Mire megvénülünk

 

Tragikus múltú nemesi család fordulatos sorsa a reformkor éveiben. Ifj. Uher Ödön hiányosan fennmaradt némafilmje az első itthon készült Jókai-adaptációnk.

virazsírozott magyar játékfilm, 1916, rendező: ifj. Uher Ödön

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: Hevesi Sándor, operatőr: Kovács Gusztáv, producer: id. Uher Ödön, Szűcs Ernő, Gerő Gyula, főszereplők: Beregi Oszkár, Fenyő Emil, Mátray Erzsi, Sacy von Blondel, Margittay Gyula, Poór Lili, 110 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A film Jókai Mór azonos című regényéből készült. Egy balsorsú nemesi család több generáción átívelő tragédiáját követhetjük a reformkor vérzivataros éveiben. Az apa, Áronffy Lőrinc (Fenyő Emil) fiatal egyetemistaként forradalmi röpiratot terjeszt. Diáktársa és ellensége, Sárvölgyi (Hajdu József) ellopja az írást, és beárulja az egyetemen. Áronffy párbajra hívja, de a fizikai összecsapás helyett sorsot húznak. A férfi veszít, ezért ígéretéhez híven huszonöt év múlva főbe lövi magát.

Az Áronffy családon nemzedékek óta átok ül. A férfiak generációi sorra öngyilkosságot követnek el. A halott apa titokban megtartott temetése után a két fiú útjai elválnak. A kisebbik, Dezső (Fenyő Emil) egy pékmesterhez kerül Pozsonyba. Lóránd (Beregi Oszkár) pedig egy tanácsosnál nevelkedik. Egy hazafias mozgalom céljaira röplapot terjeszt, ám őt is elárulják. A történelem ismétli önmagát. Apjához hasonlóan ő is amerikai párbajt vív és veszít. Úgy tűnik, Lóránd sem kerülheti el a család végzetét.

Mitől különleges?

Az 1916-ban bemutatott Mire megvénülünk az első Magyarországon forgatott Jókai-adaptáció. Bár nem tartozik az író legsikeresebb regényei közé, a könyv a mai napig komoly népszerűségnek örvend. A mű 1865-ben, közvetlenül a kiegyezés előtt íródott. A forradalom és szabadságharc emléke még élénken élt a köztudatban. A nyílt megtorlást ekkor már a törvények mögé bújtatott elnyomás váltotta. Jókai regénye ezt a korhangulatot tükrözi, de kevés benne a közvetlen aktuálpolitikai áthallás. A Mire megvénülünk elsősorban lélektani regény. Fiatal hőse a passzív ellenállásba belefáradó, reményt vesztett egykori forradalmárt példázza.

A film Jókai cselekményét követi, minden részletre kiterjedően, bár korántsem olyan komor hangulatban. A korabeli néző elvárásait követve elsősorban mozgóképes illusztrációként működik, azaz megmutatja a drámai eseményeket, és boldog zárlattal írja felül az eredeti befejezést. A Mire megvénülünk 1989-ben egy magángyűjteményből került elő, igen rossz állapotban. A súlyosan megrongálódott, erősen hiányos filmet több év alatt újították fel. A forgatókönyv és az eredeti magyar feliratok sajnos elvesztek. Mivel a korabeli újságok közismertnek vették a regény történetét, más filmekkel ellentétben nem közöltek részletes tartalmi leírást. Mivel azonban a film rendkívül hűen követi a regény szövegét, a restaurátorok annak a segítségével rekonstruálhatták a fennmaradt részleteket.

A megfilmesítések egyszerre ígértek kritikai- és közönségsikert

Hogyan készült?

A Mire megvénülünk

hatalmas ambícióval, komoly előkészítő munka után, relatíve nagy költségvetéssel készült.

A filmet egy vidéki nemesi kúrián forgatták, de az Operaház és a Nemzeti Színház díszleteit és jelmezeit is használták. A filmet Hevesi Sándor forgatókönyvéből ifjabb Uher Ödön rendezte. Hevesi igazi Jókai-szakértőnek számított, korábban az író számos regényét színpadra vitte. A Mire megvénülünk az író viszonylag rövidebb, kevesebb szereplőt, helyszínt és fordulatot felvonultató regénye, ezért könnyebben megfilmesíthetőnek ígérkezett.

A film az egyik első magyar mozgóképes műhelyben készült. Az Uher Filmgyárat 1912-ben Uher Ödön fényképész alapította. Fia, ifjabb Uher Ödön apja műtermében sajátította el a fényképezés és a film alapjait. Az Uher Filmgyárban művészi vezetőként, operatőrként és rendezőként dolgozott, később filmakadémiát is alapított. Az első világháborúban haditudósítóként vett részt, a húszas évek elején külföldre emigrált. Németországban a nyomdaiparban dolgozott, számos technikai újítás fűződik a nevéhez.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar filmgyártás a kezdetektől fogva szoros kapcsolatban volt az irodalommal. A fiatal mozgókép klasszikus irodalmi alkotások feldolgozásával próbált művészi rangot és komolyabb elismerést kivívni magának. A technikai és terjedelmi korlátok, az erős színházi hagyományok miatt az alkotók kezdetben színműveket filmesítettek meg. A versek és balladák mozgóképes feldolgozása szintén kedvelt volt.

A filmek hosszának növekedése az epikus műfajok adaptációjának kedvezett. A lassabb tempó, a bonyolultabb elbeszélést lehetővé tevő filmnyelvi megoldások, az epizódok és mellékszereplők folyamatos bővülése a nagyobb lélegzetvételű regények filmre vitelére is lehetőséget teremtett. A korabeli magyar film szinte törvényszerű módon először a romantikus próza mesteréhez, az egyik legnépszerűbb magyar íróhoz fordult. Jókai Mór hatalmas olvasótáborral rendelkezett, a regényei pedig a hivatalos kánon részét képezték. A megfilmesítések egyszerre ígértek kritikai- és közönségsikert.

Az első Jókai-adaptációt, a Szegény gazdagok filmverzióját még Németországban forgatták. A lelkes itthoni fogadtatás hatására egy év múlva, 1916-ban az első magyar Jókai-film is elkészült. A Mire megvénülünk a korszak valódi szuperprodukciója, melyet a mai játékfilmeket idéző hossza miatt két részletben vetítettek. A film hatalmas sikert aratott, és a hatására nemsokára Jókai más műveit is feldolgozták. A regényből 1978-ban a Szomszédok későbbi alkotója, Horváth Ádám hatrészes televíziós sorozatot készített.
 


Egy emlékezetes jelenet 

A Mire megvénülünk olyan korban játszódik, ahol az úri becsület és az adott szó mindennél többet ér. Az aljas módon elárult Áronffy Lőrinc elégtételt kíván venni, ezért párbajra hívja ellenfelét. A szokásoknak megfelelően a két férfi segédei találkoznak. Kimérten és udvariasan megegyeznek a halálos viadal feltételeiben. A beszédes nevű Sárvölgyi gyenge testalkatára hivatkozva igen sajátos módját javasolja az összecsapásnak.

Az amerikai párbajban a felek teljes mértékben a szerencsére bízzák, ki a győztes, és kinek kell önkezével véget vetnie az életének. Áronffy és Sárvölgyi kölcsönösen elfogadják, hogy aki a fekete golyót húzza, huszonöt év múlva köteles főbe lőni magát. Az Áronffy-család férfi tagjai több generációra visszamenőleg öngyilkosok lettek. A tragikus sors Lőrincet sem kerüli el, hiszen később valóban betartja az ígéretét.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása. Filmkultúra, 2001

A rendező

ifj. Uher Ödön / Edmond Uher (1892-1989) 1987-ben (forrás: radiomuseum.org). Id. Uher Ödön fényképész, filmgyár alapító fia. Ő készítette az 1916-os Mire megvénülünk című Jókai-adaptációt. 1920-ban emigrált, a német nyomdaiparban lett sikeres vállalkozó, feltaláló, a fényszedés technikájának kifejlesztője.
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A Népszava 1917. január 25-i száma egy tűzesetről számolt be, melynek során a film egy kópiája megsemmisült: "Tűz volt az Omnia-mozgóban. Egyik délutáni újság híradása szerint vasárnap este, előadás közben, tűz volt az Omnia-mozgóban. A tűz a vetitőkamrában támadt és elhamvasztotta a Mire megvénülünk című film jókora részét. Amikor a film  ismeretlen okból kigyulladt a vetítőkamrában Kelecsényi János 19 éves segédgépész volt jelen, aki ijedtében és hogy egy esetleges tüzkatasztrófának elejét vegye, egész testével rávetette magát az a filmtekercsre. A fiatal gépész kezén és arcán súlyosabb természetű égési sebeket is szenvedett, amelyeket a mentők kötöztek be a helyszínen. Az előadást meg kellett szakítani, mert a közönség erősen nyugtalankodott. És csak amikor az izgalom elült, folytatták az előadást A rendőrség a tűzesetet elhallgatta, ami ez esetben teljesen érthetetlen dolog. Minden apró-cseprő szobatüzet világgá kürtölnek, de ha valamelyik moziban tűz támad, azt eltitkolják."