Könnyű leckék

 

Hogyan találja meg a helyét és önmagát egy Magyarországra menekülő szomáliai kamaszlány?

színes magyar dokumentumfilm, 2018, rendező: Zurbó Dorottya

operatőr: Natasa Pavlovskaya, zene: Balázs Ádám, főszereplő: Kafiya Said Mahdi, producer: Ugrin Julianna, gyártó: Éclipse Film, 78 perc

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A szomáliai Kafiát apja már gyerekként hozzá akarta adni egy idős férfihez. A lány a kényszerházasság elől anyja segítségével Magyarországra menekül. 15 évesen, egyedül érkezik az országba, ahol először egy gyermekotthonba kerül. Elhatározza, hogy megtanulja a nyelvet és leteszi az érettségit, közben pedig munkát keres és új barátokat szerez. Édesanyjával az interneten keresztül tartja a kapcsolatot, de fél neki bevallani, hogy már elhagyta a muszlim vallást.

Mitől különleges?

Zurbó Dorottya első önálló, egész estés dokumentumfilmje fontos témát dolgoz fel a lehető legempatikusabb módon. A 2018-ban bemutatott film aktualitása megkérdőjelezhetetlen, mégsem a 2015-ben kezdődött menekültválságot kommentálja közvetlenül, főszereplője ugyanis még korábban érkezett Magyarországra. A Könnyű leckék kiemel egyetlen arcot a tömegből, hogy intim közelségbe hozza, de közben

olyan egyetemes kérdéseket is feszeget, amelyekkel minden idegenbe szakadt embernek szembesülnie kell.

A rendező három éven át követte Kafia sorsát, stábjával forgatott a fóti és a budapesti gyermekotthonban, a lány iskolájában, az alkalmi munkahelyein, és még a bürokratikus útvesztőkbe is elkísérte. Nincs külső narráció a filmben, beszélő, magyarázó fejeket sem látunk, a „történet” magától, organikusan bomlik ki azokon a szituációkon keresztül, amelyeknek a kamerák is tanúi. A Könnyű leckék egyfelől megmutatja, milyen gyakorlati akadályokat kell leküzdenie annak, aki minél gyorsabban próbál egy idegen kultúrába beilleszkedni, másfelől érzékelteti azt a lelki terhet is, amit az identitás megrendülése okoz. Miközben a film nagy része objektíven rögzíti az eseményeket, Kafia belső vívódásait lírai eszközökkel jeleníti meg. Amikor a fiatal lány az édesanyjával beszél videón keresztül, nem vallja be neki, hogy eltávolodott a vallástól, sőt ilyenkor újra hidzsábot húz a fejére, miközben édesanyjának címzett monológjaiban őszintén kitárulkozik.

Hogyan készült?

Zurbó már a diplomafilmjét is az Európába egyedül érkező menekült gyerekekről szerette volna forgatni, így végül a fóti gyerekotthonban talált rá a szomáliai kamaszlányra kétszáz kamaszfiú közt. A koncepciót közösen dolgozták ki, az édesanyjához címzett, narrációként működő vallomás ötlete is Kafiától származik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Könnyű leckék kordokumentumként és univerzális témákat boncolgató felnövéstörténetként is nézhető alkotás, amely szinkronban van a nemzetközi dokumentumfilmes trendekkel. Világpremierje a Locarno Filmfesztivál Kritikusok Hete szekciójában volt, díjazták a ZagrebDox fesztiválon, és megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Magyar Filmkritikusok Díját is.


Egy emlékezetes jelenet

Zurbó a játékfilmekhez hasonlóan használja az információ-visszatartás dramaturgiai eszközét, hogy minél hatékonyabban tudja ébren tartani a néző érdeklődését. Azt már korábban megtudjuk, hogy Kafiára rátalált a szerelem, de várnunk kell rá, hogy megismerjük a barátját, és azzal is csak ekkor szembesülhetünk, hogy a lányból időközben keresztény lett. Sejthetjük, hogy az áttérésben az új kapcsolat nagy szerepet játszhatott, de a rendező nem kommentál és nem ítélkezik, azt a nézőre bízza.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Mészáros Márton: Könnyű leckék, Beszélgetés Zurbó Dorottyával. Filmvilág, 2018/9, 17-18.
Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök. Filmvilág, 2018/10, 50-52.
Beretvás Gábor: A kétéltűség megtapasztalása. Filmtett, 2018

A főszereplő és a rendező

A főszereplő, Kafiya Said Mahdi és Zurbó Dorottya rendező (MTI/Balogh Zoltán)

Plakát

(forrás: NFI)