Holnap lesz fácán

Az önjelölt vezető irányításával a felszabadult nyaralás hamar a legvidámabb barakk puha diktatúrájává változik. Sára Sándor szatirikus parabolája nemcsak a Kádár-rendszert kritizálja.

színes magyar játékfilm, 1974, rendező: Sára Sándor

forgatókönyvíró: Páskándi Géza, Sára Sándor, operatőr: Jankura Péter, Sára Sándor, vágó: Rózsa János, zeneszerző: Gonda János, főszereplők: Szegedi Erika, Lohinszky Lóránd, Benkő Gyula, Nagy Anna, Szirtes Ádám, Szabó Tünde, 77 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A Dunán fürdőző szerelmespár elhagyott szigetre bukkan. Sátrat vernek, néhány csendes nyári napot szeretnének csak eltölteni kettesben, nyugalomban. Másnap reggel egy szintén ott nyaraló professzorba botlanak. Hamarosan befut egy csapat zajos fiatal, később egyre többen érkeznek. A véletlenül összeverődő sátorozók kissé kaotikus, ám talán épp ezért felszabadult és idilli életét egy önjelölt vezető kezdi szervezni. Kozma (Szirtes Ádám) és egyre gyarapodó támogatói vaskos egyenlőségjelet tesznek szabadság és anarchia közé. Kezdetben csak egy-két felmerülő problémát oldanak meg, majd a bevezetett szabályok száma gyors növekedésnek indul. A külön utakon járókat fokozatosan meggyőzik, a közösségi rendezvényekről senki sem hiányozhat. Ténykedésüket egyre több tiltás és korlátozás kíséri.

A szervezettség jelszava alatt végül senki sem csinálhatja, amihez kedve van. Kivéve talán Kozmát, aki elégedetten szemléli birodalmát. Szerénykedve ugyan, de rendre kacifántos szónoklatokban összegzi programját. A vezetőnek ráadásul több olyan követője is akad, akik gyakran túlteljesítik a parancsait. A fürdőzőkre vigyázók például az úszni jól tudókat mentik ki a vízből, akaratuk ellenére, durva erőszakkal. A szerelmespár nem ért egyet a kitűzött célokkal és módszerekkel, így végül inkább a passzív ellenállást választják. A professzor a saját világába zárkózva érzi jól magát. A fiatalok lázadoznak ugyan, de számukra csak a menekülés marad. Az elért eredmények össznépi ünneplése végül valódi anarchiába fullad. Mindenki elhagyja a szigetet, elsőként maga Kozma.

Mitől különleges?

A Holnap lesz fácán a gulyáskommunizmusnak nevezett puha diktatúra metsző szatírája. A nyaralás alaphelyzete összecseng a „legvidámabb barakk” sokat ismételgetett ideájával. A sziget önjelölt vezetője Kádár János paternalista vezetési stílusát követi. Aki nincs ellene, az vele van, a nyílt diktatúra helyett az emberek szeretetét keresi. Kozma mindenkivel beszélget, kérdez, vitázik és érvel. Közben behatol a magánszférába, túlszervez és túlszabályoz. A szigeten kiépül a hierarchia, a túlbonyolított intézményrendszer pedig feleslegesen nehezíti a mindennapokat. A film 

a rendszer kétarcúságát, elkerülhetetlen csődjét és a korabeli társadalmat egyszerre modellezi.

Az egyes figurák egy-egy meghatározó csoportra, uralkodó magatartásformára utalnak. A különféle szónoklatok, versenyek és ünnepek a Kádár-rendszer jellegzetes szófordulatait és rendezvényeit karikírozzák. A Holnap lesz fácán humorba csomagolva ugyan, de súlyos bírálatot fogalmaz meg. A groteszk jelenetek a valóságot mutatják, csak kissé más fénytörésben. Sára Sándor szatírája mégsem egy konkrét helyhez vagy időhöz kötött. A film egy kialakuló közösség dinamikáját követve a mindent maga alá gyűrő hatalom alattomos működését leplezi le.

Üde színfoltja a drámaibb tónusú életműnek

Hogyan készült?

Sára Sándor munkásságában központi jelentőségűek azok a témák és történelmi traumák, melyeket a hatalom szándékosan kiszorított a közbeszédből. Dokumentum- és játékfilmjeiben, illetve operatőri munkáiban közvetve vagy közvetlenül mindig az elnyomás egyénre gyakorolt hatásaival foglalkozik. A Holnap lesz fácán Sára Sándor második játékfilmje, mely szatirikus hangnemével és parabolisztikus szemléletmódjával üde színfoltja a gazdag, de jóval drámaibb tónusú életműnek. A forgatókönyvet Páskándi Géza író jegyzi.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Rákosi-korszak kemény diktatúrája után a Kádár-rendszer békés együttélést és viszonylagos jólétet ígért. Mindezért cserébe, ha nem is feltétlen támogatást, de a fennálló rendszer legalább hallgatólagos elfogadását kérte. A fridzsiderszocializmusnak vagy gulyáskommunizmusnak nevezett hatalmi berendezkedés az 1968-as óvatos gazdasági reformokkal szilárdult meg. A puha diktatúrát, ha nem is közvetlenül, de ekkor már lehetett kritizálni.

A Kádár-rendszer a hetvenes évek elejére megmerevedett. A reformok megtorpantak, az általános kiábrándulás egyre nyilvánvalóbb volt, ami a magyar filmművészetre is markáns hatást gyakorolt. A hetvenes évek elejére kialakuló különféle stílusirányzatok eltérően reagáltak az aktuális társadalmi helyzetre. Jancsó Miklós történelmi paraboláit követve több alkotó is a szocializmus működésképtelenségét vizsgálta, de ezzel párhuzamosan a humoros kritikai él, a jellegzetes kelet-európai groteszk is megjelent.

E két irány keveredése a szatirikus parabola, ahol a jelen idejű, általában szigorúan körülhatárolt térben zajló történetek a fennálló politikai rendszer elé tartanak görbe tükröt. Az Egy őrült éjszaka egy fővárosi élelmiszerboltban, A sípoló macskakő egy építőtáborban modellezi a fennálló viszonyokat. A Holnap lesz fácán e vonulat egyik jellegzetes, sajnos méltatlanul keveset emlegetett darabja. 


Egy emlékezetes jelenet


Kozma és követői mindent szabályoznak a szigeten. Még a folyóban is kijelölik a fürdőzésre, játékra való helyet. Néhányan pedig csónakból figyelik a vizet. Három fiatal elhagyja a bójákkal határolt részt. Meztelenül, szabadon úszkálnak a mély vízben. Az őrök azonnal utánuk erednek. A nehéz csónakokkal elállják az útjukat, majd akaratuk ellenére kirángatják őket a vízből. Az egyik esetben még erőszakot is alkalmaznak, nyakon ütik az egyébként kiváló úszót.

A felháborodott fiatalokat Kozma nyugtatja. Simulékony stílusával és ígéreteivel végül minden érintettet leszerel. A további konfliktusokat elkerülendő a nyaralók később társadalmi munkában medencét építenek, közvetlenül a folyó mellé. A felszabadult strandolásból így lesz előbb feszült konfliktus, majd teljességgel értelmetlen és fárasztó feladat.

A film címében is említett fácán nem más, mint a tökéletesen működő és igazságos társadalom utópiája. A szocializmus jelszavai azt üzenték, már a jó úton vagyunk és nemsokára odaérünk. Ha ma keményen dolgozunk és áldozatokat hozunk, holnap lesz fácán. E demagóg politikai ígéret nem csupán a Kádár-rendszer sajátja. A Holnap lesz fácán nemcsak a gulyáskommunizmus találó korrajza, de a hangzatos populista szólamok és önjelölt politikai megváltók örökké aktuális szatírája.

A rendező

Sára Sándor (fotó: NFI/B. Müller Magda)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Orosz János (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem