Macerás ügyek

Hajdu Szabolcs debütáló rendezése szabályokra fittyet hányó szertelen és szürreális szerelmi történet.

színes magyar játékfilm, 2000, rendező: Hajdu Szabolcs

forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya, operatőr: Erdély Mátyás, vágó: Lemhényi Réka, hangmérnök: Zányi Tamás, producer: Budai György, Simó Sándor, főszereplők: Szabó Domokos, Török-Illyés Orsolya, Nyitrai Illés, Csonka Valter, Vásári József, Vásári Evelin, 100 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Csató Imi (Szabó Domokos) szerelemre gerjed osztálytársa, a helyi színtársulatban játszó Balogh Brigi (Török-Illyés Orsolya) iránt, ami legjobb barátját, Gál Tibit (Nyitrai Illés) féltékenységgel tölti el. A helyzetet bonyolítja, hogy egy másik fiú, Zsoli (Katona László) is kiszemelte magának a lányt. Miközben a két rivális megküzd egymással, Briginek fel kell készülnie az esti előadásra, ahol állítólag maga Jancsó Miklós is tiszteletét teszi majd.

Mitől különleges?

A debreceni illetőségű egykori diákszínész, Hajdu Szabolcs első nagyjátékfilmje Debrecenben játszódik, egyik főszereplője diákszínész, témája a kamaszszerelem. Ha csak ennyit tudnánk a Macerás ügyekről, akkor joggal feltételezhetnénk, hogy Hajdu egy hagyományos, önéletrajzi ihletésű felnövéstörténettel debütált. Filmje azonban ellenáll a beskatulyázási kísérleteknek, az ismerős cselekményelemek és az archetipikus konfliktusok csak ürügyként szolgálnak a sablonok és a konvenciók kiforgatására, illetve a nézői elvárások kicselezésére.

A rendező osztálytársának, Török Ferencnek debütáló rendezésével (Moszkva tér) szemben sem a társadalmi, sem a politikai háttér nincs megrajzolva. A helyszín, a szándékosan jellegtelenre fényképezett Debrecen ugyan felismerhető, de a film bárhol és bármikor játszódhatna. A realista, a valóságtól mégis elemelt környezetben mozgó szereplők erősen karikírozottak, amihez harsány színekből összeállított ruhatáruk is hozzájárul. A szenvedélyes, impulzív természetű Imi sárgában, narancsban és pirosban látható, amit a viszonzott szerelem megtapasztalását követően az újrakezdést szimbolizáló fehérre cserél, nemezise, Zsoli a baljós hangulatú vörös-feketét választja, Brigi pedig a fehér után végül a szerelem színébe, vörösbe öltözik.

A történetvezetés sem hagyományos, egymást váltogatják a narrátorok és a nézőpontok – látszólag különösebb rendszer nélkül –, jelentéktelennek tűnő momentumokon időzik el a cselekmény, miközben a szereplők sorsával kapcsolatban fontos részletek maradnak homályban, és kiemelt dramaturgiai szerep jut a véletlennek. Későbbi filmjeihez hasonlóan Hajdu már itt is a vizualitással mesél, megállítja, kimerevíti, megsokszorozza, roncsolja a képeket, helyenként szándékosan megszegi plánozási szabályokat, és virtuóz vágástechnikával klipesíti a jeleneteket.

Ellenáll a beskatulyázási kísérleteknek

Hogyan készült?

Simó Sándor, Hajdu osztályfőnöke a Színház- és Filmművészeti Főiskolán egy önéletrajzi ihletésű szerelmi történet megírását adta ki feladatul másodéves növendékeinek. Így született meg az ötoldalas Macerás ügyek című novella, amelyet Hajdu később forgatókönyvvé dolgozott át Simó kérésének megfelelően, aki ragaszkodott hozzá, hogy tanítványai generációs élményeket feldolgozó „így jöttem”-történetekkel debütáljanak.

Hajdu ugyanazokkal a debreceni színészekkel, illetve stábbal dolgozott, mint két vizsgafilmjében, a szintén Debrecenben játszódó Necropolisban (1997) és a Kicsimarapagodában (1998), és operatőrnek is újra Erdély Mátyást kérte fel. A női főszerepet a szkriptet társszerzőként is jegyző Török-Illyés Orsolyára osztotta. A részletesen kidolgozott forgatókönyv ellenére a helyszínen sokat improvizáltak – így találták ki például Brigi és Zsoli Michelangelo teremtésfreskóját idéző kompozícióját az iskolaudvaron –, a híres filmrendezőknek emléket állító dal ötlete pedig csak a vágás befejezése után jutott eszükbe. Ugyancsak a vágás során döntött úgy a rendező, hogy megszabadul azoktól a jelenetektől, amelyekben konkrét utalás történik az aktuális politikai helyzetre.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Első vizsgafilmjétől kezdve Hajdu saját szerzői univerzumot épít, amelyet egyfajta 

mágikus realizmus, virtuóz képi megoldások és stilizált karakterek 

jellemeznek. A Macerás ügyek a későbbi rendezéseinél jóval nyersebb, töményebb és szertelenebb formában mutatja fel mindezeket. Stílusa, hangvétele, radikalizmusa annak ellenére rokonítja a francia új hullám Godard fémjelezte vonulatával, hogy Hajdu a saját bevallása szerint csak a film vágása után látta a francia rendezőlegenda filmjeit.



Egy emlékezetes jelenet

Imi eléri a célját, kettesben marad Brigivel. Megmutatja neki azt a fát, amely szerinte nagyapja elszórt hamvaiból sarjadt ki. Azt állítja a lánynak, hogy a fán keresztül képes kommunikálni a nagyapjával, és hogy az öreg éppen ódákat zeng Brigi szépségéről. Az éjszakai, holdvilágos jelenet, azt leszámítva, hogy Imi alsónadrágban van, eddig akár egy hollywoodi romantikus filmbe is beleillene, de Hajdu ezúttal is rácáfol az elvárásokra, és a beszélgetés különös fordulatot vesz. A „nagypapa” a maszturbációs szokásairól és a szexuális fantáziáiról kérdezi a lányt, majd Imi is elmeséli az egyik bizarr álmát a halott Brigiről. Hajdu ebben a jelenetben kivételesen mellőzi a meghökkentő képi megoldásokat és a harsány zenét, egyszerű közeliket használva csak a színészek arcára koncentrál.

A rendező

Hajdu Szabolcs (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A filmben önmagát játszó Jancsó Miklós úgy nyilatkozott a Macerás ügyek kapcsán, hogy a fiatal rendezőgeneráció képviselői közül Hajduhoz vonzódik leginkább, mert amit ő csinál, az egészen új dolog: „Van benne valami mágikus, valami olyasmi, ami a valóságon túlemelkedik. Úgy hat, mintha valóság lenne, de mégsem az. (…) Mintha Fellinit látnék. Angyali szürrealizmus. Szabolcs arról beszél, hogy lehet megnyugtatni a világban levőket. Erre nem vállalkozik senki. Nemcsak itthon, más országokban sem, vagy alig.”

Plakát

Tervező: Y21 GRAFIKA (forrás: NFI)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem