Katyi

 

A színésznőjelölt bosszúból szolgálólánynak áll az őt felvételin eltanácsoló színészhez, és megkeseríti az életét. Tolnay Klári egyik legnépszerűbb alakítása.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1942, rendező: Ráthonyi Ákos

író: Soóky Margit, forgatókönyvíró: Kolozsvári Andor, Palásthy Géza, operatőr: Eiben István, vágó: Kerényi Zoltán, zene: Fényes Szabolcs, főszereplők: Tolnay Klári, Bilicsi Tivadar, Kiss Manyi, Mály Gerő, Vaszary Piri, Erdélyi Mici, 94 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A talpraesett és határozott Varga Kató (Tolnay Klári) színész szeretne lenni. A felvételi bizottságot vezető Geszti Péter (Bilicsi Tivadar) azonban durva szavakkal eltanácsolja a pályától. A sértett nő elhatározza, bosszút áll. Szeretné megmutatni a férfinek, igenis képes a jó alakításra. Ehhez pont kapóra jön az újsághír, hogy valaki névtelen csecsemőt hagyott Geszti lakása előtt. Kató felveszi barátnője nevét, és a gyermek anyjának hazudja magát.

A színész befogadja a palócos tájszólásban beszélő, szándékoltan bárdolatlanul viselkedő nőt. Katyi teljesen felforgatja a férfi életét. Sorozatos véletleneknek álcázva ahol tud, keresztbe tesz neki. A halmozódó hazugságokból mindig ügyesen vágja ki magát. Egyetlen dologra azonban ő maga sem számít: hamarosan beleszeret a sármos férfibe. Mielőtt azonban bevallhatná az érzéseit, Geszti a gyerekkel nyaralni küldi a Balatonhoz.

Katyi még a cél előtt leszáll a vonatról. Megkéri jósnőként dolgozó barátnőjét, falazzon neki. A nő keresésére induló Geszti betéved a cirkuszi sátorba. A barátnő azt „jósolja”, Katyi biztosan vízbe ölte magát. A bűntudatos férfi csúnyán lerészegedik. A kocsmában összeverekszik egy másik vendéggel. Másnap a két férfi a rendőrségen találja magát, ahol Katyi barátnője végül mindent bevall. Varga Kató kénytelen véget vetni a játéknak. Geszti elismeri, cserfes cselédként valóban kitűnő alakítást nyújtott.

Mitől különleges?

A Katyi a címszerepben brillírozó Tolnay Klári egyik legnépszerűbb alakítása. A palóc tájszólásos vidéki lányt dacból eljátszó fővárosi színésznőjelölt karakterét mintha egyenesen ráöntötték volna. Tolnay gyermekkorát a Nógrád megyei Mohorán töltötte. A film alkotói több ponton játékosan utalnak a valóság és a fikció hasonlóságára. Kató az egyik jelenetben például színházba megy, ahol a sztárként ünnepelt Tolnay Klári lép fel. A barátnője meg is jegyzi, mennyire hasonlít a színésznőre. Mire ő csak annyit felel, dehogyis, ő szerencsére még nem annyira öreg.

A második világháború szörnyű éveiben bemutatott film egyértelműen a teljes kikapcsolódást, a könnyed szórakoztatást szolgálja.

A Katyi a lehető legmesszebbre kerüli a politikát, így a cenzúra sem érintette. A lángokban álló világ nyomasztó aktuális problémái egy pillanatra sem szűrődnek be a történetbe. A cselekmény egy olyan meseszerű Budapesten játszódik, ahol nincsenek társadalmi feszültségek, s ahol mindenki megtalálhatja a boldogságot. A korabeli közönség nem véletlenül rajongott a filmért. A felcsendülő dalok népszerűsége Karády Katalin slágereivel vetekedett.

Egy meseszerű Budapesten játszódik

Hogyan készült?

A rendező, Ráthonyi Ákos színészként és segédrendezőként kezdte a szakmát. Többek között Hollywoodban és Párizsban, illetve a később világhírű Korda Sándor mellett is dolgozott. 1935-ben tért haza, és számos nagysikerű vígjátékot rendezett. Ezek főszerepét többnyire az akkori felesége, Tolnay Klári játszotta. Ráthonyi Ákos a második világháború után külföldre emigrált. Később Nyugat-Németországban számos közönségfilmet rendezett.

A film operatőre Eiben István volt, aki hosszú pályafutása során rengeteg magyar filmet fényképezett. Haláláig a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, a világhírű magyar operatőrgárda egyik fontos tanítómestere volt. A forgatókönyv Soóky Margit nem sokkal korábban megjelent sikerkönyvéből készült. A Katyi a később könyvkiadót alapító írónő egyetlen regénye. A film színpadi átdolgozását 2013-ban a Körúti Színházban mutatták be.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar hangosfilm második világháború végéig tartó időszakát a piaci alapú, azaz a minél szélesebb közönséget vonzó filmgyártás jellemzi. A műfajok, főleg a vígjátékok túlsúlya és a megszilárduló sztárrendszer e szemlélet fontos következménye. Az 1939 és 1945 közé eső időszak a mennyiséget tekintve a hazai filmtörténet különösen produktív időszaka. A háborús időkben a fenyegető valóság elől az emberek szívesebben mentek moziba. A műsorról ráadásul eltűntek a konkurens angol, francia és amerikai filmek. A Katyi a korszak egyik legjobban sikerült, mai napig élvezetes és népszerű vígjátéka. 


Egy emlékezetes jelenet 

A Katyi a pesti kabaré nemes hagyományait folytatja. A poénok elsősorban a legkülönfélébb félreértésekből fakadnak, de nem a fizikai akciókon, hanem a párbeszédeken alapulnak. A filmben a színpadi bohózatok jellegzetes alakjai bukkannak fel. A ház jóképű ura a nőügyeit bonyolítja. A cserfes cseléd szókimondó és tettre kész. A sokat látott inas a leghajmeresztőbb fordulatokat is rendíthetetlen nyugalommal és találó egysorosokkal fogadja.

Geszti korábban taxival érkezett a színházba, de a pénztárcáját otthon felejtette. Barátnőjétől kellett kölcsön kérnie, majd egy csirkét is vásárolt hitelre, hisz korábban ebédre hívta az említett hölgyet. Mikor az élő csirkével hazaállít, az inasa megjegyzi, bizony drágán vette a szárnyast. A férfi utasítja Katyit, készítse el az ételt, és fizesse ki a tyúkot, ha csengetnek a pénzért.

Mikor Geszti barátnője megérkezik, Katyi szándékosan téveszti össze a kofával. Az alkotók ráérősen, kiváló ritmusérzékkel építik fel a viccet, majd a jelenetet ütős csattanóval zárják. A „Nagyságos úr azt üzeni, hogy ezért a pénzért már szebb tyúkot is lehet kapni” mondat a Katyi sokat idézett poénja.

Olvass tovább!

Kelecsényi László: A tehetség nem akadály, Tolnay Klári 100. Filmvilág, 2014/8, 23-25.

 A rendező

Ráthonyi Ákos (forrás: Hangosfilm.hu)
Filmjei a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)