Miről szól?

Ferkó (Szűcs Gábor) szegénységben, de szeretetben él a szüleivel és nagybeteg kishúgával. Képzeletével színezi szebbre a valóságot, amelyet tündérek, markolábok és rejtélyes kincsek népesítenek be. Édesapja (Haumann Péter), a foltozószűcs csodás kisködmönt varr neki, amelybe beleköltözik a magyar tündér.

Mitől különleges?

A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc szomorkásan szép regényének többnyire hű adaptációja. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetekből jó arányérzékkel emeli ki a fontosabbakat, de Móra Ferenc tündérmesei realizmusát csak részben tudja átköltöztetni a vászonra. A Kincskereső kisködmönben továbbélő magyar mesekincs a belső értékek, a jóság, a becsületesség erényeire, valamint a környezetünk megbecsülésére tanítja Ferkót. Az 1918-ban, tehát az első világháború vége felé megjelent regényben a mágikus világszemlélet arra szolgált, hogy a szegények gazdagabb életet élhessenek.

Szemes Mihály adaptációja kiváló ifjúsági film, amely a játékára féltékeny és bicebóca barátjával is kiszúró kisfiú lelkiismereti ébredését érzékletesen követi a feltétel nélküli odaadásig. Ugyanakkor Móra mágikus realizmusát nem tudja és nem is nagyon kísérli meg átültetni a filmvászonra: a felnőtt szemével tekint a gyerekkor varázslattal teli világára, amiből így a természetfeletti lehetősége mindvégig hiányzik.

A mesék arra tanítanak, hogy önmagában higgyen

Hogyan készült?

Szemes Mihálynak régi álma volt, hogy filmre vigye Móra Ferenc regényét. Szemes ahhoz az elveszett rendezőgenerációhoz tartozott, akiknek a pályakezdését kettétörte a második világháború, és az államosított filmgyártásban újra a nulláról kellett megmásznia a filmgyári ranglétrát. Bár ekkor még csak rendezőasszisztens volt, felkérték, hogy tanítson a Színművészeti Főiskolán, így néhány tanítványa előbb jutott saját filmhez, mint ő. Szemes a Szánkó című kisfilmjével hívta fel magára a figyelmet, amit Móra Ferenc novellájából, a felesége, Szemes Marianne társrendezői közreműködésével készített el. Két díjat is nyertek vele a velencei gyermekfilmfesztiválon, és első nagyjátékfilmjük, a Dani is sikeres lett, amely egy válás közben elhanyagolt kisfiúról szólt.

Szemes a Dani után, 1959-ben akarta először megfilmesíteni a Kincskereső kisködmönt, de az ’56-os forradalom utáni zűrzavaros viszonyok közepette erre végül nem nyílt lehetősége. Először a televízió számára dolgozta fel a Móra-regényt 1967-ben, de a hatrészes, fekete-fehér sorozatnak csak a forgatókönyvét írhatta, a rendezést a szintén egy díjnyertes Móra-kisfilmet (A kis bice-bóca) jegyző rendezőre, Katkics Ilonára bízták. Az egyre többet betegeskedő Szemesnek pár évvel később vált valóra az álma, amikor végre mozifilmet rendezhetett a regényből, amelynek forgatókönyvét felesége írta. A Szemes-házaspár azokat a történeteket emelte ki Móra önéletrajzi ihletésű regényéből, amelyeket bizonyítottan az író gyerekkori élményein alapulnak, ezért is keresztelték át főszereplőjüket a könyvbéli Gergőről Ferkóra.

Az 1959 óta eltelt idő is sokat formált Szemesék filmtervén: mivel a hetvenes évekre már kevesebb embernek voltak személyes emlékei az első világháború alatti és utáni szegénységről, úgy döntöttek, jobban kihangsúlyoznak bizonyos motívumokat – például milyen sokat jelentett akkor egy falat kenyér –, hogy a történet átélhetőbb legyen a közönségnek. Szemes Mihálynak a Kincskereső kisködmön lett az utolsó filmje: 57 évesen, gyógyíthatatlan betegen végzett magával.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Móra Ferenc írásaiból több filmklasszikus is született (Ének a búzamezőkről, Hannibál tanár úr). A Kincskereső kisködmön nem lett az, de ifjúsági filmként máig magával ragadó, értékes alkotás. A főszerepet játszó Szűcs Gábor felnőttként is a színészi pályán maradt, és idővel rendezni is kezdett színházakban.

Egy emlékezetes jelenet

Megy a ködmön világgá. Ferkót folyamatosan csúfolják, és az osztály rosszfiúja, Cintula meg is veri. A kisfiú nem mer visszaütni, mert „Cintula olyan erős, hogy egy kézzel is megbírja a tótágast”. Ferkó barátja, Messzi Gyurka varázskalapot ajándékoz neki, amitől „százszor olyan erős lesz, mint előtte volt”, s így a kisfiú végre ki tud állni magáért. Az öreg csősz végül elárulja, hogy nincs és nem is volt varázserő a kalapban. Ferkó így rájön: a mesék arra tanítanak, hogy önmagában higgyen.

A rendező

Szemes Mihály a forgatáson (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)