Hyppolit, a lakáj

Megunhatatlan komédia az úrhatnám lakájról és nevelhetetlen gazdájáról, aki legszívesebben a hagymához is hagymát enne. A magyar filmtörténet legnagyobb közönségsikere.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1931, rendező: Székely István

forgatókönyvíró: Nóti Károly, Székely István, operatőr: Eduard Hösch, Eiben István, főszereplők: Csortos Gyula, Kabos Gyula, Haraszti Mici, Fenyvessy Éva, Jávor Pál, Góth Sándor, 72 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: 2K restaurált

DVD

Miről szól?

Schneider Mátyás sikeres és tehetős fuvarozási vállalkozó, akinek felesége egy napon új lakájt fogad a házhoz. Hyppolit korábban egy grófi családnál szolgált, ezért az úrhatnám asszony azt reméli, hogy jelenléte az óbudai Schneider-villát is előkelővé teszi. A diktatórikus módszereket alkalmazó lakáj új rendet vezet be, és az arisztokraták szokásait erőlteti a családtagokra. Eközben az egyszerű és tisztességes Benedek István mérnök udvarol Schneider lányának, Terkának, azonban a rátarti mama az ő helyében is inkább a jó kapcsolatokkal rendelkező Makács urat látná szívesen. A helyzet mindenkinek egyre kényelmetlenebb, de már ki van tűzve Terka és Makács eljegyzési estélyének időpontja. Az ünnepségen aztán kitör a botrány, mert

Schneider úrnak végképp elege lesz. 

Mitől különleges?

A Hyppolit, a lakáj a magyar filmtörténet második hangos alkotása. Míg az első hangos mozgókép, A kék bálvány megbukott, a Hyppolit hatalmas sikere nagyban hozzájárult az új technika gyors elterjedéséhez. Székely István olyan történetet szeretett volna rendezni, ami ismerős a hazai közönség számára, ezért választotta a városi újgazdagok szokásait szeretettel kifigurázó darabot. Az óbudai miliőben játszódó, az urak és háztartási alkalmazottak világát bemutató film azonnal megtalálta az utat a nézők szívéhez. A mű további nagy érdeme, hogy lehetőséget kínált az Operettszínháznál dolgozó Kabos Gyulának arra, hogy hangosfilmben is kipróbálja magát. Kabos korábban szerepelt már néhány némafilmben, melyek közül csak a Pufi cipőt vásárol (1914) című rövid komikus jelenet maradt ránk. Az 1930-as évek második felében az erősödő antiszemitizmus miatt mind Kabos Gyula, mind Székely István elhagyta az országot és az Egyesült Államokba emigrált, de a Hyppolit, a lakáj a mai napig a magyar film egyik legismertebb és legtöbbet vetített alapdarabja.

Sok poént a helyszínen improvizáltak

Hogyan készült?

A filmet Székely István rendezte, aki a 20-as évek második felében Németországban dolgozott. Innen hazatérve a magyar filmgyártás legjobbjaiból összeállított gárdával forgatta a Hyppolit, a lakájt a Hunnia filmstúdióban. A forgatókönyvet Zágon István vígjátéka alapján Nóti Károly írta, a film operatőre a legendás Eiben István, zeneszerzője Eisemann Mihály. A szereposztás is parádés, Kabos Gyula Schneider Mátyást, Csortos Gyula Hyppolitot alakítja. Schneiderné szerepében Haraszti Micit, Terkaként Fenyvessy Évát, Benedek úrként Jávor Pált láthatjuk. A színészek nagyon élvezték a munkát, különösen Kabos és Csortos kettőse rendkívül szórakoztató. Székely visszaemlékezései szerint sok poént a helyszínen improvizáltak, ezek nem voltak benne az eredeti forgatókönyvben.

A játék és a beállítások főleg a korai hangosfilm időszakának technikai körülményei miatt tűnnek színpadiasnak, hiszen ekkor még nem volt olyan fejlett és könnyen mozgatható a felvételhez szükséges felszerelés. Mivel a készítés idején nem létezett a mai értelemben vett szinkronizálás, bizonyos filmeket eleve párhuzamosan több nyelven forgattak le. Ilyenkor először az egyik, majd a másik verzió színészei álltak be a díszletbe, hogy előadják ugyanazt a jelenetet. A Hyppolit a magyar mellett német változatban, más szereposztással is elkészült, de ez utóbbi kevésbé lett népszerű, hiszen a film sikerének egyik titka éppen a színészek egyéniségében rejlik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Hyppolit, a lakáj a korai magyar hangosfilm kiemelkedő alkotása és az egész magyar mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikere. A film nem csak technikai szempontból érdekes, de a két világháború közötti polgári filmvígjáték iskolateremtő példája is egyben. A humor a történet minden regiszterében megjelenik, hangvétele nem mentes a társadalomkritikától és a szatírától, de sosem válik bántóvá. A produkció sikerének receptjét sokan és sokszor próbálták lemásolni a következő évtizedben, aminek köszönhetően ezt az időszakot a komédiák, a népszerű szórakoztató forma abszolút túlsúlya jellemezte. Ezeknek a műveknek a színvonala sokszor messze elmarad az eredeti mintától, stílusuk sablonos és kissé nehézkes, általában kizár mindenféle formai kísérletezést.


Egy emlékezetes jelenet 


A filmből nehéz egyetlen jelenetet kiválasztani, hiszen a bemutatás óta szinte minden pillanata legendássá vált. Az egyik ilyen epizód, amikor Schneider úr hazaérkezik saját villájába, melyet Hyppolit előzőleg a legelőkelőbb divatnak megfelelően rendezett át. Nem elég, hogy a tulajdonos alig ismer rá szeretett otthonára, a személyzet is idegenül mozog a frissen kapott egyenruhában. A lakáj Schneidernét is átnevelte. Az asszony vacsora helyett „suppé”-t mond, és nyomatékosan megkéri férjét, hogy az étkezéshez öltözzön estélyi „dress”-be, hiszen a gróf házában is ez a szokás. Schneider úr megdöbbenése határtalan, dühöngve közli, hogy a saját marhapörköltje tiszteletére soha nem fog szmokingot venni. Aztán persze beadja a derekát.

Ezt is nézd meg!



Kapcsolódó filmhíradók

A Filmhíradó tudósítása 1956 októberében a magyar hangosfilm születésének 25. évfordulóján tartott díszelőadásról, ahol a Hyppolit, a lakájt vetítették. A Vörös Csillag moziban rendezett eseményen a magyar filmtörténet olyan fontos alakjai láthatók, mint Eiben István operatőr, Deésy Alfréd, Gertler Viktor, Kalmár László, Bán Frigyes filmrendezők, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Dajbukát Ilona, Haraszty Mici színészek, Lohr Ferenc hangmérnök, vagy éppen Hont Ferenc és Lajta Andor, a Filmarchívum alapítói.


 

Olvass tovább!

Vajda Judit: Az úrhatnám polgár mennybemenetele – Székely István: Hyppolit, a lakáj. Filmkultúra, 2014
Lukácsy Sándor: A Jávor. Filmvilág, 1987/10, 57.
Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség, Óhollywood-Budapest. Filmvilág, 2018/11, 4-9.
MMA Lexikon

Ötletek tanároknak

Magyar film 1.0 – Filmes tanóra

A rendező

Székely István (jobb szélen) és Kabos Gyula (bal szélen), 1934-ben, a Lila akác forgatásán (forrás: MNF)

Tudtad?

A Pá, kis aranyom pá... kezdetű dal körül a film forgatásán éles vita alakult Eiben István operatőr és Lohr Ferenc hangmérnök között. A kamera folyamatos hátrafelé mozgása lehetetlenné tette a kezdetleges mikrofonok számára, hogy az ének hallható maradjon. A Hyppolit slágere ma is érdekes példája az akkori idők filmkészítési körülményeinek, ugyanis jól érzékelhető, miként nyomja el fokozatosan az énekhangot a zenekar. 

Plakát

Tervező: Benkő Sándor (forrás: MNF)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem