Légy jó mindhalálig

 

Móricz Zsigmond klasszikus regényének lírai szépségű adaptációja.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1960, rendező: Ranódy László

író: Móricz Zsigmond, forgatókönyvíró: Darvas József, operatőr: Pásztor István. vágó: Morell Mihály, zeneszerző: Szervánszky Endre, főszereplők: Tóth Laci, Beke Zoltán, Sövény Zoli, Sanyó Sándor, Kiss Antal, Bessenyei Ferenc, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Nyilas Misi második osztályos tanuló a debreceni bentlakásos kollégiumban. Eminens diák, aki mindenben igyekszik meglátni a jót. Iskola után felolvas a vak Pósalaky úrnak, aki megkéri Misit, játssza meg a lutrin a számokat, amiket megálmodott. Nyernek, de a fiú elveszti a szelvényt, ezért egyre nagyobb bajokba keveredik. Az igazgató kicsapással fenyegeti, Nyilas Misi pedig csalódik a felnőttek világában.

Mitől különleges?

A Légy jó mindhalálig a meghurcolt és félreértett gyermeki jóság szívszorító példázata. A film legnagyobb erénye, hogy Tóth Lászlóban megtalálta a tökéletes Nyilas Misit, aki kinézetével és hanghordozásával is a naiv, okos és jóravaló gyermek ideálját testesíti meg. Természetes játéka a film kisebb-nagyobb hibáit is áthidalja. Ranódy László ebben a filmjében is kamatoztatja kiváló hangulatteremtési képességeit, és a debreceni kollégium zárt miliőjével Misi kiábrándulásának körülményeit, motivációit is érzékletesen jeleníti meg. A forgatókönyvet író Darvas József úgy oldja meg a kisfiú belső világának filmre vitelét, hogy társat ad neki: egy törött szárnyú csókát, akivel meg tudja osztani a gondolatait, és így elkerülhetik a filmszerűtlen narráció használatát. Ranódy a későbbi irodalmi adaptációihoz, a Pacsirtához és az Árvácskához hasonlóan itt is megnyerő érzékkel osztja ki a szerepeket. Törőcsik Mari a Körhinta után ismét ifjú és szabadságra vágyó szerelmesként lép elénk, de emlékezetes Bessenyei Ferenc is a félelmetes, de diákjait foggal-körömmel védő igazgató szerepében.

Az egyik legszebb magyar fejlődésregény

Hogyan született?

Móricz Zsigmond regénye 1920-ban jelent meg folytatásokban a Nyugat című folyóiratban. Csak jóval később, az író magánlevelezéséből derült ki, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni meghurcoltatása ihlette Nyilas Misi történetét. Móricz nagy reményeket fűzött az őszirózsás forradalomhoz, és eleinte a Tanácsköztársasággal is szimpatizált – újságokban is publikált a kommün alatt –, mielőtt kiábrándult volna a proletárforradalomból. A Horthy-rendszerben emiatt sokáig mellőzték az írót, akinek 1919. augusztusi letartóztatása és egy csűrben történő fogvatartása volt a regény ihletője, amely felett elmondása szerint olyan naiv és gyermeki fájdalmat érzett, hogy azt csak egy gyermek szenvedésein keresztül tudta megírni.

De nem csak emiatt nem tartja a szakirodalom gyerekregénynek a Légy jó mindhalálig-ot. Éles társadalomkritikája és a felnőttvilágban csalódó gyermek belső világának árnyalatokban gazdag megrajzolása az egyik legszebb magyar fejlődésregénnyé avatja Móricz művét. Filmre először Székely István, a Hyppolit, a lakáj rendezője vitte 1936-ban, aki sok tekintetben eltért a regénytől. Ranódy László adaptációja hűbb az eredetihez, de azt már a korabeli kritikusok is megjegyezték, hogy Móricz Zsigmond legdrámaiabb regényéből

egy lírai szépségű film született, amely Nyilas Misi belső vívódásai helyett a társadalomkritikára helyez nagyobb hangsúlyokat.

Ranódy az 1936-os első adaptációból is átvett néhány színészt, és a bolti kirakatban nézelődő öregúrként egy rövid cameoszerepet is adott a híres színész-rendezőnek, Deésy Alfrédnek, akinek a nevéhez a legelső Móricz-adaptáció fűződik (Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1935).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ranódy László klasszikus irodalmi adaptációinak méltó darabja a Légy jó mindhalálig, amit nyugodt szívvel helyezhetünk a Pacsirta vagy az Árvácska mellé. Forgatókönyvét a kommunista pártban miniszterként is aktív szerepet vállaló népi író, Darvas József jegyzi, aki a film elkészítésekor a Hunnia Filmstúdió igazgatója is volt. A szocializmusban egyébként is előszeretettel éltették az előző rendszer iskolarendszerének kritikája miatt a Légy jó mindhalálig-ot, de Darvas forgatókönyve a korszak ideológiájának megfelelően a regényhez képest jóval fekete-fehérebben ábrázolta a tanárokat és a nemesi származású szereplőket. Ugyanakkor a félreértett erkölcs és jóság példázatába mai szemmel a fiatal ’56-os forradalmárok sorsát is bele lehet látni, akik a film készítésének idején (1959–1960) kaphattak először (részleges) amnesztiát – még ha ennek az olvasatnak épp az ellenkezője is járhatott Darvas fejében, akit ’56-ban majdhogynem agyonvertek az utcán.


Egy emlékezetes jelenet

A regény kulcsjelenete a film nagyjelenete is egyben. Nyilas Misi a kollégium felügyelőbizottsága elé kerül, akik elfogultan félremagyarázzák és meg sem próbálják megérteni tetteit, motivációit. Bár korábban arra vágyott, hogy ő is a felnőttek közé tartozhasson, Misi kiábrándul a szemellenzős, korlátolt felnőttvilágból.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

A főszereplő, Tóth Laci és a rendező, Ranódy László a debreceni forgatáson. A fotón a korabeli szerkesztő jelölése látható (MTI Fotó/ Miller Lajos)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)