Jön az öcsém

A Casablanca rendezőjének Tanácsköztársaság idején készült agitációs propagandafilmje.

virazsírozott magyar rövidfilm, 1919, rendező: Kertész Mihály

író: Farkas Antal, forgatókönyvíró: Siklósi Iván, főszereplők: Beregi Oszkár, Kürti József, Kovács Ilonka, Szécsi Ferkó, 12 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A film Farkas Antal Népszavában megjelent forradalmi versének adaptációja. A vers sorai inzertként időről-időre fölbukkannak a képsorok között. A fivér, akit tipikus munkásmiliőben élő családja vár otthon, előbb a fronton harcol, majd megsebesül és fogságba esik. A börtönből megszökik és forradalmár lesz. Egzaltált arccal, zászlót lengetve vonz maga köré embereket. Szónokol a tömeghez. Öklök lendülnek a magasba. Végül hazaér, boldogan öleli magához feleségét, kisfiát és a bátyját. A győztes forradalmi tömegek felvonulását már nagypolgári miliőből nézi a család.  

Mitől különleges?  

A filmet a korszak magyar filmgyártásának sztárrendezője, a később világhírűvé vált Kertész Mihály készítette. Kertész az első világháború idején több propagandafilmet is készített, bizonyítva, hogy már pályája elején is munkamániás volt, aki bármit filmre vitt, csak hogy rendezhessen. Készített filmet a háború ellen, és olyat is, amely a háború támogatására szólította fel az embereket. Bár a Jön az öcsém a forradalom mellett agitál, utolsó jelenete, amelyben a forradalmár kívülálló szimpatizánsként nézi a tömeget, nagyon jól kifejezi Kertész kívülálló attitűdjét is a forradalommal szemben. Ez a jelenet egyébként

öntudatlan prófécia a szocialista forradalmak jövőjéről, a megvalósult szocialista rendszerekről

amelyekben a munkásmozgalom vezetői kiemelkedő előnyöket élvezve immár nem a tömeggel menetelnek, hanem palotáik (luxusvillák) ablakából, teljes védettségből és biztonságból figyelik a zajló eseményeket. Noha Kertész válogatás nélkül mindent elvállalt, már akkor egyértelmű volt, hogy ő az álomgyár típusú, burzsoá stílusú filmek mestere, amelyeket a Tanácsköztársaság művészetpolitikája halálra ítélt. Feltehetőleg ez volt az oka, hogy 1919 májusában gondolkozás nélkül elfogadta a bécsi Sascha filmgyár ajánlatát, melytől régi vágya, a monumentális történelmi eposz megvalósítását remélhette.  

Hogyan készült?  

A film, amelyet feltehetőleg a forradalom vezetői rendeltek meg Kertésztől, alig két héttel a Tanácsköztársaság kikiáltása után, 1919. április 3-án került bemutatásra. A forgatókönyvet Siklósi Iván, a Phönix filmgyár forgatókönyvírója írta. A főszerepet a Nemzeti Színház művésze, Beregi Oszkár, feleségét Kertész Mihály felesége, a később Lucy Doraine néven világhírűvé vált Kovács Ilonka alakította. Kisfiúkat a népszerű gyerekszínész, Szécsi Ferkó, a forradalmár bátyját Kürti József, a Nemzeti Színház színésze játszotta. A filmet a Tanácsköztársaság bukása után betiltották, elkobozták, a rendőrség archívumában maradt fenn.  A Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményében 2008-ig ez volt Kertész Mihály egyetlen teljes hosszban látható magyar filmje. Azóta előkerült A tolonc (1914) és Az utolsó hajnal (1917) is.  

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?  

A magyar Tanácsköztársaság idején a Szovjetuniót megelőzve államosították a filmgyártást. Ambiciózus tervek születtek, de ennek megvalósítására nem volt elég idő. Mindössze egy játékfilm, a Tegnap, és néhány propagandafilm készült az új kultúrpolitika szellemében. Ez utóbbiak közé tartozott a Jön az öcsém, mely a forradalmat absztrakt és egyben naiv módon mutatta be: a kommunista ideológiát Beregi Oszkár egzaltált és patetikus játéka és a börtön falára látomásként kirajzolódó szlogen („Világ proletárjai egyesüljetek!”) képviselte. A propagandafilm műfaja, amelynek a film készülésekor még nem volt túl nagy hagyománya, stiláris kísérletezésre adott alkalmat Kertésznek. Ennek eredménye a film átgondolt koreográfiája, amelyben a felfelé és a lefelé mozgások speciális jelentést kapnak: a felfelé mozgás a csatajelenetekhez rendelődik, melyekben az erőszakkal háborúba küldött emberek nehézkesen haladnak előre, a lefelé mozgás a forradalmi jelenetek jellemzője, ezekben a tömeg ellenállhatatlanul zúdul lefelé, mint az áradat. A koreográfia visszatérő eleme az attraktív zászlólengetés. Érdekes a film színdramaturgiája. A verssorok a forradalmi színszimbolikához alkalmazkodva vörös betűs inzerteken jelennek meg, de a képsorok esetében a vörös nem a forradalom, hanem a vér színe, és a háborús jelenetekhez tartozik. 


Egy emlékezetes jelenet   

A fenti, jellegzetes részletben a vörösre színezett háborús képsor, a megsebesülés és a börtönjelenet látható.

Kapcsolódó filmhíradó



100 éves Filmhíradók – Az 1918/19-es forradalmak alatt készült híradók kópiát a forradalmak után, 1919-ben a Horthy-rendőrség lefoglalta, így azok szerencsés módon fennmaradtak. A Filmarchívum 2018/19 folyamán restaurálta a százéves felvételeket, és magyarázattal kísért kisfilmsorozatban rekonstruálta az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt forgatott híradók eseményeit a legújabb kutatások alapján. 

Olvass tovább!

Gelencsér Gábor: Mesék a hátországból, Első világháborús játékfilmek. Filmvilág, 2014/8, 8-12.
Balogh Gyöngyi: Nemzetközi filmkarrierek, Kertész Mihály és Korda Sándor pályakezdése. Filmkultúra, 1998
Balogh Gyöngyi: A magyar film születésétől 1945-ig. Filmkultúra, 2000
MMA Lexikon

A főszereplő

Beregi Oszkár
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

„Az ellenforradalmi időkben a rendőrség a filmet bűnjelként kezelte. Különösen a híradókat tartotta fontosnak hátha fel lehet rajtuk ismerni egyes gyanúsítottakat. Ilyenformán gondosan megőrzött minden hozzáférhető anyagot; így maradtak meg a Tanácsköztársaság filmjei a mai filmarchívum számára.” (Magyar Bálint: A magyar mozi és film története 8. Forradalom és Tanácsköztársaság, Népszava, 1976. április 3.)

Balogh Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem