...

Ló a házban

Az erős színekben tobzódó rajzfilm-burleszk szürreális történetének kiindulópontja Lázár Ervin azonos című novellája.

színes magyar animációs film, 1975, rendező: Csonka György

író: Lázár Ervin, operatőr: Henrik Irén, vágó: Czipauer János, zenei összeállító, hangmérnök: Bársony Péter, 5 és fél perc

Miről szól?

Egy hétköznapinak induló nyomozásból burleszkbe hajló abszurd mentális utazás kerekedik. A mindennapok logikájától elemelt történethez a rajzolt kulisszát egy átlagosnak tűnő pesti bérház lakása adja, ahol a valóság dimenziói fölbomlanak. A film főszereplőjéhez, egy besavanyodott hivatalnokhoz (akinek még borostás arca is zöldes-sárga színű) több lakossági bejelentés is érkezik. A szemtanúk szerint egy külvárosi bérház emeleti lakásában egy fiatal apuka és kisfia lovat tart, amely – egynémely szemtanú állítása szerint – görkorcsolyázik, és ráadásul kék színű. A nyomozóbiztos haladéktalanul kiszáll a szóban forgó ingatlanhoz, hogy rajta üssön a törvénysértőkön. A lakásban kutakodva azonban nem talál semmit, ám ahogy beljebb és beljebb hatol a szobákba, egyre szürreálisabb dolgokat tapasztal, s végül –a hivatalos eljárás és a film záróakkordjaként – a kék ló is megjelenik.

Miért különleges?

A pár mondatos bevezetőn túl a rajzfilm kizárólag a képek nyelvén adaptálja a rövid novellát.

Lázár Ervin groteszk humorú elbeszélése az író mágikus realizmusának egyik korai példája. A mindennapok sivárságát megtörő, a fizikai törvényekre fittyet hányó abszurd csoda láttatátásra az animációs film kivételesen alkalmas közeg, hiszen megvan az a fajta világteremtő képessége, amely az irreálist is magától értetődő természetességgel jeleníti meg.

Az irreálist is magától értetődő természetességgel jeleníti meg.

Hogyan készült?

A Ló a házban Csonka György második rendezése. A film alapjául szolgáló Lázár Ervin-novella az író Buddha szomorú című kötetében jelent meg két évvel korábban, 1973-ban. A film burleszk-jellegére nagy hatással volt Louis Malle Zazie a metrón (1960) című filmje, a francia újhullám különleges vígjátéka. A film fölvezetőjében hallható narrátorszöveg Kálmán György visszafogottsága ellenére hatásos, ironikus hangján szólal meg.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A városi lakás, mint allegorikus helyszín (Szabó István Tűzoltó utca 25. [1973] című filmjének bérházához hasonlóan) számos korabeli magyar animációs rövidfilmben megtalálható. A személyiség integritását veszélyeztető, a tudatalatti mélyére vezető zárt térként Szoboszlay Péter Hé, te! (1976) című filmjében jelenik meg; a világ szellemi-kulturális értékeit összegyűjtő mentsvárként pedig Gyulai Líviusz Új lakók (1977) című derűs humorú munkája mutatja be.

A film szerepelt az 1976-os Oberhauseni Nemzetközi Rövidfilmfesztivál versenyprogramjában. A fesztivál igazgatója, Wolfgang J. Ruf felkérésére a következő évi esemény plakátját Csonka György tervezte, amely magán hordozza előző filmje, az álomszerű Altató stílusjegyeit.

Erre figyelj!

A film nyitó képsorain látott fekete-fehér diafilmek szürke valósága a lakás szimbolikus-allegorikus helyszínének erős, telt színekkel megfestett nem evilági miliőjével áll szemben. A főcím alatt Mozart egyik mesterművét, a Szöktetés a szerájból című vígopera magával ragadó nyitányát halljuk, hangsúlyt adva a szürke kishivatalnok érzelem- és fantáziamentes élete és a bohém család játékos világa közti nem mindennapi találkozásnak.

A hagyományost a feje tetejére állító animációs világábrázolás ironikus szimbóluma, hogy a hivatalnok akkor veszti el a kontrollt a realitás és saját testi-lelki integritása fölött, amikor a konyhában a teáskanna fedele alól egy motoros gépen a leghíresebb rajzfilmes ikon, Miki egér repül elő. A hivatal embere az egér nyomába ered, és ahogy egy bohózathoz illik, a hajsza során egyre beljebb kerül a tarka ajtókon egymásba nyíló szobák valószerűtlenül végtelen labirintusába. A férfi identitásának átalakulása az arcára íródik: feje 360 fokban körbe-körbe forog, szemgolyói jojózni kezdenek, kontúrjai eltorzulnak, tükörképe szilánkokra törik. A burleszkhajsza végére a mord hivatalnokot mintha kicserélték volna: lábán a lakásban talált görkorcsolyákkal, nyakán kilazított nyakkendővel, fején félrebillent kalappal, arcán üdvözült mosollyal száll fel az hazafelé tartó autóbuszra, miután váratlanul feltűnt számára is a jelenés: a kék ló.

Tudtad?

A Ló a házban-t Magyarországon az Árvácska című Móricz-adaptáció kísérőfilmjeként vetítették a vidéki filmszínházak.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem