Ház a sziklák alatt

Torokszorító szerelmi háromszög, kiábrándult bűnfilm és sötét pszichológiai dráma. Makk Károly görög tragédiákat idéző alkotása a magyar új hullám egyik fontos előfutára.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Makk Károly

író: Tatay Sándor, forgatókönyvíró: Makk Károly, Tatay Sándor, operatőr: Illés György, főszereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bihari József, Orbán Viola, Deák Sándor, 93 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Kós Ferenc (Görbe János) megtörten, betegen tér haza a második világháborúból. Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera (Psota Irén) titokban szerelmes a férfiba. Túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a világtól. Ferenc azonban a gyönyörű és vonzó Zsuzsába (Bara Margit) szeret bele, akit feleségül vesz. Terát mégsem tudja elküldeni a háztól. A fiatal pár kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel.

Mitől különleges?

Makk Károly filmje görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma. Heves érzelmek, végzetes vágyak és súlyos elfojtások csapnak össze benne. A cselekmény rendkívül tömör, a szereplők lélektani ábrázolása aprólékos. A fullasztó légkört a borongós, fenyegető képek, a szűk belső terek és a kopár, hűvös táj erősítik. Állandó feszültség vibrál, a küszöbön álló katasztrófa elkerülhetetlen. A korszak gyakran sematikus figuráival és konfliktusaival szemben a Ház a sziklák alatt sorsszerű drámája összetett mélységű. A film torokszorító szerelmi háromszögként, kiábrándult bűnfilmként és baljós rémtörténetként is nézhető.

Itt semmi nem az, aminek elsőre látszik, a felszín mögött a múlt árnyai kísértenek.

A púpos Tera beteges szerelme mérgező, az új asszony vonzereje pusztító, Ferenc újrakezdése látszólagos. Három ember teszi fokozatosan pokollá egymás életét. Makk Károly nem ítéli el és nem menti fel a hőseit. A kirobbanó indulatok, az elszabaduló gyűlölet dermesztő természetrajzát festi meg.

Görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma

Hogyan készült?

A Ház a sziklák alatt Tatay Sándor 1945-ben megjelent novellájából készült. Az eredetileg Vulkán címen futó forgatókönyvet 1957 nyarán az akkori kultúrpolitika vezetői társadalomidegennek és zavarosnak ítélték. Makk Károly végül 1958-ban készíthette el a filmet. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Ház a sziklák alatt a magyar film újjászületését jelentő új hullám egyik fontos előfutára. Az akkoriban megszokottól elütő sötét tónusa miatt a nézettsége viszonylag szerény volt. A korabeli kritika és a kádári hatalom is elutasította. A pesszimista hangulattal, a lélektani motívumok kiemelésével Makk Károly látványosan szembement az optimista jövőt, a szocialista embertípust propagáló hivatalos irányvonallal. A filmművészet fejlődése végül Makk előremutató alkotói módszerét igazolta. A művet 1968-ban a hazai filmszakma képviselői titkos szavazással az elmúlt húsz év legjobbjai, a Budapesti Tizenkettő közé választották. Ma már nemcsak a korszak, de a magyar filmtörténet megkerülhetetlen, sokat hivatkozott alapművének számít.


Egy emlékezetes jelenet 


A friss házasok élvezni szeretnék a boldogságukat, de a hátsó szobában lakó Tera folyamatosan közbelép. A feleség ösztönös érzékisége érezhetően felszínre hozza a csúnya nő szexuális frusztrációit. Passzív-agresszív viselkedése lassan az őrületbe kergeti a férfit. A jelenet gyönyörűen sötétlő képi világa az amerikai film noir kontrasztos stílusára emlékeztet, de az olasz neorealizmus hatása is nyilvánvaló. A túlzsúfolt szoba atmoszférája fullasztó, a feszültség szinte tapintható. A véres tragédia előszele már ebben a két percben is tisztán érezhető.

Olvass tovább!

Fazekas Eszter: „…Játszhattam a fénnyel…”. Filmkultúra, 2006
Kovács András Bálint: Szép halak, Beszélgetés Makk Károllyal. Filmvilág, 2006/9, 11-13.
Szörényi Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly. Filmvilág, 1981/5, 20-23.
Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004
MMA Lexikon

Az operatőr

Illés György
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A púpos Tera szerepére eredetileg Horváth Terit szemelték ki, aki végül visszautasította az ajánlatot. A helyette beugró Psota Irén filmes pályafutása egyik legerőteljesebb alakítását nyújtja.

Plakát

Tervező: Máté András (forrás: MNF)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem