Légy jó mindhalálig

Móricz Zsigmond klasszikus regényének lírai szépségű adaptációja.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1960, rendező: Ranódy László

író: Móricz Zsigmond, forgatókönyvíró: Darvas József, operatőr: Pásztor István. vágó: Morell Mihály, zeneszerző: Szervánszky Endre, főszereplők: Tóth Laci, Beke Zoltán, Sövény Zoli, Sanyó Sándor, Kiss Antal, Bessenyei Ferenc, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Nyilas Misi második osztályos tanuló a debreceni bentlakásos kollégiumban. Eminens diák, aki mindenben igyekszik meglátni a jót. Iskola után felolvas a vak Pósalaky úrnak, aki megkéri Misit, játssza meg a lutrin a számokat, amiket megálmodott. Nyernek, de a fiú elveszti a szelvényt, ezért egyre nagyobb bajokba keveredik. Az igazgató kicsapással fenyegeti, Nyilas Misi pedig csalódik a felnőttek világában.

Mitől különleges?

A Légy jó mindhalálig a meghurcolt és félreértett gyermeki jóság szívszorító példázata. A film legnagyobb erénye, hogy Tóth Lászlóban megtalálta a tökéletes Nyilas Misit, aki kinézetével és hanghordozásával is a naiv, okos és jóravaló gyermek ideálját testesíti meg. Természetes játéka a film kisebb-nagyobb hibáit is áthidalja. Ranódy László ebben a filmjében is kamatoztatja kiváló hangulatteremtési képességeit, és a debreceni kollégium zárt miliőjével Misi kiábrándulásának körülményeit, motivációit is érzékletesen jeleníti meg. A forgatókönyvet író Darvas József úgy oldja meg a kisfiú belső világának filmre vitelét, hogy társat ad neki: egy törött szárnyú csókát, akivel meg tudja osztani a gondolatait, és így elkerülhetik a filmszerűtlen narráció használatát. Ranódy a későbbi irodalmi adaptációihoz, a Pacsirtához és az Árvácskához hasonlóan itt is megnyerő érzékkel osztja ki a szerepeket. Törőcsik Mari a Körhinta után ismét ifjú és szabadságra vágyó szerelmesként lép elénk, de emlékezetes Bessenyei Ferenc is a félelmetes, de diákjait foggal-körömmel védő igazgató szerepében.

Az egyik legszebb magyar fejlődésregény

Hogyan született?

Móricz Zsigmond regénye 1920-ban jelent meg folytatásokban a Nyugat című folyóiratban. Csak jóval később, az író magánlevelezéséből derült ki, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni meghurcoltatása ihlette Nyilas Misi történetét. Móricz nagy reményeket fűzött az őszirózsás forradalomhoz, és eleinte a Tanácsköztársasággal is szimpatizált – újságokban is publikált a kommün alatt –, mielőtt kiábrándult volna a proletárforradalomból. A Horthy-rendszerben emiatt sokáig mellőzték az írót, akinek 1919. augusztusi letartóztatása és egy csűrben történő fogvatartása volt a regény ihletője, amely felett elmondása szerint olyan naiv és gyermeki fájdalmat érzett, hogy azt csak egy gyermek szenvedésein keresztül tudta megírni.

De nem csak emiatt nem tartja a szakirodalom gyerekregénynek a Légy jó mindhalálig-ot. Éles társadalomkritikája és a felnőttvilágban csalódó gyermek belső világának árnyalatokban gazdag megrajzolása az egyik legszebb magyar fejlődésregénnyé avatja Móricz művét. Filmre először Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője vitte 1936-ban, aki sok tekintetben eltért a regénytől. Ranódy László adaptációja hűbb az eredetihez, de azt már a korabeli kritikusok is megjegyezték, hogy Móricz Zsigmond legdrámaiabb regényéből

egy lírai szépségű film született, amely Nyilas Misi belső vívódásai helyett a társadalomkritikára helyez nagyobb hangsúlyokat.

Ranódy az 1936-os első adaptációból is átvett néhány színészt, és a bolti kirakatban nézelődő öregúrként egy rövid cameoszerepet is adott a híres színész-rendezőnek, Deésy Alfrédnek, akinek a nevéhez a legelső Móricz-adaptáció fűződik (Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1935).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ranódy László klasszikus irodalmi adaptációinak méltó darabja a Légy jó mindhalálig, amit nyugodt szívvel helyezhetünk a Pacsirta vagy az Árvácska mellé. Forgatókönyvét a kommunista pártban miniszterként is aktív szerepet vállaló népi író, Darvas József jegyzi, aki a film elkészítésekor a Hunnia Filmstúdió igazgatója is volt. A szocializmusban egyébként is előszeretettel éltették az előző rendszer iskolarendszerének kritikája miatt a Légy jó mindhalálig-ot, de Darvas forgatókönyve a korszak ideológiájának megfelelően a regényhez képest jóval fekete-fehérebben ábrázolta a tanárokat és a nemesi származású szereplőket. Ugyanakkor a félreértett erkölcs és jóság példázatába mai szemmel a fiatal ’56-os forradalmárok sorsát is bele lehet látni, akik a film készítésének idején (1959–1960) kaphattak először (részleges) amnesztiát – még ha ennek az olvasatnak épp az ellenkezője is járhatott Darvas fejében, akit ’56-ban majdhogynem agyonvertek az utcán.


Egy emlékezetes jelenet

A regény kulcsjelenete a film nagyjelenete is egyben. Nyilas Misi a kollégium felügyelőbizottsága elé kerül, akik elfogultan félremagyarázzák és meg sem próbálják megérteni tetteit, motivációit. Bár korábban arra vágyott, hogy ő is a felnőttek közé tartozhasson, Misi kiábrándul a szemellenzős, korlátolt felnőttvilágból.

A rendező

A főszereplő, Tóth Laci és a rendező, Ranódy László a debreceni forgatáson. A fotón a korabeli szerkesztő jelölése látható (MTI Fotó/ Miller Lajos)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem