Katonazene

A magabiztos huszártiszt elcsábítja az orvos feleségét. A párbajra mégsem kerül sor, aljas gyilkosság történik. A látványos és fordulatos dráma a magyar film egyik méltatlanul elfeledett klasszikusa.

színes magyar játékfilm, 1961, rendező: Marton Endre, társrendező: Hintsch György

forgatókönyvíró: Hintsch György, Marton Endre, operatőr: Hildebrand István, vágó: Farkas Zoltán, zeneszerző: Hidas Frigyes, szereplők: Kállai Ferenc, Básti Lajos, Bara Margit, Szirtes Ádám, Őze Lajos, Tóth Judit, 91 perc

A film adatlapja a filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A város laktanyájába új huszárezred érkezik. A díszes egyenruhában, katonazenekarral bevonuló lovas csapatot a főutcán köszönti a lakosság. A Bécsbe készülő főhadnagy, báró Ferdinándy Tamás (Kállai Ferenc) a jámbor tisztiszolgájával (Szirtes Ádám) elfoglalja a szálláshelyét. A tiszt azonnal bevonja magát a társasági életbe, és felméri a meghódítandó hölgyeket. A jóképű, vagyonos Ferdinándy bárkit elcsábíthatna, az ő figyelmét mégis a helyi doktor gyönyörű felesége kelti fel. A köztiszteletben álló Barlay (Básti Lajos) és a nála fiatalabb asszony (Bara Margit) boldog házasságban élnek. A nő udvariasan és határozottan visszautasítja a főhadnagyot. A sikerekhez és engedelmességhez szokott katonát mindez csak még jobban feltüzeli.

Egy átmulatott éjszakán Ferdinándy szerenádot ad az asszonynak. Barlay határozottan rendre utasítja, majd pofon vágja a részeg férfit, aki erre kardot ránt. A tisztiszolgája, Samu fogja le, a dühöngő tiszt azonban párbajra hívja az orvost. Csak másnap eszmél rá, hogy Barlay a város legkiválóbb céllövője. A becsület azonban kötelez, a párbaj elkerülhetetlen. Hiába várják, az orvos nem jelenik meg. Később megtalálják a holttestét az erdőben. A férfit meggyilkolták. A laktanya ezredese rögtön Ferdinándyt gyanúsítja, aki négyszemközt beismeri a tettét. A főhadnagy ezek után azt mondja, tudja a kötelességét.

A parancsnokát rajongásig tisztelő tisztiszolga váratlanul bevallja, ő lőtte hátba az orvost. Az egyszerű észjárású Samu még a tárgyaláson is kitart a története mellett, pedig a gyilkosságért halál jár. Az összezavarodott katonát Ferdinándy nyugtatja. A pert egyszerű színjátéknak nevezi, és megígéri Samunak, hogy nemsokára hazamehet. A bíróság meghozza az ítéletet.

Mitől különleges?

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején játszódó Katonazene fordulatos története lenyűgöző képekben elevenedik meg előttünk. A látványos tömegjeleneteket szűk térbe zárt párbeszédek, a díszes egyenruhák és ünnepek tarkaságát a szürkébb tónusok ellenpontozzák. A színek és fények erőteljes hangulati hatása mellett a szereplők belső vívódásait a szokatlan beállítások is hangsúlyozzák.

A kimondott szavak helyett az alkotók a film képi eszközeivel mesélnek.

Az operatőr Hildebrand István a hazai tájképfestészet legnagyobb mesterei mellett a szocialista realizmus vizuális stílusát is megidézi. A tisztiszolga tárgyalásakor a kép fokozatosan fekete-fehérré fakul, hogy hirtelen visszatérő színei csak még felkavaróbbá tegyék az elgondolkodtató befejezést. Bár a Katonazene felvillantja az első világháború előtti korszak romlottságát, a tisztiszolga tragédiája univerzális érvényű. A parancsnokában a legvégsőkig bízó Samu a naiv jóhiszeműség és a vakbuzgó hit áldozata, míg Ferdinándy az erkölcstelen törtetők örök példája.

A párbaj elkerülhetetlen

Hogyan készült?

A Katonazene Bródy Sándor Kaál Samu című rövid novellájából készült. A balladai tömörségű írással szemben a film jóval több szereplőt és mellékszálat mozgat. A Bacsó Péter, Marton Endre és Hintsch György által jegyzett forgatókönyv megőrzi az alapmű sejtetésekre épülő sűrű dramaturgiáját, és a gyilkosság előzményeire is nagy hangsúlyt fektet. A novellával ellentétben a film nem mutatja meg, ki ölte meg az orvost. Míg Bródy Sándor írásában a megvezetett tisztiszolga a tettes, a filmben egyértelműen ártatlan.

A Katonazene egy képzeletbeli magyar városban játszódik, a külső jeleneteit Székesfehérváron forgatták. A korhűség érdekében a stáb még macskaköveket is festett az aszfaltra. A visszaemlékezések szerint ezek még a nyolcvanas években is láthatóak voltak az utcákon.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az 1961-ben bemutatott film fontos kapocs szocialista realizmus sematikusabb irányzata és az induló magyar új hullám között. A Katonazene még nem mentes a célzott propagandától, de már nagyfokú lélektani hitelességre törekszik. A korabeli kritika pozitívan fogadta, de fontosnak tartotta kiemelni, hogy a film a huszárok romantikus mítoszával is leszámol. A felelősséget áthárító és elkenő tisztikar azonban jóval általánosabb, a Kádár-korra szintén érvényes társadalomkritikát is megfogalmaz.

A Katonzene az 1961-es év legnézettebb magyar filmje volt (2,7 millióan ültek be rá), megkapta operatőri kategóriában a Magyar Filmkritikusok Díját, később mégis kikopott a nézők és kritikusok emlékezetéből. Ennek egyik oka talán éppen az, hogy a film nem sorolható egyértelműen sem a korábbi, sem a későbbi irányzatokhoz. Ráadásul a két rendező, az inkább színházi szakemberként ismert Marton Endre és a könnyedebb műfajokban jártas Hintsch György életművéből is kilóg. A Katonazene a magyar filmtörténet méltatlanul elfeledett, újrafelfedezésre váró klasszikusa. A filmet az operatőr Hildebrand István közreműködésével a Filmarchívum 2020-ban teljeskörűen restaurálta.


Egy emlékezetes jelenet

A hűséges asszonyt elcsábítani próbáló Ferdinándy a kocsmában lerészegedik. A tisztiszolga hazacsábítaná, de a férfit nem lehet jobb belátásra bírni. A Samut játszó Szirtes Ádám megrendítő alakítása mellett Kállai Ferenc is kiváló a főhadnagy szerepében.

Rendező

Marton Endre (k-j2) és Hintsch György (k-j) a forgatáson. A középső csoportban álló színészek: Bihari József (b), Kállai Ferenc (b2), Bara Margit (j4-takarásban), Őze Lajos (j5) és Tóth Jutka (b4) jelenetét készítik elő a városligeti Műjégpályán. Hildebrand István (b) operatőr a kamera mögött. (MTI Fotó: Bojár Sándor)

Plakát

Katonazene plakát (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem