Kincskereső kisködmön

Móra Ferenc önéletrajzi ihletésű gyerekregénye ifjúsági filmként is kiváló.

színes magyar játékfilm, 1972, rendező: Szemes Mihály

író: Móra Ferenc, forgatókönyvíró: Szemes Marianne, operatőr: Szécsényi Ferenc, vágó: Morell Mihály, zene: Jeney Zoltán, főszereplők: Szűcs Gábor, Gruber István, Szirtes Ádám, Bihari József, Haumann Péter, Medgyesi Mária, 101 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Ferkó (Szűcs Gábor) szegénységben, de szeretetben él a szüleivel és nagybeteg kishúgával. Képzeletével színezi szebbre a valóságot, amelyet tündérek, markolábok és rejtélyes kincsek népesítenek be. Édesapja (Haumann Péter), a foltozószűcs csodás kisködmönt varr neki, amelybe beleköltözik a magyar tündér.

Mitől különleges?

A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc szomorkásan szép regényének többnyire hű adaptációja. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetekből jó arányérzékkel emeli ki a fontosabbakat, de Móra Ferenc tündérmesei realizmusát csak részben tudja átköltöztetni a vászonra. A Kincskereső kisködmönben továbbélő magyar mesekincs a belső értékek, a jóság, a becsületesség erényeire, valamint a környezetünk megbecsülésére tanítja Ferkót. Az 1918-ban, tehát az első világháború vége felé megjelent regényben a mágikus világszemlélet arra szolgált, hogy a szegények gazdagabb életet élhessenek.

A fejlődésregényben arra jön rá a kisfiú, hogy a csodák, ha nem is szó szerinti, de átvitt értelmükben nagyon is valósak, mert a törődés, a szeretet ruházza fel értékkel a tárgyakat és az emberi kapcsolatokat egyaránt.

Szemes Mihály adaptációja kiváló ifjúsági film, amely a játékára féltékeny és bicebóca barátjával is kiszúró kisfiú lelkiismereti ébredését érzékletesen követi a feltétel nélküli odaadásig. Ugyanakkor Móra mágikus realizmusát nem tudja és nem is nagyon kísérli meg átültetni a filmvászonra: a felnőtt szemével tekint a gyerekkor varázslattal teli világára, amiből így a természetfeletti lehetősége mindvégig hiányzik.

A mesék arra tanítanak, hogy önmagában higgyen

Hogyan készült?

Szemes Mihálynak régi álma volt, hogy filmre vigye Móra Ferenc regényét. Szemes ahhoz az elveszett rendezőgenerációhoz tartozott, akiknek a pályakezdését kettétörte a második világháború, és az államosított filmgyártásban újra a nulláról kellett megmásznia a filmgyári ranglétrát. Bár ekkor még csak rendezőasszisztens volt, felkérték, hogy tanítson a Színművészeti Főiskolán, így néhány tanítványa előbb jutott saját filmhez, mint ő. Szemes a Szánkó című kisfilmjével hívta fel magára a figyelmet, amit Móra Ferenc novellájából, a felesége, Szemes Marianne társrendezői közreműködésével készített el. Két díjat is nyertek vele a velencei gyermekfilmfesztiválon, és első nagyjátékfilmjük, a Dani is sikeres lett, amely egy válás közben elhanyagolt kisfiúról szólt.

Szemes a Dani után, 1959-ben akarta először megfilmesíteni a Kincskereső kisködmönt, de az ’56-os forradalom utáni zűrzavaros viszonyok közepette erre végül nem nyílt lehetősége. Először a televízió számára dolgozta fel a Móra-regényt 1967-ben, de a hatrészes, fekete-fehér sorozatnak csak a forgatókönyvét írhatta, a rendezést a szintén egy díjnyertes Móra-kisfilmet (A kis bice-bóca) jegyző rendezőre, Katkics Ilonára bízták. Az egyre többet betegeskedő Szemesnek pár évvel később vált valóra az álma, amikor végre mozifilmet rendezhetett a regényből, amelynek forgatókönyvét felesége írta. A Szemes-házaspár azokat a történeteket emelte ki Móra önéletrajzi ihletésű regényéből, amelyeket bizonyítottan az író gyerekkori élményein alapulnak, ezért is keresztelték át főszereplőjüket a könyvbéli Gergőről Ferkóra.

Az 1959 óta eltelt idő is sokat formált Szemesék filmtervén: mivel a hetvenes évekre már kevesebb embernek voltak személyes emlékei az első világháború alatti és utáni szegénységről, úgy döntöttek, jobban kihangsúlyoznak bizonyos motívumokat – például milyen sokat jelentett akkor egy falat kenyér –, hogy a történet átélhetőbb legyen a közönségnek. Szemes Mihálynak a Kincskereső kisködmön lett az utolsó filmje: 57 évesen, gyógyíthatatlan betegen végzett magával.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Móra Ferenc írásaiból több filmklasszikus is született (Ének a búzamezőkről, Hannibál tanár úr). A Kincskereső kisködmön nem lett az, de ifjúsági filmként máig magával ragadó, értékes alkotás. A főszerepet játszó Szűcs Gábor felnőttként is a színészi pályán maradt, és idővel rendezni is kezdett színházakban.


Egy emlékezetes jelenet

Megy a ködmön világgá. Ferkót folyamatosan csúfolják, és az osztály rosszfiúja, Cintula meg is veri. A kisfiú nem mer visszaütni, mert „Cintula olyan erős, hogy egy kézzel is megbírja a tótágast”. Ferkó barátja, Messzi Gyurka varázskalapot ajándékoz neki, amitől „százszor olyan erős lesz, mint előtte volt”, s így a kisfiú végre ki tud állni magáért. Az öreg csősz végül elárulja, hogy nincs és nem is volt varázserő a kalapban. Ferkó így rájön: a mesék arra tanítanak, hogy önmagában higgyen.

A rendező

Szemes Mihály a forgatáson (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem