Miről szól?

Csudapesten, egy alternatív Budapesten, egy alternatív hetvenes években járunk. A félénk ápolónő, Liza (Balsai Mónika) sorsát követhetjük, aki a harmincadik születésnapján elhatározza, végre párt talál magának. A kiszemelt jelöltek azonban egymás után, bizarrnál bizarrabb balesetekben elhaláloznak, ami felkelti egyfelől a rend éber őreinek gyanúját, másrészt Lizát is gondolkodóba és kétségbe ejti. Lehet, hogy el van átkozva? És hogy jön a képbe Tomy Tani (David Sakurai), a néhai japán popsztár szelleme, akit csak Liza láthat? Miközben az ápolónő megpróbálja legyőzni az átkot, Zoltán (Bede Fazekas Szabolcs) zászlós, a finn country zene egyetlen hazai rajongója is nyomozni kezd.

Mitől különleges?

Mielőtt első nagyjátékfilmjét elkészíthette volna, Ujj Mészáros Károly több mint tíz éven át rövidfilmeket rendezett. Pályája első szakaszában álomszerű, stilizált és játékos kisfilmeket forgatott (Palika kiviszi a szemetet, Gumiember), majd realistább, drámaibb történetek felé fordult (Alena utazása, 3 [történet a szerelemről]). Ahogy rövidfilmesként nem lehetett beskatulyázni, úgy első játékfilmes rendezésében sem a konvenciókat követi. A Liza, a rókatündér 

Saját világot, alternatív múltat teremt – Csudapestben a szocializmus hangulata ötvöződik egy kapitalista utópiával –, amelyben magától értetődő természetességgel mozognak a különc figurák. Ujj Mészáros a fantasy, a kísértetfilm, a horror, a krimi, a thriller és a romantikus komédia paneljeiből válogat, méghozzá úgy, hogy az idézőjeleket mindig kiteszi. Noha szellemes képi és verbális gegekkel telezsúfolt műfaji játékként működik a legjobban a film, Liza véres kálváriája a magánytól való félelem és a legyőzhetetlen szeretetvágy által motivált párkeresés metaforájaként is nézhető.

Hogyan készült?

A film alapötlete Pozsgai Zsolt színdarabjából, a Liselotte és a májusból származik, amelyben egy nővér udvarlói sorban meghalnak. Ujj Mészáros és írótársa, Hegedűs Bálint a komor drámát mesére cserélték a japán mitológiából kölcsönözött rókatündér motívumának beemelésével. Öt éven át dolgoztak a forgatókönyvön, mire megszületett a végső verzió. Ujj Mészáros tervezte meg a látványt, és részletes, snittekre lebontott storyboardot is készített. A forgatás előtt egy hónapig próbált a színészekkel, és a felvett anyagot később sorvezetőként használta. A koncepció az volt, hogy a szürreális fantáziavilággal kontrasztban a színészi játék visszafogottabb, realistább legyen. A főszerepet az a Balsai Móni kapta meg, aki korábban Ujj Mészáros rövidfilmjei mellett csak sorozatokban játszott. A film sajátos hangulatának megteremtésében fontos szerepet kapó áljapán popzenei betéteket Tövisházi Ambrus, az Amorf Ördögök, a Péterfy Bori & Love Band és az Erik Sumo zeneszerzője komponálta és énekelte fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Liza, a rókatündérnek nincs hazai előképe, posztmodern műfajjátékaival közelebb áll Wes Anderson (Grand Budapest Hotel) vagy Jean-Pierre Jeunet (Amelie csodálatos élete) világához, helyszínének, Csudapestnek köszönhetően mégis igazi hungarikum. A magyar nézők nyitottak volt a szokatlan stílusra (közel 130 ezren ültek be rá), és a szakma is jól fogadta, a 2. Magyar Filmhéten a főbb kategóriák (fődíj, rendezés, női főszereplő, zene, vágás) mellett a technikai díjak többségét is elvitte.

Egy emlékezetes jelenet

A film szürreális-groteszk hangulata abból (is) fakad, hogy a díszletek, kosztümök vagy a fő helyszínek (Liza lakása, a rendőrőrs és a Mekk Burger gyorsétterem) a valóság elemeit forgatják ki, hol alig észrevehetően, hol harsányabban, mint a filmbéli bizarr ételköltemények esetében. Az egyik legmulatságosabb jelenetben Liza odahaza randevúzik a Cserna Antal által alakított Károllyal, akit újhagymás dinnyelevessel, lekváros gombapörkölttel és mentás májpürével kényeztet.