Nagyi projekt

A három egyetemista fiú a fiatalok nyelvén faggatja ki nagymamáit és a 20. századi történelmet.

színes magyar-brit dokumentumfilm, 2017, rendezte: Révész Bálint

operatőr: Ruben Woodin Dechamps, szereplők: Meredith Colchester, Rosanne Colchester, Ruben Woodin Dechamps, Gudrun Dechamps, Révész Bálint, Révész Lívia, 90 perc

Miről szól?

Három nagymama, egy angol, egy német és egy magyar mesél második világháborús élményeiről három unokájának, akik a maguk fiatalos képére formálják a történelmet.

Miért különleges?

A Nagyi projekt friss, szellemes és megrázó dokumentumfilm, amely a fiatalok nyelvén faggatja a történelmet.

Kiindulópontja, hogy a mai tizen-huszonéves generációnak már nincs közvetlen, személyes kapcsolata a történelemmel, csak száraz adatokból, az iskolai tananyagból ismeri azt, ezért a még élő nagyszülők történetein keresztül próbálja közel hozni hozzájuk. A három nagymamának egyszerre volt tipikus és különös a sorsa: Lívia magyar holokauszt túlélő, aki elveszítette a hitét, és kommunista lett, majd abból az ideológiából is kiábrándult. Gudrunt kislányként rajongott Hitlerért, emiatt máig nyomasztja az ország és a család náci múltja, a brit X pedig kódfejtő volt, aki közvetve egy német utasszállító repülőgép kilövéséért felelt.

A Nagyi projektet átszövik az improvizált helyzetek, ahogy a három unoka visszaviszi a múltjuk helyszíneire a nagymamákat, hogy újraéljék és felelevenítsék a múltat. Közös találkozót is szerveznek, amelyből kiviláglik, mennyire másképp élték meg a világháborút. Bár a holokauszt és a világégés közös európai tragédia, a nemzeti narratívák mégis árkot ásnak a nagyszülők közé: a brit nem érti, hogyan válhatott valaki kommunistává, míg Kelet-Európából szemlélve az a felsőbbrendű győzelmi tudat a furcsa, ami az angolokat fűtötte. A Nagyi projekt így nemcsak a múlt feldolgozhatóságáról, a történelem átadhatóságáról és a generációk közötti párbeszédről tud izgalmasan beszélni, de arról is, milyen ideológiai törésvonalak húzódnak végig Európán, és mit tudnak azokkal kezdeni a mai fiatalok, akiknek a történelem kríziseit a világháború helyett a menekültválság jelenti meg a fenyegető klímakatasztrófa.

Hogyan készült?

Révész Bálint a brightoni egyetemen beszélgetett két évfolyamtársával arról, milyen különös sorsa volt a nagymamájának, amikor kiderült, hogy a német Ruben Woodin-Deschampsnak és az angol Meredith Colchesternek is hasonlóan izgalmas történeteket meséltek a nagymamáik. Rögtön megszületett a film ötlete, amely eleinte hagyományos, beszélőfejes dokumentumfilmnek indult, ám Révészék úgy érezték, hogy a felvett anyag nem elég izgalmas, ezért átszűrték magukon a nagymamák történeteit: reflektáltak rá, beszélgettek róla, így végül a három unoka is fontos szereplővé lépett elő a filmben. A Nagyi projekt hét évig készült: kellett a hosszú ideig tartó együttlét ahhoz, hogy megnyissák a nagymamákat, akikkel olyan sokszor meséltették el a történeteiket, hogy azok kinyíltak, és újabb, addig titkolt sztorik is előkerültek – például az angol nagyszülőé az olasz civilek haláláról.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Nagyi projekt a magyar dokumentumfilm megújulásának egyik fontos lépcsőfoka volt a 2010-es évek végén, amely során egészestés, moziforgalmazásba kerülő, fiatalos hangvételű, úgynevezett kreatív dokumentumfilmek arattak hangos sikereket itthon és a nemzetközi filmfesztiválokon. Révész Bálint alkotása folytatja és egyben meg is újítja a holokausztról szóló magyar dokumentumfilmek hagyományát, amely egészen a hatvanas évekig, Nádasdy László Éva A-5116. című filmjéig nyúlik vissza.

Egy emlékezetes jelenet

A Nagyi projekt megosztó, provokatív, egyben önfeledten játékos jelenete, amikor a három fiatal lövöldözős videójátékban játssza el, hogyan vitték el a zsidókat a pesti bérházakból. Először csak azt akarták felvenni, ahogy Révész Bálint nagymamáját visszakísérik abba a csillagos házba, ahol a világháború alatt lakott, és elmeséli, hogyan hurcolták el a családját. De úgy érezték, a jelenet csak akkor kelt életre, amikor bolondozni kezdtek, mert ezzel szabadították fel a múltat tragikus súlya alól, hogy a mai, a holokausztról már csak közvetve értesülő generáció is kapcsolódni tudjon hozzá. Akik számára ez abszolút autentikus forma, hiszen gyakran találkoznak ún. FPS (First-person shooter) videójátékokban a világháborúval, amelyek ugyanúgy elveszik a háború alatti gyilkolás morális súlyát, mint a különféle nemzeti ideológiák.

Tudtad?

A Nagyi projektet az ELF Pictures a közösségi médiában népszerű mémmel, falvédőre hímzett „Kérdezd, amíg lehet!” felszólítással népszerűsítette. A képen két unoka látszik egy kerekesszékes nagyi két oldalán, az egyik füstölgő vízipisztolyt, a másik buborékfújót tart. „Az eltűnőben lévő generációval csak felszabadultan és korlátok nélkül szabad beszélgetni, másra nincs már idő" – vallja Révész Bálint rendező, és nem is fogják vissza magukat: füveznek, marhulnak, nem törődnek érzékenységekkel. A film kritizálói nehezményezték az unokák „üres baromkodásait”, hogy az angol unoka lövöldözőset játszik a némettel, s hogy túl messzire mentek a viccelődésben.

Plakát

(forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem