Miről szól?

Vadász János alig kilencperces alkotása a kiscsibe születését mutatja be. A keletkezés, a fejlődés és a kikelés folyamatát izgalmas nézőpontból, a tojás belsejéből figyelhetjük. A lélegzetelállító képeket Beethoven Egmont-nyitánya kíséri. A gondosan választott zenei aláfestés különleges hangulatúvá varázsolja a filmet.

Mitől különleges?

A Nyitány szenzációs szuperközeli felvételei a mai technológiával könnyedén elkészíthetők, a kortárs természetfilmekben megszokott képsorok a hatvanas évek közepén azonban még forradalminak számítottak. Vadász János alkotása ráadásul több, mint látványos biológiai illusztráció. A zeneválasztásnak és a csodálatos képeket összefűző elbeszélői szerkezetnek hála a Nyitány messze kiemelkedik az ismeretterjesztő filmek sorából.

A játékos cím többféle jelentést foglal magában. A kisfilm az élet nyitányát követi, egy híres zenei nyitánnyal kísérve. Beethoven ismert szerzeménye azonban nem egyszerű aláfestés. Az Egmont-nyitányt 1956 őszén, a forradalom napjaiban gyakran sugározta a Kossuth Rádió. Az ünnepélyes zene nemcsak ritmust és szerkezetet kölcsönöz a műnek, de erőteljes történelmi áthallásokkal gazdagítja.

Az ’56-os forradalmat megidéző zene erőteljes párhuzamokat idéz meg. Az erekben áramló vércseppek az utcán rohanó tömegre hasonlítanak. A születés küzdelme a tragikus események sajátos ellenpontjává válik. Az új élet a reményteli megújulás ígéretét hordozza. A film mesterien követi a zene dinamikáját. Az állóképeken minden mozgásban és folyamatos átalakulásban van.  

A születés csodája egy tojás belsejéből nézve

Hogyan készült?

A hatvanas évek közepén még nem léteztek olyan apró kamerák, amelyek elférnek egy tojás belsejében. A fejlődő csirkeembrió különböző életszakaszait speciális technikával lehetett csak filmre rögzíteni. A kemény külső héjat eltávolítva, de az átlátszó vékony hártyát meghagyva láthatóvá vált a tojás belseje. Az embriók meleg helyen tartva néhány napig életben maradtak.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Vadász János orvosi egyetemet végzett. Később a Gyógypedagógiai Főiskola fotó- és filmlaboratóriumának vezetőjeként főként tudományos filmezéssel foglalkozott. 1949-ben a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár mikrofotósa lett. A Nyitány itthon és külföldön is hatalmas sikert aratott, többek között Oscar-díjra is jelölték. Vadász János alkotása az első magyar kisfilm, ami Cannes-ban Arany Pálmát kapott. Hiába az eltelt évtizedek újabb és újabb technikai fejlesztései, a Nyitány ma is erőteljes, rendkívül különleges filmélmény.

Egy emlékezetes jelenet

A képernyőt a tojáshéj fehérsége tölti be. A kiscsibe életében új fejezet kezdődik. A születés küzdelmét Beethoven ünnepélyes taktusai kísérik. Az apró lábak némi harc után határozottan szétfeszítik a tojáshéjat. Az új élet diadalmas győzelmet arat. A keletkezés misztériuma fenséges csoda. A széttört tojás mellett álló kiscsibe az élet szüntelen diadalát hirdeti.

Plakát

(forrás: NFI)