Ostrom

A diák-Oscar-díjas kisfilm a méltóságért folytatott küzdelemről mesél a szarajevói ostrom idején.

színes magyar rövidfilm, 2018, rendezte: Kovács István

forgatókönyv: Gasztonyi Kálmán, operatőr: Dévényi Zoltán, szereplők: Vedrana Božinović, Mirela Lambić, Radoje Čupić, Nenad Pećinar, Trill Zsolt, Keszég László, 23 perc

Miről szól?

1994, Szarajevó ostroma. Középkorú nő szeretne vízhez jutni. Miután sikertelenül próbálkozik a szomszédoknál, kétségbeesésében kimegy a lövöldözéstől hangos utcákra, hátha el tud jutni a két tűz között fekvő vízcsapig. Élethalálharcában a méltóságát igyekszik megőrizni.

Mitől különleges?

Az Ostrom nem a háború frontvonalát, hanem a hátország szenvedését mutatja be. Kovács István a mindennapi meggyötörtséget és a lepusztultságban is továbbélő életösztönt villantja fel elemi erővel, amikor egy olyan nőről mesél, aki nem a fizikai túlélésért küzd, nem azért akar vizet szerezni, mert különben szomjan halna, hanem azért, hogy csinos legyen a randevúján. Mert túlélni csak úgy képes a háborút, ha közben ember marad – és nő.

Hogyan készült?

Az alapötletet egy szarajevói nő memoárja adta Gasztonyi Kálmán forgatókönyvírónak, aki az elhúzódó ostrom alatt is meg akarta őrizni a nőiességét. Kovács István már az előző filmjeiben is foglalkozott azzal, hogyan élik meg a háborút a kisemberek és közkatonák (az első világháborús Szürke senkik), a női tartás titkát pedig a terhes kick-boxerről szóló Betonzajban kutatta. Az Ostrom abban különleges, hogy közös nevezőre hozta a rendező két érdeklődési területét.

A kisfilmet egy régi, szétlőtt szovjet laktanyában forgatták Kiskunlacházán, ahol Angelina Jolie A vér és a méz földjén című drámáját készítette. (Díszlettervezője az Oscar-díjas Saul fiában is dolgozó Rajk László volt.) Korszerű digitális technológia helyett lejárt szavatosságú, 16 mm-es filmet használtak, hogy azzal teremtsék meg a régi háború karcos, rohadó, kékeszöld világát. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Ostrom is része a 2010-es évek kimagasló magyar Oscar-szériájának:

Kovács István filmje 2018-ban bronz fokozatú diák-Oscart nyert. A diák-Oscarra filmes főiskolák és egyetemek jelölhetik a diákok filmjeit, amiket arany, ezüst és bronz diák-Oscarral jutalmaznak. Magyar filmek közül elsőként Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt… című diplomamunkája nyert 1991-ben, de 2016-ban Kis Hajni Szép alak című drámája, 2017-ben pedig Freund Ádám Földiek című szürreális sci-fije is eljutott a jelölésig, míg végül 2018-ban Kovács István haza is hozta az egyik diák-Oscart. Ez azért is egyedülálló eredmény, mert eddig még egyetlen filmes egyetemnek sem sikerült három egymást követő évben a jelöltek közé kerülni a narratív filmek kategóriájában.

Egy emlékezetes jelenet

A szarajevói ostrom alatt az emberek csak futva közlekedtek az utcán, hogy elkerüljék a golyókat. Halottaikat a sokemeletes házak tövében, akár egy játszótérnél létesített temetőben hantolták el. Különösen szívszorító, ahogy a vízért induló nő futólag megérinti halott férje sírkövét. Életét is kockáztatva fut ki a folyamatos tűz alatt álló vízcsaphoz. A jelenetet hosszú, rohanó snittekben vették fel, amik ugyanolyan intenzíven adják át a halál közelségétől fülünkben dübörgő adrenalint, mint anno Steven Spielberg a Ryan közlegény megmentésében.

Tudtad?

Kovács István ezzel a kisfilmmel diplomázott az SZFE-n.

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem