Kutya éji dala

Egy álpap és egy csillagász kalandjai, s a legjobb alternatív zenék a nyolcvanas évek kultfilmjében.

színes magyar játékfilm, 1983, rendező: Bódy Gábor

forgatókönyvíró: Csaplár Vilmos, Bódy Gábor, operatőr: Johanna Heer, főszereplők: Bódy Gábor, Derzsi János, Fekete András, Ferdinándy Gáspár, Méhes Marietta, 141 perc, felújítás: 2K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A furcsa faluba két idegen, egy új pap (Bódy Gábor) és egy csillagász (Grandpierre Attila) érkezik. Jelenlétük megbolygatja a közösség életét. A hétköznapi lét úgy kapcsolódik a világmindenség kozmikus rendjéhez, ahogy a kutyák éjjelente megugatják a holdat.

Mitől különleges?

A Kutya éji dala a bemutatása óta igazi kultuszfilm lett. Rendezője, Bódy Gábor a nyolcvanas évek egyik legizgalmasabb alkotója, akinek filmnyelvi kísérletei tartalmi merészséggel és bonyolult filozófiai kérdések vizsgálatával párosulnak. A film a hagyományok megbontásával teret ad az ellenkultúrának, miközben mély és sokrétű műveltségről árulkodik.

A papot maga Bódy Gábor alakítja

Hogyan készült?

Bódy Gábor harmadik és egyben utolsó nagyjátékfilmje a Társulás Stúdió produkciójában készült rendkívül alacsony költségvetéssel. Az új médiumok iránt fogékony alkotó ebben az esetben a videótechnikában rejlő lehetőségeket használta ki. A különböző felvételi eszközöket vegyesen alkalmazta, így a videóra és Super8-ra forgatott anyagot 35 mm-es filmre írták át. A Csaplár Vilmos Szociográfia című novelláján alapuló történet karakterei talán a cselekménynél is fontosabbak, a színészek közül néhányan valódi társadalmi státuszukkal azonos szerepeket kaptak, másokat egyéb jellemvonások kötöttek a figurákhoz. A papot maga Bódy Gábor alakítja, a csillagász Grandpierre Attila, a további főszerepekben Fekete András, Derzsi János és Méhes Marietta jelenik meg. A film nem csak a vizualitás szempontjából, de zeneileg is érdekes, mert az alternatív zenei élet meghatározó formációi, a Vágtázó Halottkémek és az A. E. Bizottság is közreműködnek benne. A koncertfelvételek, noha elválnak a fikciós jelenetektől, mégis szerves részei a történetnek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Kutya éji dala az Eszkimó asszony fázik (Xantus János, 1984) mellett a nyolcvanas években feltűnő irányzat, az új érzékenység legfontosabb darabja. Az új érzékenység posztmodern jegyében ábrázolja a világot, kerüli az univerzális magyarázatokat, a nagy történeteket és a programadó állításokat, helyette álomszerű, töredékes szerkezet, személyes hangvétel és önreflexív gesztusok jellemzik.

Fontos a társművészetekkel, különösen az underground zenei kultúrával való kapcsolata,

az alternatív zenekarok gyakran ténylegesen is megjelennek a cselekményben. A radikális, kísérletező formájú filmek a késő Kádár-korszak az ellenkultúrájának fontos megnyilvánulásai. Bódy alkotása ebből a szempontból különösen összetett jelentésű. A film szerepelt a montreali és a taorminai filmfesztiválokon, tovább növelve az alkotó nemzetközi ismertségét.


Egy emlékezetes jelenet
 

Ebben a részletben három műfaj, a hagyományos játékfilm, a koncertfilm és a riport keveredik. A csillagászt alakító Grandpierre Attila valóban csillagász, de egyben a VHK frontembere is, aki a történet szerinti szerepe mellett zenei előadóként is megjelenik. A töredezett, álomszerű jelenetekben a videótechnika különböző minőségű felvételei kerülnek egymás mellé. A cselekmény ezek alapján kevéssé érthető, a nagyobb történeti ív inkább csak a fim egészét tekintve olvasható ki. A koncertteremből hirtelen a frontra kerülünk, majd egy csillagvizsgáló környékére, ahol különös párbeszéd zajlik le. A zenei effektusok és a dialógusok összecsúsznak; a torzítás hatására a nő szövege valahol az ének és a beszéd közé kerül. Miközben minden szereplő a saját morális válságát éli meg, az ártatlanságot jelképező kisfiú a részlet elején a kutyák éji daláról, azaz az evilági dolgok és a transzcendens szféra kapcsolatáról kérdezősködik.

A rendező

Bódy Gábor (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Bódy Gábor alkotása hamisítatlan kultuszfilm – emellett tanúskodik Török Ferenc Moszkva tér című nemzedékfilmje is. A film házibuli-jelenetében a fiatalok szinte szertartásosan nézik a Kutya éji dalát.

Plakát

(forrás: NFI)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem