Meteo

A magyar Szárnyas fejvadász nemcsak a szocialista rendszer összeomlását, de a közelgő klímakatasztrófát is ijesztő pontossággal jósolta meg.

színes magyar játékfilm, 1990, rendező: Monory Mész András

forgatókönyvíró: Bereményi Géza, operatőr: Szabó Gábor, szereplők: Eperjes Károly, Kistamás László, Varga Zoltán, László Judit, Geltz Péter, Derzsi János, 98 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Közeljövő, Közép-Európa. Egy lerohadt metropoliszban az anyagias Berlioz, az erőember Verő és a meteorológus Felhőcske a gyors meggazdagodás lehetőségét kutatja. Nincs sok idejük, mert a negyedet lebontása ítélte a vezetőség, tervükbe pedig egy gyönyörű nő is bekavar…

Mitől különleges?

A Meteo a magyar film egyik izgalmas különlegessége, amely a hazai filmgyártásban különösebb előzmények nélküli science fictiont, azon belül is a disztópikus, poszt-apokaliptikus filmek zsánerét kelti életre, kelet-európai miliőben. Egy haldokló világot mutat be, amellyel a szocialista rendszer összeomlására érez rá. A csak egyetlenegy játékfilmet rendező Monory Mész András a rendszerváltás utáni káoszból is felvillant valamit, amikor a koszszürke, hidegkék metropolisz vezérlőelveként a gyors meggazdagodás délibábját nevezi meg. A Meteo a korabeli underground zenék hangulatát is felhasználja: Felhőcskét a Kontroll Csoport egyik alapítója, Kistamás László játssza, az indusztriálisan merengő zenét a Trabantból, Balatonból, Európa Kiadóból ismert Másik János és Szemző Tibor szerezte, a bulijelenetben pedig a legendás Fekete Lyuk koncertjeinek levegője árad. A Meteo azonban nem csupán a rendszerváltó korszak időkapszulája: a megbolonduló időjárással korunk klímakatasztrófáját is előrevetítette.

Hogyan készült?

Monory Mész András azt próbálta kitalálni, milyen trendek fogják formálni a közeljövőt. Arra persze nem számított, hogy a rendszerváltás előtt, 1988-ban forgatott Meteót 1990-ben már egy teljesen más világban fogják bemutatni. A címet a 80-as években egy francia televíziónál dolgozó rendező a francia meteorológiai jelentésből kölcsönözte, ezzel is arra utalva, hogy helyzetjelentést közöl a koráról. A film jelentős részét lepusztult gyártelepeken vették fel, a forgatókönyv utolsó harmadát pedig azután írta át Monory Mész és Bereményi Géza, hogy rátaláltak a Kőbányai Sörgyár alatt tekergő 30 km-es betonlabirintusra. 

A Meteo díszletépítési bravúr is, hiszen még a digitális technológia elterjedése előtt készült, így minden egyes díszletét és trükkfelvételét barkácsmódszerekkel valósították meg. A monokróm rothadás érzetének megteremtéséhez az operatőr Szabó Gábor szándékosan elrontotta a jó minőségű filmnyersanyagot, hogy kevesebb színt rögzítsen. Eperjes Károly pedig már-már Christian Bale-i átalakulást mutatott be, miután az előző forgatására, az Eldorádóra százkilósra hízott, a Meteóhoz viszont 70 kilóra fogyott le mindössze pár hónap leforgása alatt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Meteo a kevés magyar science fiction-film egyike, disztópikus, poszt-apokaliptikus jövőfilmként olyan klasszikusokkal rokon, mint a Szárnyas fejvadász, a Menekülés New Yorkból vagy a Sztalker.

Egyben a magyar film szokásos témáiról leszakadó új érzékenység emblematikus alkotása, amely a történetmesélés klasszikus formáihoz visszatérő új akadémizmussal szemben a kísérletező, posztmodern stílust képviselte. A történet lebontása, a formai újítások keresése, és a szocialista társadalomelemzéstől az elemeltebb, univerzálisabb történetek felé fordulás jellemezte az új érzékenységet, amelynek a Meteo a legutolsó filmje lett. Megjelenésekor szinte rögtön kultuszfilmmé vált a fiatalok körében.


Egy emlékezetes jelenet
 

Verő és Felhőcske felméri a terepet a piacon, hátha el tudják passzolni az értékes ikonképüket. Végigszántanak a limlommal teli, bábeli zűrzavart sugárzó téren, miközben ideges jazz szól, és idegen nyelvek keverednek egymásba. A rendőrség razziázik, az ikont elveszítik, Felhőcskét pedig megverik. A jelenet egyértelmű párhuzamokat mutat a Szárnyas fejvadász világával, amelyben Deckarddal egy lepusztult piaci forgatagban találkozunk a film elején.

Ezt is nézd meg

Olvass tovább!

Schubert Gusztáv: Befejezett jövő. Filmvilág, 1990/3.
MMA Lexikon

A rendező

Monory Mész András a film DVD-bemutatóján, 2014-ben (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

• A film gyártása Simó Sándor támogatása mellett meglepően hamar zöld utat kapott, de az 1990-es Filmszemlén politikai okokból nem kaphatott díjat, kivéve a külföldi újságírók FIPRESCI-díját.

• A Felhőcskét alakító Kistamás Lászlót Londonban érte a rendező felkérése. Ő akkor már Jeles András színházában és Sőth Sándor Szárnyas ügynökében is szerepelt, noha nem színész, és ebben a filmben a saját karakterétől gyökeresen eltérő figurát kellett megformálnia, festett szőkén és borotvált mellkassal. Mialatt a Művész moziban évekig játszották folyamatosan a filmet, sok autogramot kellett kiosztania a rajongó lányoknak „Felhőcske” néven. 

Plakát

(forrás: MNF)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem