Torokszorító szerelmi háromszög, kiábrándult bűnfilm és sötét pszichológiai dráma. Makk Károly görög tragédiákat idéző alkotása a magyar új hullám egyik fontos előfutára.
fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Makk Károly
író: Tatay Sándor, forgatókönyvíró: Makk Károly, Tatay Sándor, operatőr: Illés György, főszereplők: Görbe János, Psota Irén, Bara Margit, Bihari József, Orbán Viola, Deák Sándor, 93 perc, felújítás: SD digitális maszter
Miről szól?
Kós Ferenc (Görbe János) megtörten, betegen tér haza a második világháborúból. Felesége halott, a balatoni bazalthegy lábánál álló házát és kisfiát a sógornője gondozza. A testileg és lelkileg is torzult Tera (Psota Irén) titokban szerelmes a férfiba. Túlzó gondoskodásával megpróbálja elszigetelni a világtól. Ferenc azonban a gyönyörű és vonzó Zsuzsába (Bara Margit) szeret bele, akit feleségül vesz. Terát mégsem tudja elküldeni a háztól. A fiatal pár kénytelen egy fedél alatt élni a féltékeny nővel.
Mitől különleges?
Makk Károly filmje görög tragédiákat idéző sötét pszichológiai dráma. Heves érzelmek, végzetes vágyak és súlyos elfojtások csapnak össze benne. A cselekmény rendkívül tömör, a szereplők lélektani ábrázolása aprólékos. A fullasztó légkört a borongós, fenyegető képek, a szűk belső terek és a kopár, hűvös táj erősítik. Állandó feszültség vibrál, a küszöbön álló katasztrófa elkerülhetetlen. A korszak gyakran sematikus figuráival és konfliktusaival szemben a Ház a sziklák alatt sorsszerű drámája összetett mélységű. A film torokszorító szerelmi háromszögként, kiábrándult bűnfilmként és baljós rémtörténetként is nézhető.
Itt semmi nem az, aminek elsőre látszik, a felszín mögött a múlt árnyai kísértenek.
A púpos Tera beteges szerelme mérgező, az új asszony vonzereje pusztító, Ferenc újrakezdése látszólagos. Három ember teszi fokozatosan pokollá egymás életét. Makk Károly nem ítéli el és nem menti fel a hőseit. A kirobbanó indulatok, az elszabaduló gyűlölet dermesztő természetrajzát festi meg.
Hogyan készült?
A Ház a sziklák alatt Tatay Sándor 1945-ben megjelent novellájából készült. Az eredetileg Vulkán címen futó forgatókönyvet 1957 nyarán az akkori kultúrpolitika vezetői társadalomidegennek és zavarosnak ítélték. Makk Károly végül 1958-ban készíthette el a filmet.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Ház a sziklák alatt a magyar film újjászületését jelentő új hullám egyik fontos előfutára. Az akkoriban megszokottól elütő sötét tónusa miatt a nézettsége viszonylag szerény volt. A korabeli kritika és a kádári hatalom is elutasította. A pesszimista hangulattal, a lélektani motívumok kiemelésével Makk Károly látványosan szembement az optimista jövőt, a szocialista embertípust propagáló hivatalos irányvonallal. A filmművészet fejlődése végül Makk előremutató alkotói módszerét igazolta. A művet 1968-ban a hazai filmszakma képviselői titkos szavazással az elmúlt húsz év legjobbjai, a Budapesti Tizenkettő közé választották. Ma már nemcsak a korszak, de a magyar filmtörténet megkerülhetetlen, sokat hivatkozott alapművének számít.
Egy emlékezetes jelenet
A friss házasok élvezni szeretnék a boldogságukat, de a hátsó szobában lakó Tera folyamatosan közbelép. A feleség ösztönös érzékisége érezhetően felszínre hozza a csúnya nő szexuális frusztrációit. Passzív-agresszív viselkedése lassan az őrületbe kergeti a férfit. A jelenet gyönyörűen sötétlő képi világa az amerikai film noir kontrasztos stílusára emlékeztet, de az olasz neorealizmus hatása is nyilvánvaló. A túlzsúfolt szoba atmoszférája fullasztó, a feszültség szinte tapintható. A véres tragédia előszele már ebben a két percben is tisztán érezhető.
Ezt is nézd meg!
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Fazekas Eszter: „…Játszhattam a fénnyel…”. Filmkultúra, 2006
Kovács András Bálint: Szép halak, Beszélgetés Makk Károllyal. Filmvilág, 2006/9, 11-13.
Szörényi Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly. Filmvilág, 1981/5, 20-23.
Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004