Módszerek

Három csoport, három különféle vezetői módszer. Az óvónéni színes gyurmákat ad a gyerekeknek, de eltérő módon felügyeli a feladat végrehajtását. Vas Judit filmje egy szociálpszichológiai kísérlet kiváló szemléltetése.

színes magyar dokumentumfilm, 1968, rendező: Vas Judit

operatőr: Herskó Anna, vágó: Csöndes Klára, hangmérnök: Novák Gyula, 21 perc

Miről szól?

A Módszerek kamera előtt zajló kísérlete azt vizsgálja, hogyan reagálnak az óvodás korú gyermekek, ha megváltozik az óvónéni viselkedése. A három szociálpszichológiai modell azt példázza, miként befolyásolja a csoport összhangját és teljesítményét a vezető magatartása. A gyerekeknek színes gyurmákból kellett húsvéti figurákat készíteni. A végeredmény a három esetben természetesen gyökeresen eltérő.

Az első esetben Kati néni támogatólag lép fel. Világosan elmagyarázza a feladatot, de csak a foglalkozás kereteit fekteti le. Elmagyarázza a gyerekeknek, azt szeretné, ha mindenki közösen dolgozna egy szép húsvéti kirakaton. Megkérdezi tőlük, ki mit szeretne készíteni, majd hagyja őket közösen dolgozni. Ha elakadnak vagy bizonytalanok, segít nekik. Mindenkit megdicsér, és elismerően nyilatkozik az elkészült állatfiguráikról.

A második esetben az óvónéni szigorúan és parancsolóan lép fel. Csendre inti a gyerekeket. Azt is megszabja, hogyan üljenek. Még azt sem engedi, hogy a kezüket az asztalra tegyék. Kiosztja a színes gyurmákat, de egyúttal azt is közli, kizárólag piros tojásokat szabad készíteni. Folyamatosan elmarasztalja őket, és nagyon kritikus a végeredménnyel. A szerinte nem szabályos gyurmatojásokat összegyúratja a megszeppent fiúcskával.

Kati néni a harmadik csoporttal semmiféle instrukciót sem közöl. Odaadja nekik a színes gyurmákat, ám egy szót sem szól hozzájuk. Hagyja őket azt csinálni, amit akarnak. Passzívan üldögél az asztalnál, miközben a gyerekek ordibálva rohangálnak és rosszalkodnak. Még akkor sem inti fegyelemre őket, mikor összeverekednek vagy a falhoz dobálják a gyurmát. A verekedésben és a hangzavarban az óvónéni gyakorlatilag láthatatlan.

A riporter később sorra végigkérdezi a gyerekeket, mit gondolnak a feladatról és az óvónéni hozzáállásáról. Mennyire szeretnek gyurmázni és hogyan viszonyulnak Kati nénihez. A véleményüket meg is kell indokolniuk. A kérdező arra is kíváncsi, szerintük a többiek mit gondolnak ugyanezekről. A dokumentumfilm végén az elkészült végeredményeket láthatjuk, élesen példázva, melyik vezető módszer működik.

Mitől különleges?

A Módszerek és a mögötte álló szociálpszichológiai kutatások jóval túlmutatnak a konkrét helyzeten. 

A kísérletben a kutatókat elsősorban az érdekelte, vajon modellezhetők-e kisebb csoportokban is a társadalom átfogó problémái.

Önmagában is izgalmas persze megfigyelni, hogyan érzik magukat és miként dolgoznak az óvodások a három eltérő fegyelmezési gyakorlattal. A Módszerek fő kérdése mégis az, hogyan biztosítható egyszerre az egyéni elégedettség és a kollektív produktivitás.

A tekintélyelvű szellemben irányított asztalnál a gyerekek fegyelmezetten, de unatkozva dolgoznak. Félve tesznek csak javaslatokat és mintha egy futószalag mellett robotolnának. A másik oldalon, a teljes szabadság mellett viszont csak egy-két gyerek gyurmázik. Ők sem haladnak sokra, mert a többség rohangálva dobálja a gyurmát. A demokratikus vezetési módszernél viszont azt láthatjuk, a gyerekek együttműködésével sokféle színes állat készül. A kreativitásukból szép húsvéti kirakat születik.

Hogyan készült?

A Módszerek Kurt Lewin kísérletein alapul, melyeket egyértelműen a nácizmus riasztó erősödése inspirált. A harmincas évek végén a híres amerikai szociálpszichológus három eltérő magatartásforma, a vakfegyelem, a szabadosság és az önfegyelem hatásait vizsgálta. A filmben látható konkrét helyzet a világhírű magyar pszichológus, Mérei Ferenc munkáján alapul. A tudós azt kutatta, hogyan fejlődnek közösséggé óvodás és kisiskolás gyerekek különféle csoportjai. A Módszerek az együttes élményre vonatkozó kísérletsorozatát Lewinék megfigyeléseivel kombinálta.

Vas Judit 1954-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1966-ban az ELTE pszichológia szakán, ahol többek között Mérei Ferenc tanítványa volt. Főleg pszichológiai és orvosi témájú ismeretterjesztő filmeket készített. Az alkotó sajnos tragikusan fiatalon elhunyt, életműve torzóban maradt. A Módszerek operatőre, Herskó Anna a hatvanas évek elejétől készített rejtett kamerás rövidfilmeket. Sokat foglalkoztatták a gyerekek problémái. Több szociálpszichológiai dokumentumfilm munkálataiban is részt vett.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Vas Judit dokumentumfilmje 1968-ban készült, az új gazdasági mechanizmus évében. A Kádár-rendszer nagy reformkísérlete akaratlanul is összecseng a Módszerek mögött húzódó társadalomelméleti és politikafilozófiai dilemmákkal. A dokumentumfilm azonban a történelmi áthallások mellett a választott módszere miatt is érdekes.

Mérei Ferenc eredeti javaslataival ellentétben a rendező nem különböző óvónőket választott. A három különféle vezetői attitűdöt ugyanazzal játszatta el, ezzel is kiemelve, döntő hatást nem a vezető személye, hanem a hozzáállása gyakorol a csoportra. Az elméleti kérdéseket és fontos alapfogalmakat sűrítve szemléltető Módszerek ma már a szociálpszichológiai és pedagógiai tananyag szerves részét képezi. Nemcsak a téma egyik legjobban sikerült mozgóképes feldolgozása, de önmagában is izgalmas, gondolatébresztő rövidfilm.

 

 

Egy emlékezetes jelenet 

A gyerekek a kamera előtt őszintén elmondják, mit gondolnak Kati néniről és az általa követett vezetési stílusokról. A Módszerek azzal, hogy gyerekekkel szemlélteti a kísérletet, azt a fontos problémát is felveti, miként formálja az iskola a gyerekeket. A tananyag és a tanárok hozzáállása nagyban meghatározza, milyen lesz a jövő társadalma.
Az óvodások nemcsak követik, de át is veszik az óvónő magatartását. A kizárólag piros tojást gyártató autoriter vezetőben nem nehéz megpillantani a szocialista tervgazdaságot felülről irányító hatalmat. A Módszerek nemcsak univerzális társadalomlélektani kérdéseket feszeget, de nagyon éles, félreérthetetlen rendszerkritikát is megfogalmaz. Nemcsak a Kádár-korszakról, de minden olyan hatalmi formáról, ahol felülről szabják meg, mi a követendő.

Az operatőr

Herskó Anna  filmrendező, fotós, az első magyar női diplomás operatőr, Herskó János filmrendező felesége (forrás: Fortepan/Jászai Sándor)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem