Tímár Péter kísérleti filmje archív anyagok és ellesett életképek játékos szerkesztésével keres váratlan összefüggéseket. A trükkasztalon új életre kel a filmszalag.
fekete-fehér magyar rövidfilm, 1977, rendezte, operatőr, vágó: Tímár Péter
20 perc
Miről szól?
A bő húszperces, két részre tagolt filmetűd régi híradókból és a budapesti metrón rögzített jelenetekből áll össze. A mozigépbe fűzött celluloidszalagot az alkotó a trükkasztalra helyezi, a képkockákat aprólékosan vizsgálja, egyes részleteit kivágja. Az archív képek a különböző beavatkozások hatására más és más összefüggésekbe kerülnek.
Mitől különleges?
Tímár Péter filmnyelvi kísérlete a keretezésre, a nagyításra, a kiemelésre épít. A rendező a harmincas évek filmhíradóiból és a budapesti metró megállóiban felvett életképekből különféle arcokat emel ki. Aprólékosan megfigyeli, elemzi a filmszalagot. Karakteres figurákat, izgalmas véletleneket, érdekes pillanatokat keres. A megtalált alakokat filmtrükkök segítségével elválasztja a tömegtől, egy pillanatra egyedivé varázsolva őket. Az ismétlődően visszajátszott mozdulataik, kamerába tévedő tekintetük felvillantja az egyéniségüket, hogy aztán ismét beolvadjanak az arctalan sokaságba.
A Mozgókép analízis a film jelentésmódosulásait, az abban rejlő lehetőségeket kutatja. A jelenetekbe kívülről beavatkozó, ugyanazokat a képkockákat újra és újra átszerkesztő alkotó jelenléte az elfogulatlan tárgyilagosság törvényszerű lehetetlenségére mutat rá. Attól függően, hogy miként változik a hang és a fókusz, illetve mi az alkotói szándék, a dokumentum-értékű híradások eltérő üzeneteket közvetítenek. Tímár Péter játékos filmnyelvi
vizsgálódásai a mai napig aktuálisak, sőt, a digitális képalkotás korában talán még inkább, mint korábban.
Hogyan készült?
A Közművelődési Komplex Kutatások, röviden a K/3 kísérleti filmcsoport a legendás filmes műhely, a Balázs Béla Stúdió keretein belül alakult. A film kifejezésmódját vizsgáló sorozatot Bódy Gábor hívta életre, a Mozgókép analízis e széria részeként készült. Tímár Péter amatőrként kezdett filmezni, de hamar bekapcsolódott az úttörő filmnyelvi kísérletezésbe.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Mozgókép analízis az archív anyagok elemző felhasználásával és újraszerkesztésésével friss nézőpontokkal gazdagította a filmnyelvet. A mű gondolati irányait folytatva Tímár Péter később operatőrként és vágóként részt vett Bódy Gábor sikeres kísérleti dokumentumfilmje, a Privát történelem (1978) munkálataiban. Az izgalmas formanyelvi kísérletek tapasztalatait a rendező később népszerű vígjátékaiban kamatoztatta.
Egy emlékezetes jelenet
A pergő, ritmusos zenére illesztett képek látszólag a mozgás, a dinamizmus bűvöletében készültek. A száguldó mozgólépcső, a függőleges vonalak szédítő hatást keltenek. A narrátor büszkén sorolja az eredményeket. A sematikus propagandafilmek stílusát idézve a jövőről beszél, hangja optimizmussal teli. Tímár Péter kamerája előtt mégis elvesznek az emberek, a metró közönsége egyetlen nagy masszává olvad össze.
A lépcső futószalagként ontja magából az utazókat, a mechanikus szerkezet kíméletlenül bedarálja az egyéni jellegzetességeket. A rendező ebben a két percben szándékosan nem állítja meg, nem merevíti ki az arcokat. Arra hívja fel a figyelmünket, mennyire könnyű az arctalan tömeg részévé válni.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Kovács András Bálint: Utazás a filmképben, Tímár Péter etűdjeiről. Filmvilág, 1985/5, 11-13.
Nemes Gyula: Veszendő varázs, A BBS filmversei. Filmvilág, 2002/9, 44- 47.