Jónás

Jónás próféta és a cethal bibliai történetének szatirikus, parabolikus átirata.

színes magyar animációs film, 1997, rendező: Gyulai Líviusz

4 perc

Felújítás: HD felújított 

Miről szól?

Az ágrólszakadt próféta és a cethal bibliai történetének komikus parafrázisa. Jónás minden bizonnyal a legemberibb próféta, aki megpróbálja megúszni a Teremtő által rátestált feladatot. A rajzfilmbéli Jónás mindazonáltal életrevaló fickó, akinek esze ágában sincs tétlenül ülni az állat gyomrában, rögtön nekilát, hogy berendezkedjen az új lakóhelyen. Tüzet rak, ebédet főz, ablakokat vág a cet oldalán és apránként kiüti a fogsorát. A böszme nagy jószág tehetetlenül tűri sürgő-forgó, habókos lakóját. Babits szállóigéjéből – „a hal Jónásnak fájt, Jónás a halnak” – csak az utóbbi érvényes, a talpraesett prófétának meg sem kottyan a küldetés, a cet viszont lassan leamortizálódik a film végére, s a kis prófétának – immár rutinosan – új lakás után kell néznie.

Miért különleges?

A Jónás Gyulai Líviusz szereplőgárdáját és helyszíneit tekintve a legminimalistább filmje, amelyben nem sorjáznak a rá jellemző mókás karakterek. Gyulai animációi csak lazán kötődnek irodalmi művekhez, annak ellenére, hogy grafikusművészként számos irodalmi művet illusztrált (Weöres Sándor Psychéjének első, 1972-es kiadásához készített rokokó hangulatú, pikáns illusztrációival vált széles körben ismertté). A Jónás az első mozgóképes munkája, amely egy már létező történet adaptációja, noha az ószövetségi Jónás életének csupán egyetlen „kalandjára”, a cethalasra koncentrál.

A tengeren hánykódó próféta és a behemót bálna kettősére szorítkozó film mind a tanító célzatú bibliai történetet szatirikus átvariálását és a figurák grafikai ábrázolást tekintve is szimbolikusnak hat.

A címszereplő egy aprócska, bozontos, gombszemű emberke, aki nyomban kiváltja a néző együttérzését.

Jónás a švejki kisember, aki kilátástalan helyzete ellenére igyekszik a maga módján túlélni az élhetetlen körülményeket. A film másik szereplője, a tenger felszínén közlekedő bálna pedig inkább hasonlít egy ember építette gőzhajóra, mintsem egy érző élőlényre, ami pöfékelni kezd a feje tetején lévő orrnyíláson keresztül, a szeme pedig ablaküvegből van.

A direkt történelmi utalásokat ugyan nélkülözi a film, mégis áthallásosnak érezhetjük, amikor a prófétát elnyelő hatalmas monstrum kilyuggatott oldalát a mezítlábas kisember vörös festékkel lemázolja. A 90-es évek derekán készült animáció anélkül válik az egykori szovjet nagyhatalom és az általa bekebelezett apró államok működésképtelen párosának, illetve a Szovjetunió összeomlásának szellemes metaforájává, hogy didaktikussá vagy propagandisztikussá válna.

Hogyan készült?

Gyulai az 1996-ban készült film témájában már 40 évvel korábban, 1956-ban, mindössze 19 évesen készített grafikákat. Ennek fényében talán megkockáztatható a prófétai titulus Gyulai Líviusz számára is, aki megjósolta a szovjet rendszer összeomlását, noha az az 1956-os szabadságharc ledöntésekor még távoli illuzórikus álomként sem fordult meg a fejekben. Érdekesség, hogy 2001-ben, tehát a film elkészülte után készített a filmhez képest jóval komorabb és groteszkebb kőnyomatos illusztrációkat Babits Mihály Jónás könyve című költeményéhez.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Gyulai Líviusz grafikai és filmes munkái tele vannak a Jónáshoz hasonló finoman ironikus, archaizáló humorral. Olyan rövidfilmjeiben, mint Az én kis városom (2002), a Könny nem marad szárazon (2003), vagy legújabb sorozataiban (Egy komisz kölyök naplója, 2011–2016; Egy komisz kislány naplója, 2017) kedélyes nosztalgiával idéz meg sosemvolt békebeli korokat, amelyek leginkább Krúdy és Hrabal prózájából, vagy Menzel filmjeiből lehetnek ismerősek. Más filmjeiben a szürke mában élő hőseit helyezi idilli, bukolikus tájakra (Delfinia, 1976 – Lisziák Elekkel közösen), vagy az antik korokból érkező szereplőket ülteti az eszmei emelkedettséget nem toleráló jelenkorba (Új lakók, 1977; Tinti kalandjai, 1987–89 – Szoboszlay Péterrel közösen). Legtöbb filmje gondolatfolyamszerű, vidám csalimese, amelyekben a régmúlt és a közelmúlt a rajzolt térben egymás mellé kerülnek (Golyós mese; Szindbád, bon voyage!, 2001; De Ronch kapitány naplója, 2007).

Erre figyelj!

Az illusztrátorként rendkívül termékeny Gyulai Líviusz metszeteinek, nyomatainak és tollrajzainak aprólékos cizelláltságával ellentétben rajzfilmjeinek grafikai világa jóval stilizáltabb és karikaturisztikusabb. A könnyebb animálhatóság érdekében pont–pont–vesszöcske figurává egyszerűsített, szálkás vonalú Jónás izgő-mozgó mozdulatait a Gyulai-filmek állandó munkatársa, Dékány Ferenc animátor keltette életre.

Olvass tovább!

Lendvai Erzsi: Repríz, Gyulai Líviusz: időutazás álló és mozgóképen. Filmkultúra, 2008
Orosz István: Gyulai Líviusz kiállítása elé. Filmkultúra, 2007
Orosz Anna Ida: A pálya szélén. Filmvilág, 2016/5, 42-44.

Tudtad?

A Jónás Gyulai Líviusz második rajzfilmje, amelyet meghívtak az 1997-es Cannes-i Filmfesztivál versenyprogramjába. 1978-ban első önálló rendezését, az Új lakók című rövidfilmjét mutatták be a neves francia filmfesztiválon.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem