Miről szól?

A neves képzőművész, Bukta Imre egy szegény Heves megyei faluban, Mezőszemerén éli az életét. Miközben kifejti gondolatait arról, a magyar vidék miért tengeti végnapjait, megszólalnak szomszédjai, az életüket kilátástalannak érző fiatalok is.

Mitől különleges?

A Másik Magyarország nem hagyományos portréfilm: nem ismerjük meg belőle Bukta Imre életútját, nem elemzi – az őt körülvevő falusi életet sokszor abszurd, groteszk fénytörésben láttató – festészetét. Nagy Dénes filmje 

A rendező négy kamaszt szólaltat meg, akiknek életében közös pont, hogy Mezőszemerétől minél messzebb képzelik el a jövőjüket, a hétköznapok elől a számítógépezésbe menekülnek, és kulturális-művészeti élménnyel egyáltalán nem találkoznak. Rövidfilmjéhez, a Lágy esőhöz hasonlóan Nagy Dénes azzal foglalkozik, milyen az, amikor a gazdasági értelemben vett szegénységhez kulturális szegénység társul.

A Másik Magyarország stílusa is különleges. Nagy a játékfilmes elemeket használó, ún. kreatív dokumentumfilmet a határáig vitte el. A Másik Magyarország a Tarr Béla-i művészfilm és a falusi életet megörökítő dokumentumfilm melankolikus keveréke. Hangsúlyozottan szubjektív látlelet Mezőszemeréről, amelyben Nagy azt a szomorússággal vegyes örömöt akarta megragadni, amit a rossz állapotban lévő szülőföldre való visszatéréskor érez az ember. Ennek a fikciós dokumentarista stílusnak szép szimbóluma a film végén látható busz: a rendező egy menetrend szerint közlekedő helyi járatot fényképezett le, a ködből ködbe, homályból homályba tartó autóbusz mégis szimbolikus jelentést kap a filmben.

Hogyan készült?

Nagy Dénes a MOME-n látta Bukta Imre Falusi dizájn című habilitációs előadását, amelyben a vidéki tárgykultúra, a népművészet spontán és gyakran abszurd átváltozását követte végig fotókon. Az előadás annyira megragadta, hogy megkereste a képzőművészt, hadd forgasson dokumentumfilmet róla és a környezetéről. Miközben elkezdett dolgozni a, leforgatta Bukta Imre szülőfalujában, Mezőszemerén és környékén a Lágy eső című kisfilmjét egy zárkózott, intézetis kamaszfiúról. A forgatáson gyűjtött tapasztalatai a dokumentumfilmet is átformálták: a rendező érdeklődése a tárgyi kultúra felől az ott élő emberek felé fordult. Így lett a Falusi dizájnból Másik Magyarország, ami Bukta Imre 2012-es, műcsarnokbeli életmű-kiállításának címe is volt egyben. A Másik Magyarországban szerepel a Lágy eső női főszerepét alakító Erdélyi Zsófia is, aki arról mesél a dokumentumfilmben, hogyan él 11 testvérével, a szüleitől elhagyva a faluban.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Másik Magyarország annak a fontos magyar filmtörténeti hagyománynak a folytatója, amely a falusi élet változásait és a vidék agóniáját dokumentálja. Nemzetközi premierjét a rotterdami filmfesztiválon tartották. Témája és stílusa miatt itthon megosztó fogadtatásban részesült. Egyesek azt hozták fel kritikaként, hogy középosztálybeli szemmel csodálkozik rá a vidéki szegénységre, mások a művészfilmes fogalmazásmódot helytelenítették a dokumentumfilmes közegben, de bírálói is elismerték, hogy értékes, hiánypótló alkotásról van szó.

Egy emlékezetes jelenet

A rendező a film végén teszi fel a kérdést, ami végig ott motoszkál a nézőben: ha ennyire kilátástalan az élet Mezőszemerén, miért él ott az ország egyik legelismertebb képzőművésze? Bukta Imre válasza józan, mégis szomorú: az embernek az a hazája, amit bensőségesen ismer, aminek helyzetei, hangulatai nélkül nem tud létezni – még akkor sem, ha tisztában van az ottani élet szegényességével.

A rendező

Nagy Dénes rendező a Természetes fény című filmjéért átvett, legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve-díjjal a 2021-es Berlini Filmfesztiválon (forrás: MTI/EPA/Pool/Clemens Bilan)