Külvárosi legenda

 

A szűkös angyalföldi bérházban a szerelem sem jelent boldogságot. Máriássy Félix neorealista filmje egyszerre szép, hiteles és mélyen emberséges.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1957, rendező: Máriássy Félix

forgatókönyvíró: Máriássy Judit, operatőr: Eiben István, főszereplők: Tordy Géza, Törőcsik Mari, Máthé Erzsi, Sinkovits Imre, Kőmíves Sándor, 82 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A körfolyosós angyalföldi bérházban sokféle ember él szoros közelségben. A vagány, jóképű Pista (Tordy Géza) villamoskalauz. A gyönyörű Anna (Törőcsik Mari) hajón dolgozó férjét várja haza. Egyik este Pista véletlenül szemtanúja lesz, amint a durva férfi részegen bántalmazza a lányt. A két fiatal óvatosan közeledni kezd egymáshoz.

Mitől különleges?

A Külvárosi legenda szinte teljes egészében egyetlen helyszínen játszódik, története különféle életképekből áll össze. A budapesti helyszínek, a szűk lakásbelsők realisztikusak, a szereplők egytől-egyig hitelesek. A szegénység, a napi gondok elől a játék vagy a szenvedélyes szerelem csak időleges menekülést nyújtanak. Hiába szeretnek egymásba a fiatalok, a korábbi életükből végül nem sikerül kitörniük. 

A neorealizmus az egyetemes filmtörténet meghatározó irányzata, melynek a Külvárosi legenda az egyik legszebb hazai példája.

Máriássy Félix filmje életszerű és a hétköznapok történéseire fókuszál, de a realista, néhol kimondottan társadalomkritikus hangvételt finom költőiség ellenpontozza. A nyomorúságos bérházban apróbb csodák történhetnek ugyan, de a szereplők élete a környezet és a nehéz körülmények miatt végig kényszerpályán mozog. A felszabadult pillanatoknak ára van, a boldogság számukra csak gyorsan múló állapot lehet. Az alkotók együttéreznek a szereplőkkel, de nem színezik ki a sorsukat.

A hétköznapok történéseire fókuszál

Hogyan készült?

A Külvárosi legenda forgatókönyvét a rendező felesége és állandó alkotótársa, Máriássy Judit írta. A filmet az angyalföldi Petneházy utca egyik zsúfolt bérházában forgatták. Az alkotókat megdöbbentette, milyen nehéz viszonyok között élnek az ott lakók. A történet eredetileg kortárs környezetben, az ötvenes években játszódott volna, de az akkori kultúrpolitika a szocialista munkást nem engedte negatív színben feltüntetni. A cenzúra a filmmel kapcsolatban valójában az érvényes társadalomkritikától tartott. Az alkotók ezért a harmincas évekbe tették át a cselekményt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Máriássy Félix filmjét hivatalosan ugyan nem tiltották be, de igen gyorsan levették a mozik műsoráról. A dobozba száműzött filmet értetlenség és mondvacsinált felháborodás fogadta. A Külvárosi legenda a mai napig méltatlanul keveset emlegetett film. A magyar neorealizmus meghatóan szép alkotása, a később fontos áramlattá váló szociografikus film egyik korai előfutára.


Egy emlékezetes jelenet 

Egy kisfiú lyukas esernyővel próbál leugrani a tetőről, és egy pillanatig úgy tűnik, mintha sikerülne neki repülni. A szegény bérházban azonban a törékeny, légies álmok végül a kemény betonon végzik. Máriássy Félix a meseszerű illúziót a valósággal ütközteti, előrevetítve a fiatal szerelmesek sorsát.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix. Egy félbeszakadt művészi pálya. Filmkultúra, 1975/4, 37-48.
Gelencsér Gábor: Hosszú út, Máriássy Félix stílusváltásai. Filmvilág, 2016/1, 18-23.
Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere, Rendezőportrék: Máriássy Félix. Filmtett, 2004

A rendező

Máriássy Félix több filmjének alkotótársa a felesége, Máriássy Judit író, újságíró, forgatókönyvíró volt. Fiuk, a fiatalon elhunyt Máriássy Ferenc is filmes pályát választott: operatőr lett. Máriássy Félix szakmai hagyatékát a Filmintézet könyvtára őrzi.

A Máriássy család a Tátrában (forrás: NFI)

Plakát

Tervező: Köpeczi Bócz István (forrás: NFI)