...

Holdasfilm

Pásztor Béla és Weöres Sándor Holdaskönyv című játékos versciklusának erőteljes színekben tobzódó, szürreális animációs átirata.

színes magyar animációs film, 1978, rendező: Keresztes Dóra, Orosz István

5 perc

A teljes film megtekinthető itt:

Miről szól?

Egy rút boszorkány ármánnyal, bűbájjal igyekszik ellehetetleníteni a varázsló garabonciás-fiú és mátkája szerelmes ölelkezését. A laza cselekményfonalra épülő, szürreális ornamentikában tobzódó rövidfilm Pásztor Béla és Weöres Sándor közösen írt versciklusa, a Holdaskönyv játékos strófáin alapul.

Miért különleges?

A Holdasfilm a kollektív tudatalattiban gyökerező archaikus népi kultúra és szürrealizmus világát ihletett képi-animációs és zenei-hangi eszközökkel jeleníti meg.

A paraszti képzeletvilág mitikus elemeiből és varázslatos figuráiból költött, szabad asszociációkra épülő játékos rigmusok, ráolvasások erős színekben tobzódó, álomszerű jelenetekben elevenednek meg. A filmet benépesítő furcsa szerzetek a vásári karneválok maszkos alakjait idézik.

Hogyan készült?

A Holdasfilm Weöres Sándor kevéssé ismert korai versein alapul, amelyeket 1940-ben barátjával, az 1945-ben kényszermunkatáborban fiatalon elhunyt Pásztor Bélával írt. Weöres szavaival élve a Holdaskönyv négykezes strófái „két összetalálkozott fantázia hancúrozása”. A filmet szintén egy alkotópáros jegyzi: Orosz István második rövidfilmjét feleségével, a könyvillusztrátor Keresztes Dórával közösen készítette, aki a film grafikai tervezője volt. A pársoros versek egyedi hangvételű, a régió népzenei hagyományaira épülő megzenésítése már az összevágott képek alapján született meg. Szerzőjük Kiss Ferenc, a 1970-es évek derekán alakult, „városi folkzenéjével” ismertté vált Vízöntő Együttes tagja volt, az ő hangján csendülnek fel a versszövegek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A könyvillusztrátor Keresztes Dóra filmjei párperces etűdök, amelyekben a költészet sűrítő erejéhez hasonlatos grafikai és animációs eszközökkel dolgozik. Állóképeihez hasonlóan mozgóképeinek folklór motívumokra épülő vizuális világát az erőteljes színhasználat és az ismétlődésre, az alakok folyamatos morfózisára építő animáció jellemzi. A Holdasfilm néhány évvel később készített párfilmje a szintén Orosz Istvánnal közösen jegyzett Garabonciák (1985), amely az eredeti tervek szerint szöveg nélkül, csak zene és képek segítségével jelenítette volna meg az ősi, sámánhit korabeli világot.

Egy emlékezetes jelenet

A Holdaskönyv eredeti szövegének strófánként változó, érzelmes-groteszk skálán mozgó, mozaikszerű szerkezetét a lassú-dinamikus tempót, visszafogott és erőteljes hangi volument cserélgető zenei előadásmód és az animációs stílus meglepő váltásai is kiemelik. A festett álló kompozíciók áttűnéses egymásra illesztésével elért lebegő, látomásos hatás mellett a vékonyvonalas kontúr nélküli figurák kevés fázisból fölépülő mozgatása lüktető ritmust kölcsönöz a jeleneteknek.

Rendezők

Orosz István és Keresztes Dóra 2009-ben (MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Tudtad?

A Holdasfilm folklorisztikus ihletésű, színes képi világa Pjotr Pavlovics Jersov 19. századi orosz író A púpos lovacska című népmesei ihletésű verses meséjének illusztrációiban köszön vissza, amelyeket Keresztes Dóra a filmmel párhuzamosan készített. (Móra Kiadó – Kárpáti Kiadó, 1979).

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem