Kádár Kata

Filmballada az egymástól elválasztott, halálukban egymásra talált szerelmesekről, Kodály Zoltán zenéjével.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1944, rendezte: Szőts István

operatőr: Dulovits Jenő, zene: Kodály Zoltán, ének: Szilvássy Margit, szereplők: Szellay Alice, Halász Géza, 10 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn (a Szerelmes szívek című filmösszeállítás részeként)

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Gyulainé megtiltja fiának, Gyulai Mártonnak, hogy Kádár Katát, a jobbágyleányt vegye feleségül. A legény bánatában világgá megy, induláskor egy fehér kendőt kap szerelmétől, melynek színe változása a lány sorsának fordulását jelzi majd. Hegyeken, erdőkön át vándorol, de egyszer csak észreveszi, hogy a fehér kendő vörösre változott, jelezve, hogy szerelmét baj érte. Visszafordul, falujának határában egy pásztortól megtudja, hogy kedvese már nem él, anyja elfogatta és a tóba dobatta. A legény a tó partjára megy, ott siratja szerelmét. Ekkor Kádár Kata alakja tűnik fel a víz alatt, és hívogatja a legényt, aki nem habozik, a vízbe ugrik, és elmerül a lánnyal. A tóból nemsokára egymással ölelkező vízililiom és tavirózsa nő ki. Gyulainé letépi és eltapossa a mindkettőt. A virágok megszólalnak és elátkozzák a szívtelen asszonyt.

Mitől különleges?

Szőts István, az erdélyi táj szerelmese költői képi világot varázsolt a klasszikus székely népballada és az általa ihletett Kodály Zoltán zenemű köré. A film vizuális elemei túlnőnek az aláfestő funkción, és a táj szépsége, a képek gazdagsága, a fények és árnyékok fantasztikus játéka a filmélmény legfontosabb részévé válik.

Egy teljesen új művészi hitvallás megvalósítására törekedett

Hogyan készült?

A Gyilkos-tó mellett és környékén leforgatott felvételeket Dulovits Jenő amatőr fényképész, az ellenfények mestere készítette. Kodály Zoltán az eredetileg zongorára és énekhangra komponált művéből a film részére kamarazenekari átiratot készített. Szőts ezt használta alapanyagnak, s ennek ütemére vágta meg a képsorokat. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Szőts István szakított a Horthy-korszak profitorientált magyar filmgyártásának hagyományaival,

és egy teljesen új művészi hitvallás megvalósítására törekedett. Bár első filmje, az Emberek a havason a Velencei Filmfesztiválon sikert aratott, itthon mind a közönség, mind a filmszakma részéről hideg fogadtatásra talált. Szőts ennek ellenére tovább haladt a megkezdett úton.

A Kádár Kata képi világa éppúgy az erdélyi tájak varázslatos szépségéből és a rendező hozzájuk fűződő mély érzelmeiből születik, mint az Emberek a havasoné. Azonban a korabeli gyártási szisztéma korlátozta a művészi szabadságot. A producer által kiválasztott énekes nem felelt meg a rendező eredeti elképzeléseinek. Szőts István úgy érezte, hogy Szilvássy Margit előadásmódja mesterkéltté teszi a filmet.

Hasonlóan vélekedett a Magyar Film kritikusa is: „…Az egyszerű és mégis szívbemarkoló, a nép lelkében született balladához egy kulturált, iskolázott, sőt a szövegrészt illetőleg teljesen érthetetlen éneklés lerombolta a kép nyújtotta élményt. Itt a szöveg lett volna a fontos és éppen ez hiányzott. Egy kevésbé nagyszerű énekesnő jól érthető szövegmondása sokkal többet eredményezett volna. A tragédia, amelyet ez a gyönyörű ballada magában hord, komikummá torzult és hangos nevetést váltott ki a közönségből, amikor Szilvássy a különböző beszélő szereplőket hangszíne változtatásával akarta érzékeltetni…” (Magyar Film, 1944. június 1.)

A film egy hat részből álló összeállítás egyik epizódjaként került forgalomba.


Egy emlékezetes jelenet 

Gyulai Márton a tó partján siratja a vízbe fulladt Kádár Katát. A lány megjelenik a víz hullámzó felszíne alatt, majd kiemelkedik a vízből, és csókkal csábítva magával viszi szerelmét a tó mélyére. 

Olvass tovább!

Pintér Judit: Palackposta-bontás, Szőts István röpirata. Filmvilág, 2011/9, 4-7.
Szőts István: Egy önéletrajz részletei. Filmvilág, 1989/12, 3-17.

A rendező

Szőts István (fotó: Kardos Sándor/NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film drámai gondolati anyagát hordozó balladaszöveg előadását Szőts egy népdalénekessel képzelte el, a producer azonban a rendező megkérdezése nélkül az Operaház magánénekesnőjét, Szilvássy Margitot kérte fel.

Balogh Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem