színes magyar animációs film, 2007, rendező: M. Tóth Géza

4 perc

Miről szól?

A váratlan csattanóra kihegyezett film két főszereplője egy operaénekes madár és öltöztető inasa, egy falra szerelt rugós fémkéz. A helyszín egy ablaktalan színházi öltöző. Az asszisztens rutinosan kistafírozza a maestrót, amíg a szmokingba öltöztetett madárénekes behangol a nagy fellépés előtt. Ütött az óra: az énekesmadarat a fémkar a hátánál fogva megcsippenti, és kilöki az ajtón a fénybe, aki hangos kakukkolásba kezd.

A teljes filmet itt lehet megnézni:

Miért különleges?

A film következetesen végigvitt, tűpontos dramaturgiája a grandiózus produkciót sejtető készülődés és a kakukkosóra hétköznapiságának ellentétére épül.

Hogyan készült?

Ugyan a film rendezője eredetileg bábfilmként tervezte megvalósítani a Maestrót, a bábfilmes jelleget, színpadi világítást technikailag 3D-ben valósították meg. A film kompjúteranimációs tervezése és kivitelezése a 3D-animációra specializálódott budapesti animációs műhely, a KGB Stúdió munkatársainak munkáját dicséri (Bogdán Zoltán, Klingl Béla, Koós Árpád, Megyeri Tamás). A film hatásos zenéjét Pacsay Attila színházi és filmes zeneszerző komponálta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Maestro a KEDD Stúdió égisze alatt készült, amelyet 2002-ben M. Tóth Géza filmrendező alapított. A stúdióban a producer-rendező egyedi filmjei mellett főcímeket, reklámokat és tévésorozatokat gyártanak; legnépszerűbb produkciójuk a 2010 óta gyártott Bogyó és Babóca sorozat. A Maestro a 2000-es évek legsikeresebb magyar animációs rövidfilmje volt, amelyet 2007-ben Oscar-díjra jelöltek.

Erre figyelj!

A szereplők körül 360 fokban, óraműszerűen körbejáró, megszakítás nélküli (egysnittes) kameramozgás és az ugyancsak ismétlődő dallamívekre épülő, tangós hangulatú zenei aláfestés együtt kivételesen hatásosan fokozzák a fellépés előtti várakozás feszültségét.

A rendező

M. Tóth Géza 2007-ben (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Tudtad?

A Maestro filmvégi csattanója két változatban létezik. A hivatalosan bemutatottban a kamera végig az óramű belsejében marad, a másodikban az utolsó snitten kívülről látjuk a kakukkosórát, amint kivágódik belőle a madár. Ez utóbbi verziót Rofusz Ferenc, Oscar-díjas rendező javasolta M. Tóth Gézának. Noha elkészült ebben a változatban is, a film rendezője végül az eredeti megoldásnál maradt.