Disztópikus mese arról, ahogy a természettel harmóniában élő kisközösséget gátlástalanul leigázza az arctalan, technokrata civilizáció.
színes magyar animációs film, 1987, rendező: Reisenbüchler Sándor
író: Valentyin Grigorjevics Raszputyin, operatőr: Bacsó Zoltán, 12 perc, felújítás: HD felújított
A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):
Miről szól?
Egy kisközösség a folyó közepén álló sziget virágzó, monumentális életfája körül él paradicsomi harmóniában a természettel. Ám ezt az idilli állapotot a technicizálódott emberi civilizáció durván megsemmisíti, amikor kitelepíti a falu lakóit, elpusztítja az életfát és elárasztja vízzel a szigetecskét egy hatalmas eroőmű építése miatt.
Miért különleges?
A rendezője által modern mesefilmnek titulált Isten veled, kis sziget! az egész földet fenyegető problémákról, a természet gátlástalan leigázása révén megvalósuló technicizálódás következményeire fittyet hányó globalizált civilizációról szól. A film a mai napig nem vesztette el időszerűségét: az emberiség klímakatasztrófához vezető útjának gyomorszorító összegzése,
a fejlődés nevében való brutális természetrombolást mutatja meg.
Az ember felelőssége a természetért
Hogyan készült?
A filmet a szovjet Valentyin Raszputyin Isten veled, Matyora című, az Angora folyón zajló erőmű-építkezés miatt elsüllyesztett szibériai faluról szóló balladisztikus regénye ihlette. A film drámai hangvételű mottója is innen származik: „Az emberiség eljutott egy végpontig, valaminek a széléig.”
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Reisenbüchler Sándor kollázsfilmjeiben központi kérdés az emberiségnek a környezetéért, a természetért vállalt felelőssége. A rendező filmjei közül az Isten veled, kis sziget! két korábbi – szintén irodalmi művet adaptáló – filmjével, a Juhász Ferenc költeménye alapján készült A Nap és a Hold elrablása (1968,), illetve a Karel Čapek Harc a szalamandrákkal című szatírájából készült Pánik (1979) című filmjével áll közvetlen rokonságban. Mindhárom film a mesei Jó és a Gonosz egyetemes küzdelmét mutatja meg, ám míg A Nap és a Hold elrablása kifejezetten népmesei alapokon nyugszik, addig a biokísérletezés veszélyeire figyelmeztető Pánik a sci-fi képregényekből, a katasztrófafilmek King Kong-i monstrumának populáris mitológiájára épít. A három film közül az Isten veled, kis sziget! a legmelankólikusabb, legpesszimistább hangvételű. A rendező rendszerváltozás után készült munkái programszerűen folytatták korábbi filmjeinek természetigenlését (Zöld intelmek minden napra, 1992; Allegro vivace, 1990) és a kíméletlen civilizációkritikát (Ecotopia, 1995; Boldog világvége, 1999, A fény pillanata, 2002).
Erre figyelj!
Az ökológiai témájú Isten veled, kis sziget! az érintetlen természet és a vele harmóniában élő kisközösségek, valamint a rideg, gigantikus méretű gépmonstrumok világának szembenállására épül. Ez az ellentétpár a film felvezető képsorainak látványvilágában hangsúlyosan megjelenik. A hatalmas életfa, a sziget édeni természeti világának organikus vonalaival szemben a vízi erőmű indusztriálisan szögletes egyenesei állnak. A falusi közösség rajzolt ember- és állatportréinak megtervezésében Keresztes Dóra könyvillusztrátor–rajzfilmrendező is közreműködött, akinek a grafikai munkáira jellemző a népművészeti ihletettség.
Olvass tovább!
Reisenbüchler Sándor: Isten veled, kis sziget…Filmkultúra, 1987/4-5, 125-127.
Zalán Vince: A levetkőztetett planéta, Beszélgetés Reisenbüchler Sándorral. Filmvilág, 1988/2, 31-33.
A rendező
Reisenbüchler Sándor (forrás: NFI)