Kalózok szeretője

Érzéki jelenetekben tobzódó, expresszív festményfilm, amelyet Faludy György Villon-balladája ihletett.

színes magyar animációs film, 2002, rendezte: Péterffy Zsófia

9 perc

Miről szól?

A sodró erejű, drámai hangvételű rövidfilm egy kikötői bordélyházban játszódik. Főhőse a fiatal szőke mosogatólány, Jenny, akit sorozatos megaláztatások és kínzások érnek. Arról álmodozik, hogy egy sokvitorlás kalózhajó érkezik a városba, és a matrózok közreműködésével sérelmeiért véres bosszút állhat a város lakóin.

Miért különleges?

A Kalózok szeretője az elbeszéléssel szemben elsőbbséget ad a drámaian intenzív színeknek, a túlfűtött, víziószerű látványnak.

Stílusára Oskar Kokoschka és Egon Schiele expresszionista festményei hatottak.

Hogyan készült?

A filmben folyamatosan keletkező, elementáris erejű festményeket és a festett látványokból kivágott részelteket látunk mozgásban. Keverednek a cell-lapra festett olaj-képek a trükkasztalon a kamera alatt fázisról-fázisra fotózott festményképekkel. A trükkasztal melletti festési és operatőri munkák három hónapig tartozzak (az animációs operatőr Varga György, a rendezőnő alkotótársa Polányi Rita volt).

A Kalózok szeretője témájának ötlete a jugoszláviai háború ideje alatt fogalmazódott meg Péterffyben. Az foglalkoztatta, hogyan alakul ki az emberben a gyilkos indulat a napi megaláztatások és az embert körülvevő fegyveres konfliktusok kapcsán. E gondolat kibontásának filmbéli sorvezetőjéül a Ballada a kalózok szeretőjéről című többszörösen áttételes, intertextuális „villoniáda” szolgált. (A Faludy-féle 1937-es Villon-átköltés alapja Bertold Brecht Koldusoperájának Villon modorában írt songja, A Kalóz Jenny dala.)

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Péterffy Zsófia festményfilmjei (Démonoknak nemzetsége, 1997; Szaggatlak, mint fergeteg, 1999; A kocsihajtó, 2004; Színmézet csepegnek, 2005) abból a vágyból születtek, hogy dokumentálja festményei létrejöttének folyamatát, e technikailag és témákban túlburjánzó tablóinak megszületését. Az animációs trükk-kamera által rögzített, gyakran improvizatív módon, vastag ecsetvonásokkal megfestett, metamorfózisos-festményfilmes technika ihlető forrása Kovásznai György 1960–70-es években a Pannónia Filmstúdióban készített festményanimációi voltak (Átváltozások, 1964; Ça Ira – A francia forradalom dala, 1973; A 74-es nyár emléke, 1974).

Erre figyelj!

A filmben kiemelt szerep jut a zenének. A Creutzfelt-Jakob SINdicate nevezetű formációnak (Váczi „Waxxmann” László, Leszták Tibor, Horváth Gazsi, Horváth János) a filmhez komponált nyomasztó hangulatú, asszociatív-improvizatív, zörej jellegű, repetitív „folyamzenéje” a főszereplő lány visszatérő megaláztatásait hangsúlyozza. Az egyedi hangzásvilágú zeneműben, amely önmagában is megállja a helyét, speciális hangszerek csendülnek fel: egy preparált gitár és a cselló mellett olyan különleges sípok, mint az okarina és az ausztrál bennszülöttek fafúvós hangszere, a didzseridu.

Tudtad?

A Kalózok szeretője a 2000-es évek elejének legsikeresebb magyar animációs filmje volt. 2002-ben a Velencei Filmfesztivál versenyfilmjeként megkapta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó rangos díját (UIP-díj), amely révén automatikusan bekerült az Európai Filmdíj nomináltjai közé.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem