Nyitány

A születés csodáját egy tojás belsejéből figyelhetjük, miközben Beethoven zenéje hömpölyög. Vadász János díjnyertes alkotása kiemelkedik az ismeretterjesztő filmek sorából.

színes rövidfilm, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Vadász János

9 perc


Miről szól?

Vadász János alig kilencperces alkotása a kiscsibe születését mutatja be. A keletkezés, a fejlődés és a kikelés folyamatát izgalmas nézőpontból, a tojás belsejéből figyelhetjük. A lélegzetelállító képeket Beethoven Egmont-nyitánya kíséri. A gondosan választott zenei aláfestés különleges hangulatúvá varázsolja a filmet.

Mitől különleges?

A Nyitány szenzációs szuperközeli felvételei a mai technológiával könnyedén elkészíthetők, a kortárs természetfilmekben megszokott képsorok a hatvanas évek közepén azonban még forradalminak számítottak. Vadász János alkotása ráadásul több, mint látványos biológiai illusztráció. A zeneválasztásnak és a csodálatos képeket összefűző elbeszélői szerkezetnek hála a Nyitány messze kiemelkedik az ismeretterjesztő filmek sorából.

A játékos cím többféle jelentést foglal magában. A kisfilm az élet nyitányát követi, egy híres zenei nyitánnyal kísérve. Beethoven ismert szerzeménye azonban nem egyszerű aláfestés. Az Egmont-nyitányt 1956 őszén, a forradalom napjaiban gyakran sugározta a Kossuth Rádió. Az ünnepélyes zene nemcsak ritmust és szerkezetet kölcsönöz a műnek, de erőteljes történelmi áthallásokkal gazdagítja.

Az ’56-os forradalmat megidéző zene erőteljes párhuzamokat idéz meg. Az erekben áramló vércseppek az utcán rohanó tömegre hasonlítanak. A születés küzdelme a tragikus események sajátos ellenpontjává válik. Az új élet a reményteli megújulás ígéretét hordozza. A film mesterien követi a zene dinamikáját. Az állóképeken minden mozgásban és folyamatos átalakulásban van.  

A Nyitány jóval túlmutat konkrét témáján és különféle képzettársításokat indít be.

A születés csodája egy tojás belsejéből nézve

Hogyan készült?

A hatvanas évek közepén még nem léteztek olyan apró kamerák, amelyek elférnek egy tojás belsejében. A fejlődő csirkeembrió különböző életszakaszait speciális technikával lehetett csak filmre rögzíteni. A kemény külső héjat eltávolítva, de az átlátszó vékony hártyát meghagyva láthatóvá vált a tojás belseje. Az embriók meleg helyen tartva néhány napig életben maradtak.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Vadász János orvosi egyetemet végzett. Később a Gyógypedagógiai Főiskola fotó- és filmlaboratóriumának vezetőjeként főként tudományos filmezéssel foglalkozott. 1949-ben a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár mikrofotósa lett. A Nyitány itthon és külföldön is hatalmas sikert aratott, többek között Oscar-díjra is jelölték. Vadász János alkotása az első magyar kisfilm, ami Cannes-ban Arany Pálmát kapott. Hiába az eltelt évtizedek újabb és újabb technikai fejlesztései, a Nyitány ma is erőteljes, rendkívül különleges filmélmény.


Egy emlékezetes jelenet

A képernyőt a tojáshéj fehérsége tölti be. A kiscsibe életében új fejezet kezdődik. A születés küzdelmét Beethoven ünnepélyes taktusai kísérik. Az apró lábak némi harc után határozottan szétfeszítik a tojáshéjat. Az új élet diadalmas győzelmet arat. A keletkezés misztériuma fenséges csoda. A széttört tojás mellett álló kiscsibe az élet szüntelen diadalát hirdeti.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

Plakát

(forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem