Kertes házak utcája

Kisvárosi szerelmi háromszög a hatvanas években. Hiába az anyagi jólét, ha boldogtalan a házasság, a hétköznapok pedig üresek. Egy fullasztó életforma borongós hangulatú látlelete.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1962, rendező: Fejér Tamás

író, forgatókönyvíró: Csurka István, operatőr: Hildebrand István, főszereplők: Bara Margit, Pálos György, Gábor Miklós, Tábori Nóra, Schubert Éva, 78 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter


Miről szól?

A mérnök Palotás folyamatosan úton van. A munkájában sikeres férfi úgy érzi, a családja akadályozza a szakmai kibontakozásban. A vidéki városba érkezve egy régi ismerősével, Máté Józseffel találkozik. Kollégája vezető beosztásban dolgozik, a fiatal feleségével tisztes jólétben élnek. Palotás azonnal megérzi az asszony unalmát, és arra biztatja, hagyja el a férjét.

Mitől különleges?

A Kertes házak utcája modernista értelmiségi melodráma. A kisvárosi szerelmi háromszögben a hősnő válaszút elé kerül, de mindhárom szereplő komoly egzisztencialista válságban van, még ha ennek nincsenek is feltétlenül tudatában. A férj az anyagi gyarapodás, a biztos karrier építése közben elvesztette a fiatalkori lendületét. A feleséget a nyugodt, kiegyensúlyozott kispolgári lét untatja, a kiábrándult asszony üresnek érzi az életét. A fővárosból érkező energikus, életvidám mérnök a szabadságot hajszolja, de kettős életet él. A vonzó idegen felbukkanása az újrakezdés lehetőségét ígéri a férjétől elhidegült, unatkozó asszonynak. A nő azonban felismeri, a szabadság ígérete csak illúzió, hiszen a férfi is önmaga elől menekül.

A film az emberi kapcsolatok hátterét, a hűtlenség okait kutatja.

A nyomasztó kisvárosi környezet kiemelt szerepet kap, a szereplők belső világát a párbeszédek mellett az idillinek tűnő, mégis fojtogató helyszínek tükrözik. A borongós hangulatot a kihagyásos dramaturgia és a markáns képi ábrázolás erősítik. A jeleneteket a hatvanas évek elejének szűk levegőjű valósága itatja át. A rendező a szerelmi háromszög történetén keresztül egy kilátástalan életformát mutat be. A Kertes házak utcája a rossz társadalmi közérzet érzékeny állapotrajzaként is nézhető.

Hogyan készült?

A Kertes házak utcája Csurka István írásából készült, az operatőr Hildebrand István volt. A jeleneteket az akkoriban megszokott gyakorlattól eltérően nem műteremben, hanem eredeti, külső helyszíneken forgatták. Az erőteljes érzelmi töltés és az izgalmas vizuális megoldások mellett a film szereposztása is elsőrangú. Különösen a feleséget alakító Bara Margit alakítása emlékezetes. A nyugodtnak tűnő külső komoly érzelmi viharokat takar, a színésznő lényéből rejtélyes szomorúság árad.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Fejér Tamás filmje tematikája és személyes nézőpontja miatt különleges helyet foglal el a magyar film történetében. A Kádár-korszakban a házasság intézménye hivatalosan sérthetetlennek, a hűtlenség erkölcsileg elítélendőnek számított. A Kertes házak utcája kivételesen megértő a szereplőivel. A félrelépést a szenvedély hiányával indokolja, melyet a vágyott jólét sem ellensúlyozhat. A történet zárlata mégsem kínál kiutat az érintetteknek. A film az átfogó társadalmi kérdésekkel még csak közvetetten foglalkozik, de már megelőlegezi a magánéleti és közösségi szféra később uralkodóvá váló összefonódását. A Kertes házak utcája örökké aktuális problémákat boncolgat, mégis ritkán látható, méltatlanul keveset emlegetett alkotás.


Egy emlékezetes jelenet

A férjes asszony és a szerető kénytelenek titokban, a hátsó lépcsőn besurranni a férfi szállodai szobájába. Az operatőr, Hildebrand István sejtelmes fényeket használ, a rögzített beállításokat imbolygó kézikamerával ellenpontozza. A színészek előtt hátrálva, majd a hátuk mögé kerülve láthatatlan cinkosként kíséri, majd szemtől szemből mutatja őket. A képek ideges, tétova feszültsége a kapcsolatuk életképtelenségét, a feloldhatatlan magányukat tükrözi.

Forgatókönyvíró és rendező

Csurka István és Fejér Tamás a film forgatásán (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Tudtad?

A Kertes házak utcája volt az első magyar játékfilm, amelynek egyetlen jelenetét sem forgatták műteremben. Esztergom belvárosa, piaca, és az Aranyhegy szolgáltak a forgatás helyszínéül. 

Plakát

tervező: Görög Lajos (forrás: MNF)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem