Kárpáthy Zoltán

 

Szerelem, ármány, háttérben a reformkorral. Várkonyi Zoltán látványos történelmi szuperprodukciója, az Egy magyar nábob párdarabja, Jókai Mór népszerű regényéből.

színes magyar játékfilm, 1966, rendező: Várkonyi Zoltán

író: Jókai Mór, forgatókönyvíró: Erdődy János, operatőr: Hildebrand István, vágó: Szécsényi Ferencné, zene: Farkas Ferenc, főszereplők: Kovács István, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Básti Lajos, Bitskey Tibor, 78 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Kárpáthy Zoltán (Kovács István) tizennyolcadik születésnapját ünneplik a nevelőapja, Szentirmay Rudolf (Latinovits Zoltán) birtokán. A fiú a fák alatt örök szerelmet ígér a vele együtt nevelkedett Szentirmay Katinkának (Venczel Vera). Másnap hajnalban a gyámjával együtt átlovagolnak az egykori magyar nábob, Kárpáthy János birtokára. A kastélyban kibontatják a falat, ami Zoltán halott édesanyjának egykori szobáját rejti.

A családi vagyonért pereskedő Kárpáthy Abellinó (Darvas Iván) egyezséget köt az ügyvédjével. A ravasz Maszlaczky (Várkonyi Zoltán) a hatalmas birtok megszerzése érdekében a feltörekvő pesti polgár, Kőcserepy Dániel (Kovács Károly) segítségét kéri. Szentirmay Rudolf közben ridegen viselkedik Zoltánnal és elküldi Pestre. A feleségének elárulja, Maszlaczky azzal vádolja, a fiú az ő törvénytelen gyermeke. Ezért jobbnak látta, ha Zoltán távol van.

Közben a Dunán zajlik a jég. A katonság próbálja ágyúval széttörni a torlaszokat, a víz egyre emelkedik. A gát végül átszakad, Pestet és Budát elönti a víz. Kárpáthy Zoltán, Wesselényi Miklós (Básti Lajos) és még néhány barátjuk önzetlenül mentik az áldozatokat. Kőcserepy beteg lányát is kihozzák az összeomló házból, a nyerészkedő férfi mégsem hálás. A hazugságon alapuló Kárpáthy-per mellett a tragédiát kihasználva Kőcserepy tisztességtelen telekspekulációba kezd.

Zoltán nyomozni kezd, és hamarosan rájön, miért zavarta el Szentirmay Rudolf. A becsülete és a családi név tisztasága érdekében szeretné elkerülni a tárgyalást, ezért hajlandó lemondani az örökségéről. A Kárpáthy-birtok ura így Kőcserepy lesz. A per kulcsfigurája, a hamis koronatanú azonban meghátrál, ezért egy provokált párbajban akarják megölni Zoltánt. Szentirmay azonban közbelép.

A színészgárda ezúttal is lenyűgöző

Mitől különleges?

A Kárpáthy Zoltán az Egy magyar nábob folytatása, de önmagában is érthető, kerek egész alkotás, Jókai Mór azonos című regényéből. A tizennyolc évvel az előző történet befejezése után játszódó cselekmény a korábbi szereplők sorsát követi, miközben a reformkor számos fontos eseményét és alakját megidézi.

Jókai Mór mégsem a hiteles történelmi beszámolóra, hanem az erős nemzeti mítoszok megteremtésére törekedett, amit a film alkotói is tiszteletben tartottak.

Az Egy magyar nábob humorosabb epizódjaival szemben a Kárpáthy Zoltán komolyabb hangvételű. A fordulatos ármánykodások és szerelmi bonyodalmak mellett a film fő attrakcióját az 1838-as pesti árvíz képei és a Lánchíd tervezése jelentik. Várkonyi Zoltán más műveihez hasonlóan a színészgárda ezúttal is lenyűgöző. Még a legapróbb, néhány mondatos mellékszerepeket is a korszak legnagyobbjai alakítják. A pénzéhes bankárt pedig maga a rendező kelti életre.

Hogyan készült?

A Kárpáthy Zoltán és az Egy magyar nábob forgatása egyszerre zajlott, mintha egyetlen film volna. Gyakran az is megtörtént, hogy délelőtt az egyik, délután a másik film jeleneteit forgatták. Az operatőr, Hildebrand István az itthon akkoriban még ritkaságnak számító, igen költséges szélesvásznú formátumra komponálta a látványos képeket. A forgatókönyvet Erdődy János írta, akinek ma elsősorban a történelmi regényei ismertek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Jókai Mór nemcsak az egyik legkedveltebb magyar írónk, de a filmesek körében is rendkívül népszerű. Az író kritikai elismertsége és hatalmas olvasótábora egyszerre biztosította a kritikusok és a közönség érdeklődését. A magyar filmtörténetet végigkísérik a különféle Jókai-adaptációk, egy-egy regényét többször is mozgóképre vitték. A magyar némafilm hamar rátalált a romantikus próza mesterére, majd közvetlenül a második világháború előtt is számos adaptáció készül.

A Jókai-filmek igazi aranykora azonban egyértelműen a hatvanas évek, élükön Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióival. A Kárpáthy Zoltán és testvérfilmje, a vele egy napon bemutatott Egy magyar nábob az egy évvel korábbi siker, A kőszívű ember fiai nyomvonalán haladva a szélesebb közönség ízlését célozta. A szándékoltan romantikus, látványos tömegjelenetekkel teli filmkettősre ma már elképzelhetetlenül sokan, három és fél milliónál is többen váltottak jegyet. A két alkotás összesen hétmillió feletti nézőszámmal büszkélkedhet, amivel előkelő helyet foglalnak el a legnézettebb magyar filmek örökös ranglistáján.


Egy emlékezetes jelenet

Az 1838-as pesti árvíz minden idők egyik legnagyobb dunai áradása volt. Azon a télen rengeteg csapadék hullott, és amikor megkezdődött az olvadás, a folyón zajlani kezdett a jég. Az akkor még szabályozatlan folyón az árhullám csak lassan tudott levonulni, és több helyen torlaszok képződtek, ahogyan az a filmben is látható. Pesten hatalmas károk keletkeztek, rengeteg ház összedőlt. Wesselényi Miklós személyesen vett részt a mentésben, kiérdemelve az „árvízi hajós” nevet. Az árvíz szintjét a mai belvárosban több emléktábla jelöli.

A rendkívül látványos vizes tömegjeleneteket egy elhagyott strandon forgatták, valahol a Rákos-patak mellett. A hatalmas díszletet vízzel árasztották el, mely néhol elérte a másfél méteres mélységet. A színészeknek és a statisztáknak komoly fizikai kihívást jelentett a forgatás, a technikai stábról nem is beszélve. Ekkoriban még nem volt digitális utómunka sem, az összedőlő házak így szintén valódiak. Az árvízi jelenet mai szemmel is lebilincselő és hatásos.

A rendező

Várkonyi Zoltán (középen) és Hildebrand István operatőr (balra) a forgatáson (forrás: Hildebrand István)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

forrás: NFI