Miről szól?

Jellegzetes budapesti polgári lakás a második világháború utolsó napjaiban. Az özvegy orvos három gyönyörű fiatal lányt bújtat. A front hallhatóan közeledik. A lebukás mindannyiuk számára a halálos ítélettel volna egyenlő. A lányok napjai félelemben telnek, a legkisebb zajra összerezzennek. Az iszonyat onnan is rájuk támad, ahonnan nem számítanak rá.

Mitől különleges?

Az Ischler szinte észrevétlenül építi a feszültséget, és folyamatosan elbizonytalanítja a közönséget. A várt fordulatok, az addig épített drámai csúcspontok előtt a történet hirtelen más irányokat vesz, hogy aztán váratlanul sokkolja a közönséget. Az elbeszélői szerkezet szigorú pontossága mégis természetesnek hat. Hartung Attila remekül használja a tömörebb rövidfilmes formában rejlő lehetőségeket. Az információk szándékoltan mértéktartó, mérnöki precizitású adagolása miatt kénytelenek vagyunk továbbgondolni a látottakat.

A szereplők hogyan keveredtek ebbe a szörnyű helyzetbe? A lányok korábban milyen kapcsolatban lehettek az orvossal? Ő miként viszonyul a fasiszta hatalomhoz? Vajon mi történik velük az ostrom után? Az Ischler megannyi kérdést tesz fel, de a válaszokat szerencsére a nézőnek kell megtalálnia.

Hogyan készült?

Hartung Attila eredetileg festőművésznek készült, ám végül rendezőként végzett Janisch Attila és Szász János osztályában. Az Ischlert a Színház- és Filmművészeti Egyetemen forgatja, vizsgafilmként. Szervét Tibor rendkívül emlékezetes alakítást nyújt az orvos szerepében. A lányokat Eke Angéla, Pető Kata és Bach Kata keltik életre.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Hartung Attila rövidfilmje nagy sikert aratott, számos rangos fesztiválon szerepelt szerte a világban. A kritika mellett a közönség körében is nagy visszhangot keltett. A mű központi kérdése a bűnhöz és felelősséghez való viszony, illetve a másik ember felett gyakorolt hatalom. Ezek a motívumok Hartung Attila témájukban és stílusukban látszólag különböző alkotásaiban rendre visszaköszönnek.

Egy emlékezetes jelenet

Hartung Attila pillanatok alatt teremti meg a második világháború nyomasztó atmoszféráját, az állandó fizikai fenyegetettség érzését. Az ostrom vizuális megjelenítése a számtalan mozgóképes feldolgozásnak hála mára megteremtette a maga unalomig ismert sablonjait, az Ischler azonban ügyesen elkerüli ezeket. Az alkotók takarékosan, mégis erőteljesen festik meg a kort, illetve a bombázás iszonyatát. Ezzel nemcsak a rövidfilm sötét alaptónusát, de a drámai helyzet és a későbbi történések alapjait is határozottan kijelölik.

A rendező

Hartung Attila (forrás: MTI)