Négy bagatell

A kép és a valóság egymáshoz való viszonya a film egyik nagy alapproblémája. Bódy Gábor négy mozgóképes kísérlete e komplex kérdéskört boncolgatja.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1975, rendező: Bódy Gábor

operatőr: Haraszti Zsolt, Bódy Gábor, 28 perc

Miről szól?

Négy gondolat, négy filmes kísérlet. Az archív néprajzi felvételekből a szemünk előtt meglepően új kompozíciók születnek. A modern táncos gesztusai a képkivágatok és rajzolatok hatására más értelmet nyernek. Ittas férfi dudorászik, vidám táncát egy karót nyelt szociológus szónoklata szakítja félbe. A monitorra visszacsatolt kamera az egymással szembeállított tükrökhöz hasonlóan a végtelenség illúzióját kelti.

Mitől különleges?

Négy korai munkájával Bódy Gábor a valóság és a kép viszonyrendszerét kutatja. A Négy bagatell négy filmnyelvi kísérlet, amelyek egytől-egyig a mozgókép kifejezésmódjaival foglalkoznak. A rendezőt nem a cselekmény vagy a történet, hanem a fény, a mozgás, a kompozíció érdeklik.

Az a varázslatos folyamat, ahogyan a pergő képkockák különféle jelentéseket nyernek.

Az egyszerű, mégis beszédes cím egyszerre utal az egyetlen zseniális ötletre épülő rövid zenei darabokra, illetve a kissé régies hangzású főnévre. A bagatell szó használata ebben az értelemben nyilvánvalóan ironikus, hiszen Bódy Gábor munkái korántsem holmi jelentéktelen, elhanyagolható apróságok. Az egyes darabok távolról sem aprólékosan kidolgozott, nagy műgonddal rögzített alkotások. Bódy Gábor egy-egy elméleti gondolatot, őt foglalkoztató kérdést próbált ki a gyakorlatban. Olyan filmelméleti esszék ezek, melyeket nem szóban, hanem a film nyelvén fogalmazott meg. A játékfilmekkel ellentétben nem a nagyközönség számára készültek, ám gondolati tartalmuk és friss játékosságuk miatt mindenképpen méltóak a szélesebb figyelemre.

Hogyan készült?

Bódy Gábor a kísérletezést bátorító, szabadabb légkörű Balázs Béla Stúdió „Filmnyelvi sorozatának” egyik szervezője és vezéralakja volt. A Négy Bagatell az akkoriban komoly vitákat és ellenkezést kiváltó kezdeményezés egyik fontos eredménye. Az egyes darabok minimális költséggel és meglehetősen gyorsan, egy-két nap alatt készültek el.   

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A tragikus sorsú Bódy Gábor a magyar film egyik legnagyobb hatású alkotója. Örök kísérletezőként nemcsak a hagyományos elbeszélésmóddal és az uralkodó realista szemlélettel szakított, de egész munkásságával a mozgókép új területeit, addig ismeretlen lehetőségeit kutatta. A Négy bagatell izgalmas filmnyelvi kérdései nemcsak Bódy Gábor későbbi munkáiban, de más alkotóknál is felbukkannak. 1988-ban Fehér György hat neves rendező egy-egy főiskolai vizsgafilmjét szerkesztette egybe. Az 1985-ben elhunyt Bódy Gábor munkássága előtt tisztelegve a válogatás a Hat bagetell címet kapta. A válogatásban e filmnégyes harmadik darabja is helyet kapott.
 


Egy emlékezetes jelenet

Erdélyi parasztok táncolnak egy tisztáson. Bódy Gábor megfosztja a jelenetet a zenétől, és játékosan vonalakat húzogat a képbe. A négy filmet lazán összefűző központi motívum a tánc, még a negyedik bagatellben is, ahol az önmagába vesző kép „táncol”. Az önkifejező mozgásforma mindegyik esetben más értelmet kap. Egyszer tudatos, máskor ösztönös, hol az identitás része, hol a kapcsolatteremtés eszköze.

A rendező

Bódy Gábor (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A második rövidfilmben Krisztina de Châtel holland előadóművész táncelőadását láthatjuk.

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem