Három hét

Zsarnoki férjétől időlegesen megszabadulva a szépséges feleség megismeri az igaz szerelmet. Korai melodráma egy brit írónő, Elinor Glyn bestsellere alapján.

virazsírozott magyar játékfilm, 1917, rendező: Garas Márton

író: Elynor Glyn, forgatókönyvíró: Garas Márton, operatőr: Raymond Pellerin, producer: Klein Sándor, Radó Jenő, Klopfer Mór, főszereplők: Fedák Sári, Kertész Dezső, Balassa Jenő, Sieder Adolf, Almássy Sári, Szécsi Ferkó, 70 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Manihiki hercegének (Balassa Jenő) szépséges felesége, Vera (Fedák Sári) boldogtalan életet él: férje hatalmaskodó, hirtelen haragú és erőszakos. Mielőtt fontos ügyben elutazna az országból, hű szolgája kezébe fegyvert ad, hogy azzal őrizze az asszonyt. Dimitry (Sieder Adolf) azonban jobban szereti a nőt, mint az uralkodóját. Elmondja Verának, mire kérte a herceg, majd az asszony lába elé teszi a fegyvert. Arra kéri, használja ki ezt a három hetet. Ha csak egy kis időre is, de legyen végre boldog. Vera Dimitryvel és a szobalányával Európába utazik. A szállodában találkozik Terényi Iván gróffal (Kertész Dezső), aki szerelmi bánatában utazgat a kontinensen. A férfi és a nő rögtön egymásba szeretnek. Három csodálatos hetet töltenek együtt egy kis hajón a tengeren ringatózva. Távol a világ gondjaitól az idő észrevétlenül telik. Dimitry kénytelen figyelmeztetni az asszonyt, hamarosan haza kell térniük Manihikibe.

A gróf belebetegszik szeretője elvesztésébe. Terényi Iván semmit sem tud az asszonyról, fogalma sincs, merre keresse. Egy év múlva levelet kap. Vera egészséges fiúgyermeknek adott életet. A nő három évig bírja zsarnoki férje mellett. Végül magához hívja a grófot, de a szobalány elárulja a terveit. A herceg féktelen haragra gerjedve végez a feleségével. Dimitry nem árulja el Terényinek, mi történt. Arra kéri, meneküljön, ha kedves az élete. Három évvel később Dimitry levelet küld a grófnak, és közli vele, Manihiki hercege bánatában önkezével vetett véget az életének. Az idős szolga a négyéves fiúcska koronázási ünnepségére hívja a férfit. Terényi a szertartáson megpillantja a gyönyörű Vera szellemét, és apai szeretettel néz a fiatal új uralkodóra.

A közönség rajongott a fordulatos melodrámáért.

Mitől különleges?

A Három hét plakátjai büszkén hirdették a „hét szenzációs eseményét”, az „első igazi magyar kasszadarabot”. A romantikus filmjátékként reklámozott melodráma valóban a korszak hamisítatlan tömegfilmjének számított. A forgatókönyv egy ismert angol írónő fülledt hangulatú regénye alapján íródott. A főszerepben pedig a közönség kedvence, Fedák Sári volt látható.

Elinor Glyn a női olvasóközönséget célzó romantikus regények úttörője. A házasság és a női alárendeltség merev konvenciót elutasító, finom erotikával átitatott történetei a megjelenésük idején botrányokat kavartak. A Három hét hasonló témákat boncolgat, s 

a női szexualitás előtérbe helyezésével a korban haladónak és merésznek számított.

A férje elnyomása alól felszabaduló nő kivirágzik, a bukása azonban elkerülhetetlen. Glyn könyvei óriási hatást gyakoroltak a huszadik század tömegkultúrájára.

Hogyan készült?

A film a nem sokkal korábban alakult Hungária Filmgyár egyik első produkciója. Garas Márton a cég rendezője volt. A film operatőre a Gaumont Filmgyárból érkezett francia Raymond Pellerin. A Hungária Filmgyár elsősorban azért nevezetes, mert a korszak olyan színészlegendái kaptak itt szerződést, mint Bajor Gizi, Uray Tivadar vagy Varsányi Irén. A Három hét a filmgyár egyik legnagyobb sikere volt. Nem sokkal később, a húszas évek elején a hazai filmgyártás válsága ezt a vállalatot is elsodorta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Garas Márton a magyar némafilmgyártás egyik fontos alakja. Pályafutását színészként kezdte, többek között Berlinben is játszott. Ott szerezte első filmkészítői tapasztalatait is. Hazatérése után a kolozsvári filmgyártás alapítója, Janovics Jenő rendezői feladatokkal bízta meg. 1915 és 1921 között több tucat filmet készített. A korszak vezető filmgyáraiban dolgozott. 1921-ben Németországba emigrált.

A Három hét hangos siker volt. A korabeli kritika nagy lelkesedéssel fogadta, az újságok különösen Fedák Sári energikus játékát emelték ki. A közönség szintén rajongott a fordulatos melodrámáért. A beszámolók alapján a vetítések alatt tapsoltak és éljeneztek a nézők, a jegyek pedig napokkal korábban elfogytak. A Három hét német inzertes kópiája a berlini Filmmuseum gyűjteményéből került elő. A restaurált verzió 2003-ban készült. A magyar feliratok a fennmaradt német változat, Glyn regénye, illetve a korabeli újságcikkek ismertetői alapján készültek. A film – kordokumentum-értéke mellett – a szereplőket több síkban mozgató totálok és látványos tömegjelentek miatt maradandó.
 


Egy emlékezetes jelenet 

A korai némafilmek még inkább mozgóképes illusztrációk, filmszalagra rögzített színházak voltak. Nincs ez másként a Három hét esetében sem. Garas Márton elsősorban Elinor Glyn regényének cselekményét mutatja be, az elbeszélői fordulatokra koncentrál. A vízen sodródó hajó azonban már nem csupán egyszerű látványelem, hanem szimbólum is egyben. A szerelmesek szó szerint távolra sodródnak a társadalmi konvencióktól és a nő erőszakos férjétől.

Az apró vitorláson ringatózó pár képei hűen tükrözik Glyn könyvének korabeli mércével erotikusnak számító atmoszféráját. Az akkori magyar tartalomismertetők szerint a boldog három hetet a pár a tengeren tölti. A Németországban forgalmazott, 2003-ban Berlinben előkerült kópia inzertje szerint azonban egy tavon csónakáznak. Ez a változat közelebb áll a valósághoz, hiszen a felvételek Balatonfüred környékén és Siófokon készültek. Glyn regénye valahol Kelet-Európában játszódik. Az alkotók ezt nemcsak a külső felvételekkel, de a ruhákkal és a szobabelsőkkel is erőteljesen hangsúlyozzák.

Ezt is nézd meg!

100 éve lappangó felvételek a Vörös Hadsereg számára toborzó Fedák Sáriról:

A rendező

Garas Márton (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Fedák nagyon határozott egyéniség volt, saját maga alakította ki filmes játékstílusát, melyet Bús Fekete László Fedákos-nak nevez és nagyon zseniálisnak tart, a korabeli interjúkból kiderül, hogy a forgatási helyszínek egy részét ő választotta ki, és emellett a film jelmeztervezői feladatai is rá hárultak. A Három hét forgatása előtt készült telefonos interjúból kiderül, hogy éppen a kosztümök előkészítése köti le: „ – Mondja meg, drága Zsazsa, mit csinál? – Mozizok. Egy nagyszerű filmet csinálok, Tizenöt ruha kell hozzá. És az egyiken annyi a gyöngy, hogy már három napja gyöngyözök.” (Aktuális telefonbeszélgetések. In. Színház és Divat, 1917/34. augusztus 26.)

Plakát

Plakátterv: Geiger Richárd (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem