellett nyúlni, hogy ne csak totálban, de közelebbi képkivágatban is láthatóak legyenek a játékosok. A négy éven át készült film költségvetése 110 millió forint volt, de ennek jelentős része a jogdíjakra ment el. A két és fél éves forgatás nagyobb része – a rendezőt is beleszámítva – három fő részvételével zajlott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A legismertebb magyar mítosza miatt Almási portréfilmje akkor is megkerülhetetlen és hiánypótló alkotás lenne, ha a rendező nem lelkiismeretesen, precízen és kiváló arány-, illetve tempóérzékkel készítette volna el. A Puskás Hungary a futballrajongókon túl ajánlható annak is, aki meg szeretné érteni, hogy miért pont Puskás Öcsiből vált példakép és népi hős – nemcsak Magyarországon, de mindenhol, ahol megfordult. Története azért is izgalmas, mert – ahogy a rendező fogalmaz, – 

„sorsa magába foglalja a 20. század viharos európai és magyar történelmét.”

A Puskás Hungary a 41. Magyar Filmszemlén a kritikusok díját és a legjobb dokumentumfilm díját kapta megosztva – Almási hatodik alkalommal vehette át ezt az elismerést –, továbbá fődíjjal jutalmazták a valladolidi és a vukovari filmfesztiválon is. A közönség is hálásan fogadta a filmet: a Puskás Hungary lett a legnézettebb dokumentumfilm a rendszerváltás óta.

Egy emlékezetes jelenet 

Puskás Öcsi emigrálása után 25 évvel, 1981-ben lehetőséget kapott rá, hogy hazalátogasson. Az egész országot lázban tartó eseményt Surányi András kamerája a madridi reptértől a Népstadionban játszott öregfiúk-mérkőzésig végigkísérte, és beillesztette Aranycsapat (1982) című dokumentumfilmjébe. Almási ezeket a képsorokat veszi kölcsön, amikor idáig jut Puskás történetében. A könnyeivel küzdő legenda látványa Surányi filmjében is megrendítő, a Puskás Hungaryben viszont – végigkövetve Öcsi szemszögéből az emigráció éveit – még jobban átérezzük az örömét és a fájdalmát.

A rendező

Almási Tamás a 8. Jameson Cinefest - Miskolci Nemzetközi Filmvesztiválon a zsűri tagjaként (MTI Fotó/ Vajda János)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem