színes magyar animációs film, 1979, rendező, forgatókönyvíró: Kovásznai György

tervező: Kovásznai György, Juhász Sándor, operatőr: Lossonczy Árpád, zeneszerző: Másik János, szinkronhangok: Papp Anna, Dobos Katalin, Bontovics Katalin, Antalffy Albert, 76 perc, felújítás: HD digitálisan felújított 

Miről szól?

Zsolt, a kirakatrendező esküvője napján lelép, és védőnőként dolgozó vonzó, háztartásbeli szerepre készülő nagyvilági menyasszonya, Klári kolléganőjéhez, Annihoz menekül, aki épp az ötödik orvosi felvételijére készül albérleti szobájában. Zsolt ráveszi Annit, hívja fel aráját, és közölje vele, hogy meggondolta magát, mégsem veszi el.

Miért különleges?

A merész stílusú, jelenben játszódó, kísérleti musical

radikálisan szembement a gyerekeknek készült, klasszikus irodalmi alapanyagból készült hazai rajzfilmekkel,

melyeknek sorát a János vitéz (1973) és a Lúdas Matyi (1976) indította el. E felnőtt célközönségnek készült film a budapesti belvárosban játszódó szerelmi háromszögtörténeten, a szereplők saját társadalmi helyzetükkel való elégedetlenségén keresztül a hetvenes évek fiatal nemzedékének kiábrándultságát egyszerre szórakoztató, groteszk módon és – dokumentarista megoldásai révén – szociográfiai igénnyel jelenítette meg.

Zenés trükkfilm szívdobbanásra

Hogyan készült?

A karakterek valós modellek alapján készültek, ám mozgatásukban a realizmustól a teljes absztrakcióig terjedő ábrázolásmód érvényesül, amelyet Kovásznai korábbi rövidfilmjeiben érlelt ki. Kovásznai dokumentarista hatást ért el azzal, hogy a film fikciós szövetébe valós interjúfelvételeken alapuló, animált szocioriportokat applikált, amelyek egy valóságos anya- és csecsemőgondozó várótermében készültek. A film alcíme szerint „zenés trükkfilm szívdobbanásra”. Betétdalait a fiatal Másik János komponálta, aki ekkor debütált filmzeneszerzőként.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Kovásznai György 1963 óta készített egyedi filmeket. Merészen expresszív grafikájú, kísérleti hangkulisszákkal dolgozó animációs rövidfilmjei rést ütöttek az itthon megszokott műfaji tradícióin, miszerint az animációs filmeknek primér szórakoztatást nyújtó fantáziaszülte mesefilmeknek, vagy csattanóra épülő, karikaturisztikus gagfilmeknek kell lenniük. Az általa „anima verité”-nek keresztelt módszerrel a környező valóságot dokumentáló élőfilmes kamerakezelést a képzőművészet nyelvére kívánta lefordítani. Rövidfilmjei mellett az Ez csak divat! (1973) című, riportbevágásokat is használó kultúrtörténeti ismeretterjesztő televíziós sorozata előlegezte meg első és egyben egyetlen egész estés filmjét, a Habfürdőt.


Egy emlékezetes jelenet

Zsolt, a meg nem értett művész bekap egy marék pirulát és ledönt egy pohár állott virágvizet, majd kifakad Anninak, hogy menyasszonya, Klári „saját zsírjukban megfulladó, milliomos” szakmunkás családja lenézi, mert csak kirakatrendező. A szöveg éneklésbe csap át, a két karakter táncolni kezd az albérleti szoba diszkógömbként villódzó padlóján, alakjuk a figuratívtól a nonfiguratívig folyamatosan átalakul. E pszichedelikus karakterábrázolás Zsolt csapongó érzelmi állapotát, illetve az Anniban viaskodó nőszerepek hullámzását hivatott a vizualitás eszközével érzékeltetni.

Ezt is nézd meg!

A Riportré: Kovásznai 2010 című animációs rövidfilmben művészettörténészek, képzőművészek, írók beszélnek Kovásznai György alkotásainak jelentőségéről. Igor Lazin és Török Ferenc kisfilmje, amely formailag a Riportré című filmet eleveníti fel, 2010-ben a Magyar Nemzeti Galériában nyílt Kovásznai-életműkiállításhoz kapcsolódóan készült, amelynek kurátora Iványi-Bitter Brigitta volt.

Olvass tovább!

Lendvai Erzsi: Egy festő a Pannóniában, In memoriam Kovásznai György (1934-1983). Filmkultúra, 1998
Boronyák Rita: Kovásznai – a puzzle, amit még senki nem rakott ki. Filmkultúra, 2008
Kristó Nagy István: Voks a béka mellett. Filmvilág, 1980/4, 12-13.

A rendező

Kovásznai György (forrás: NFI)

Tudtad?

Bemutatása idején a Habfürdő a szakmát megosztotta, a korabeli kritikusok és a nézők értetlenül fogadták a szokatlan műfaji kevercsű filmet, amelyből hiányolták a mesés fordulatokat, izgalmas akciójeleneteket, ám mára komoly rajongótáborra tett szert mind itthon, mind külföldön.

Plakát

Tervező: Árendás József (forrás: NFI)