Háry János

A Kodály daljátékán alapuló rajzfilmben a arikírozó látásmód, a népi díszítőművészet és a néptánc-koreográfiák is hangsúlyos szerepet kapnak.

színes magyar animációs film, 1983, rendező: Richly Zsolt

forgatókönyvíró: Marsall László, opreatőr: Bacsó Zoltán, zene: Kodály Zoltán, szinkronhangok: Szabó Gyula, Szabó Éva, Császár Angela, Haumann Péter, Balázs Péter, Gelley Kornél, ének: Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor, Takács Klára, 65 perc

Felújítás: 4K restaurált

Miről szól?

A Kodály daljátékát adaptáló rajzfilmben a vén obsitos anekdotái elevenednek meg. A történeti valóságot és mesebeli fantáziát egybeolvasztó kalandok során látjuk, hogyan jött el érte a császári hadsereg Nagyabonyba, hogy elvigyék menyegzőjéről és besorozzák huszárnak, miként mentette meg a havas Burkusország (Poroszország) és a napsütötte Galícia határán Mária Lujza hintóját, miként szelídíti meg már Johannes Háryként a bécsi császári istálló legvadabb lovát, hogyan győzte le Napóleon seregét pár szép szál huszárlegényével, majd végül miként mondott nemet Mária Lujzának, az osztrák császár lányának (és egyben Napóleon 22 évvel fiatalabb feleségének), és hagyta faképnél a kettejük lakodalmára készülő császári udvart, hogy visszatérjen Nagyabonyba a menyasszonyához, Örzséhez.

Miért különleges?

A Háry János az első, televízió részére készített, egész estés magyar rajzjátékfilm. Jellegzetessége, hogy a rendező egy

már meglévő zenei alapanyagból indult ki, és nagyban épít a népi ornamentika szín- és formavilágára.

Népművészeti virágminták ölelik körül a császári udvar lakóit, amikor az udvaron a huszárok az udvarhölgyekkel palotást járnak. Amikor a bécsi Burg népe Mária Lujza és a magyar huszár lakodalmára készül, a Gyújtottam gyertyát a vőlegénynek kezdetű karének dallamára mozgó virágornamentika tarkítja a rideg bécsi városkép sziluettjét.

A filmben fontos szerepet kap a realisztikus mozgásstilizáció: a tánckoreográfiákban, így a falubéli toborzó és a császári udvaron járt palotás esetében a Miskolci Avas Táncegyüttes lefilmezett néptáncosairól készült realisztikus rotoszkóp-animációt látunk.

A kocsmaasztal mellett mesélő, örök optimista, vaskos humorú idős Háryt a film színek nélkül, csak kontúrvonalakkal jeleníti meg. A veterán huszár trufáinak (tréfás felnőtt mesék) fantasztikumba hajló túlkapásai viszont már élénk színekben burjánzó animációs képsorokban öltenek testet. A sajátosan torz szemszögből elmesélt történeteket a rajzfilmes gegek teszik ironikussá és a valóságtól még elrugaszkodottabbá.

Hogyan készült?

A film a Kodály-centenáriumra készült, 1983 karácsonyán vetítette a televízió. Az eredetileg több mint három órás daljáték számos zenekari és kóruskompozíciója is felcsendül a bő egy órás filmben. A játékidő felét teszi ki a színpadi darab zenei anyaga (Ferencsik János vezényletével), emellett a daljáték cselekményessége is ugyanolyan hangsúlyos. A jól ismert magyar népdalok szöveggel együtt csendülnek fel, amikor a szereplők, Örzse, Háry vagy épp a Háry után epekedő Mária Lujza lelkiállapotát kell érzékeltetni (ám sosem a rajzolt szereplők „tátogó előadásában”). Ám olykor csak instrumentálisan hallhatók az egyes jelenetek közti átkötőként (pl. A jó lovas katonának), így nem válik népdal-csokorrá a film.

A film két legemlékezetesebb szinkronszínészi teljesítménye: Háry mint a falubéli kocsma vén mesemondója Szabó Gyula dörmögő baritonján szólal meg, az intrikus szerepét játszó Ebelastinnak Haumann Péter kölcsönzött franciásan raccsoló, tenyérbemászóan affektáló hangot.

A film vegyíti a grafikai és az animációs stílusokat. Az egyes jelenetekben az ornamentális, a karikaturisztikus és a realisztikus ábrázolási mód egyaránt megtalálható. A grafikai stílusok révén más és más jelleget öltenek az egyes szereplők: a falu idős lakói archaikus, a falubéli magyar fiatalok realisztikus–idealizált, a császári katonák és a bécsi udvari emberek karikaturisztikus–groteszk módon stilizáltak.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Ahogy Garay János Az obsitos című 1843-as elbeszélő költeménye megelőlegezte Petőfi 1844-es János vitézét, úgy Richly Zsolt Háry Jánosa is Jankovics Marcell János vitézének testvérfilmje. Ám míg Kukoricza Jancsi/János vitéz egy kamaszosan romantikus lelkületű figura, addig Háry János/Johannes Háry földhözragadtabb, tenyeres-talpasabb, profánabb. A két film alkotógárdája közt is számos átfedés van. Amíg a János vitéz háttereit Richly Zsolt tervezte, a Háry János animációs rendezője, azaz a filmbéli figuramozgások tervezője Jankovics Marcell volt.

Egy emlékezetes jelenet

Animációs megoldásában a film egyik leglíraibb pillanata Háry hazatérése az osztrák császári udvarból. A Felszántom a császár udvarát kezdetű népdal emelkedett, borongós hangvételéhez mérten kivételesen drámai és felemelő a film zárójelenete, amelyben Háry János miután visszautasítja a császár lányának kezét, kikéri az obsitját és visszamegy falujába, hogy elvegye szerelmét, Örzsét.

A hazatérés képsora alatt, az alig háromperces jelenetben a morfózisra, átalakulásra épülő animáció sűrítő ereje mutatkozik meg, amely a Richly-filmek egyik vezérmotívuma. Háryt felváltva látjuk hátulról alulnézetből, hétmérföldes csizmája/talpa alól és szemből. Miközben hegyen-völgyön, erdőn-mezőn át menetel Bécsből Nagyabonyba, a táj folyton változik, a szereplőről lefoszlik a huszármente és a sarkantyús csizma, és a császár katonájából visszalényegül egyszerű parasztlegénnyé. (E jelenet szép párja a film első felében a vőlegényét mindenhová követő hűséges Örzse vándorlása, amikor a faluból ennivalót visz kedvesének hetedhétországon túlra, a fagyos Burkusország és a napsütötte Galícia határára.)

Olvass tovább!

Lendvai Erzsébet: Egy művészeti szakma iskolát talált, Az „egyetemista” animáció. Filmkultúra, 2001
Palotai János: Kreativitás felsőfokon, Magyar animáció. Filmvilág, 2011/8, 42-43.
M. Tóth Éva: Animált idők, Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film. Filmvilág, 2019/7, 28-30.

A rendező

Richly Zsolt (MTI Fotó)

Tudtad?

A Háry János című televíziós rajzfilm első televíziós sugárzásakor, 1983 karácsonyán még csak a magyar háztartásokban lévő televíziók nagyjából tíz százaléka volt színes készülék, azaz a nézők túlnyomó többsége fekete-fehérben látta a gazdag színvilágban pompázó filmet.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem