Miről szól?

Pepin bácsi egy rozoga viskóban lakik a Duna partján, a saját maga uraként. Meglátogatja a fiatal Bohumil, aki először még megütközik rajta, hogy milyen körülmények közt él a rokona, de minél több időt töltenek együtt, annál jobban egymásra hangolódnak.

Mitől különleges?

Nemes Gyula a bejáratott útvonalakat elkerülve jutott el a filmig. Miután nem vették fel rendezőnek, az ELTE cseh, magyar és filmelmélet szakán folytatta tanulmányait, így gyakorlati előképzettség nélkül vágott bele a Papagáj forgatásába. Első rövidfilmje minden szempontból szabálytalan alkotás: eklektikus, nyers, és szándékosan megy szembe a filmes konvenciókkal és trendekkel.

Az első pár percben Pepin bácsi lakhelyét követhetetlenül gyors, információkkal telített snittekben mutatja meg, és a kortárs filmekből mára teljesen kikopott intellektuális montázs technikáját is alkalmazza. A különféle képformátumok l’art pour l’art váltogatása, a döntött képsík vagy az experimentális stílushoz látszólag nem passzoló ünnepélyes fúvószene ugyancsak segítenek visszaadni a főszereplő kaotikus külső és belső világát.

A Papagáj fő helyszíne egyszerre realista és stilizált. Pepin bácsi valószerűtlenül túlzsúfolt odujában minden tárgy és eszköz metaforaként is értelmezhető, kezdve a régi, képcsöves televízótól a festékes dobozokon át a terített asztalig, amelyeket Pepin – és a később hozzá csatlakozó Bohumil – módszeresen szétvernek. Ezeknek a metaforáknak és szimbólumoknak a megfejtésében azonban a töredezett cselekmény nem segít, a néző szabadon értelmezheti a látottakat.

Szándékosan szembemegy a filmes konvenciókkal és trendekkel

Hogyan készült?

A Papagáj alapjául, ahogyan ezt Bohumil neve is jelzi, Hrabal-motívumok szolgáltak, de a történetnek személyes háttere is van: Nemes a főszereplőt elhunyt keresztapjáról mintázta, akinek életmódja, világszemélete és lakhelye is hasonlított Pepin bácsiéra. A fiatal férfi szerepét a rendező saját magára osztotta, ezzel is aláhúzva az önéletrajzi vonatkozást. A helyszínt, a Kopaszi gátat a másik főszereplő – a korai Tarr Béla-filmek operatőre – Mihók Barna javasolta, aki akkoriban ott lakott a környéken. A forgatás három éven át húzódott, ez idő alatt Nemes – hasonlóan az általa alakított Bohumilhoz – be is költözött a folyóparti nyaralóba.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Papagáj egy kivételesen erős pályakezdés, amely

Idehaza visszhang nélkül maradt, mégis sokat köszönhet neki a rendező: egyrészt miatta nyerhetett felvételt a prágai FAMU filmakadémiára, másrészt a forgatás közben született meg következő filmjének ötlete. Tíz éven át követte kamerájával a Kopaszi gát lebontását és átépítését; a témát feldolgozó Letűnt világ tucatnyi díjat nyert világszerte, közte a Kristály Glóbuszt a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rövid dokumentumfilm kategóriájában.

Egy emlékezetes jelenet

Az amúgy is eklektikus film újabb réteggel gazdagodik, amikor Pepin bácsi és Bohumil úgy döntenek, hogy bemennek a városba. Félpár cipőt árulnak a Blaha Lujza téren, beállnak utat javítani, hajléktalanokkal haverkodnak és a temetőben is körülnéznek. A játékos hangulatú etűdben a színészek improvizálnak, és interakcióba lépnek a városlakókkal, megelőlegezve ezzel Nemes első nagyjátékfilmjét, a hasonló módszerrel forgatott Egyetleneim-et.

A rendező

Nemes Gyula (MTI Fotó: Kallos Bea)
Adatlapja a Filmkeresőn