Pergőtűz I–V.

Sára Sándor dokumentumfilmje a második világháborús doni katasztrófa tabudöntő krónikája.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1982, rendező: Sára Sándor

operatőr: Kurucz Sándor, 525 perc

Miről szól?

A magyar hadsereg doni veresége a második világháború fájó katasztrófája, amelynek során a rosszul felszerelt, ellátási és utánpótlási nehézségekkel küzdő, az orosz télben fagyoskodó katonák megsemmisítő vereséget szenvedtek az orosz hadseregtől.

Mitől különleges?

A szocializmusban sokáig csak a hivatalos ideológia szerint lehetett beszélni a második világháborúról, amely szerint a doni katasztrófa a Horthy-rendszer egyik fő bűne volt, hiszen a vezetés csak meghalni küldte a 250 ezer magyar katonát a Don-kanyarhoz. A túlélők nem beszéltek az átélt borzalmakról, mert szégyellniük kellett, hogy „a fasiszta magyar hadsereg” katonái voltak, amely a „dicsőséges Szovjetunió” ellen harcolt. Ezzel számolt le Sára Sándor dokumentumfilm-sorozata, amely a kor lehetőségeihez képest 

őszintén mondta el, mi történt a magyar katonákkal a hazájuktól több ezer kilométerre fekvő frontvonalon.

A Pergőtűz kronologikus sorrendben haladva, a visszaemlékezéseket híradórészletekkel dúsítva rekonstruálja a doni tragédiához vezető utat. Egyenlő alanyként, azaz egyformán áldozatként kezel tiszteket és közkatonákat, akik letaglózó erővel láttatják a megpróbáltatásokat: a hosszú, erőltetett menetet, amely során odafagyott lábukhoz a bakancs, a zsidó munkaszolgálatosokkal való találkozást, akik közül a nők a testüket ajánlották fel egy darab kenyérért, és a hadvezetés megkérdőjelezhető döntései alapján hozott véráldozatokat.

Hogyan készült?

Miután pénzügyi okokra hivatkozva, valójában kényes politikai áthallásai ('56-os forradalom, '68-as csehszlovákiai bevonulás, Erdély) miatt nem engedélyezték a mádéfalvi veszedelemről tervezett filmjét, Sára Sándor úgy döntött, a lehető legolcsóbban fog forgatni, méghozzá dokumentumfilmeket. Így olyan, a szocializmusban elhallgatott témákat is feltárhatott, mint a bukovinai székelyek kitelepítése (Sír az út előttem), a kárpátaljai férfiak elhurcolása a szovjet munkatáborokba (Csonka Bereg), vagy épp a magyar hadsereg doni katasztrófája. 

1979-től három éven át forgatott interjúkat túlélőkkel és szemtanúkkal. A kezdetben kétórásra tervezett dokumentumfilm végül 25 órásra duzzadt, és a Magyar Televízió finanszírozásában 25 részes tévésorozat készült belőle Krónika címmel. A Krónika vetítése végül botrányba fulladt, az anyagot több helyen cenzúrázták, a vágatlan változat csak a rendszerváltás után kerülhetett adásba. Sára elkészítette a dokumentumfilmes nagyregénynek is beillő Krónika moziváltozatát is: ez lett az ötrészesre, nyolcórásra megvágott Pergőtűz.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Krónika, illetve a Pergőtűz hiánypótló vállalkozás volt a magyar filmtörténetben. A hetvenes években nagy port kavart Nemeskürty István Requiem egy hadseregért című könyve, amely a doni eseményekkel foglalkozott, és amely nyomán megnőtt az igény Magyarország második világháborús szerepvállalásának újragondolására. Ezt elégítette ki Sára dokumentumfolyama, amely megőrizte a túlélők emlékeit az utókor számára, így megteremtette a második világháború kollektív magyar emlékezetét. Nagy hatást gyakorolt a filmszakmára is, amely az elfojtott emlékezetet interjúkra épülő, hosszú dokumentumfilmekben tárta fel, és ágyazott meg velük a rendszerváltásnak a 80-as években (Pócspetri, Recsk, Törvénysértés nélkül, A Dunánál). 


Egy emlékezetes jelenet

Gellért Sándor tizedes elmeséli, hogyan szeretett bele egy ukrán partizánnőbe. A hollywoodi filmbe illő, fordulatos szerelmi történet azonban nem tetszett a pártvezetésnek, mert a hivatalos álláspont szerint a Szovjetunióért harcoló, férjezett nő nem keveredhetett viszonyba „az elnyomó fasiszta hadsereg katonájával”. Ez a sztori robbantotta ki a botrányt a Krónika körül: szovjet nyomásra maga Kádár János kérte számon a Magyar Televízió igazgatóját, hogyan engedhette adásba a dokumentumsorozatot, de annak nem betiltását, csak cenzúrázását adta parancsba – a megvágott Krónikából végül 17 rész mehetett le a tévében, mielőtt végleg levették a műsorról.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező 

Sára Sándor (fotó: B. Müller Magda)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Nagy esemény volt a korszak legnépszerűbb dívájának, Karády Katalinnak látogatása a fronton: "Közben valamelyik frontszélen ott volt a Karády is. Kiabálták át, hogy hát hívjuk el a Karádyt ide, hogy ők is hadd hallják, hogy hogyan énekel. Aztán akkor nem lövöldözzük egymást. Énekelt bent ám az állásokban elől. Kiment a frontra a katonák elé, aztán az oroszok hallgatták." (V. ezredes visszaemlékezése)

Plakát

(forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem