Magyar triangulum

A két világháború közötti magyar zenei élet három területének egy-egy szerzeménye, dekoratív képsorok kíséretében.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1937, rendező: László Sándor

operatőr: Icsey Rezső, Somkuti István, közreműködnek: Kotányi Erzsébet, Kotányi Nelli, Kotányi Klári, Bucsár Béla, Melha Kálmán, Szabó Miklós, Weygand Tibor, Hemző tánckettős, Hajnal Hédi, Ungvár Gyuszi, a Budapesti Hangversenyzenekar, 17 perc

Miről szól?

A film, akárcsak a címében szereplő triangulum, három részből áll, az első részben a komolyzene, második részben a könnyűzene, a harmadik részben a népies zene egy-egy száma csendül fel. Liszt Ferenc E-dúr polonézét a Budapesti Hangversenyzenekar és a Kotányi nővérek zongoratriója játssza el. A László Sándor által komponált Álmaim királya Budapest című angolkeringőt Melha Kálmán – Szabó Miklós – Weygand Tibor vokáltriója a Kotányi nővérek közreműködésével adja elő. László Sándor Húzd rá cigány – magyar rapszódia című szerzeményét egy 24 tagú cigányzenekar játssza a Kotányi nővérek (Nelly, Erzsébet és Klári) közreműködésével.  A zeneszámokat a zenészekről, énekesekről, a zenéhez kapcsolódó táncokról készült, dinamikusan vágott, dekoratív képsorok, látványos kopírozási trükkök kísérik.  

Mitől különleges?  

A film zeneművészeti csemege, amelyben a zongoratrió műfajában egyedülálló, európai hírű Kotányi nővérek szerepeltek.

A Liszt művet női karmester, Bucsár Déla vezényli. A film rendezője, László Sándor, a fényzongora feltalálója az 1910–20-as években nemzetközileg ismert zongorista és zeneszerző, az 1930-as években több magyar film kísérőzenéjének szerzője. 1938-tól az Egyesült Államokban élt, előbb Chicagóban az Institute of Design tanára volt, majd 1944-től Alexander Laszlo néven Hollywoodban dolgozott, 55 film kísérőzenéje fűződik a nevéhez.  

Hogyan készült?  

A film a Magyar Film Irodában készült. Icsey Rezső és Somkuti István fényképezték. A hangfelvételeket Pulváry Károly készítette, a díszleteket Pán József tervezte. A polonézt a Városi Színház énekkara korhű jelmezekben táncolta, az angolkeringőt a Hemző tánckettős mutatta be, a Húzd rá cigány – magyar rapszódia-beli csárdást Lakner Artúr gyerekszínházának két kis színésze, Hajnal Hédi és Ungvár Gyuszi adta elő. A Kotányi nővérek a Musica Zongora és Hangszer Kereskedelmi Vállalat zongoráin játszottak.  

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?  

A film és a zene kapcsolata már a némafilm korszakban is szoros volt. A némafilm soha nem volt néma, a kisebb mozikban zongora-, a nagyobb filmszínházakban zenekari kísérettel mutatták be a filmeket. A zenének aláfestő funkciója volt akkor és ma is, amikor már nem külön szól, hanem a képekkel együtt rögzítik. A filmzenét, mely a filmélmény lényeges eleme, a képsorok, a film tartalma határozzák meg. László Sándor filmje érdekes kísérlet ennek megfordítására. Itt a képek vannak alárendelve a zenének, az önálló zeneműveknek. A rendező a mai videóklipekhez hasonlóan vizuális hatásokkal járul hozzá a zenei élményhez.


Egy emlékezetes jelenet 
 

A kiválasztott részletben az Álmaim királya Budapest című angolkeringő hangzik el, a dalt a dalszövegben szereplő budapesti városrészek képei kísérik, amelyekre előbb a dalszöveg Ilniczky László által írt sorai, majd a Hemző tánckettős által előadott angolkeringő kopírozódik rá.

Tudtad?

A magyar dokumentumfilm történetének természetesen nem ez az egyetlen olyan zenés kisfilmje, amely pusztán Budapest és egy sláger kedvéért jött létre. Ilyen az a Lánchíd című 1946-os kisjátékfilm is, amelynek ugyan története nem nagyon volt, hacsak nem magának a címszereplő műtárgynak a történelmi sorsa. Erről énekel ugyanis a filmben a kor egy nagy és egy sokkal kisebb sztárja, Jávor Pál és Hertelendy Hanna, akik számára a Hamvadó cigarettavég komponistája, Hegedűs Tamás írt szívhez szóló, ám elviselhetetlenül vontatott balladát. Ezt a kesergő és helyenként hamisan énekelt dallamot festik alá Gyuricza János felvételei a romos Lánchídról, amelyeket helyenként aprólékos trükkmunkával úsztat át a híd korábban készült archív képsoraiba. (Budapest a híradó- és dokumentumfilmek tükrében, a kezdetektől 1945-ig)

Balogh Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem