Miről szól?

A háromrészes, összesen közel háromórás dokumentumfilm Bartók Béla életútját és munkásságát követi, Nagyszentmiklóstól New Yorkig. A film az időben lineárisan haladva mutatja be a világhírű zeneszerzőt.

Mitől különleges?

A Gyökerek előtt nem készült még Bartók Béla teljes életművét feldolgozó mozgóképes alkotás. Gaál István filmes esszéje két központi motívumra épül. Bartók élete és művészete a saját művein, illetve a tőle származó idézeteken keresztül tárul fel előttünk. A film erőteljes képei pedig lírai asszociációkkal kísérik a pálya meghatározó állomásait.

A tények és történések szigorúan objektív és tételes felsorolása mellett az alkotókat Bartók Béla személyisége érdekli. Nem az őt ismerők, nem a műveit elemző szakértők nyilatkoznak. A leveleivel és egyéb írásaival maga a zeneszerző szól hozzánk.

Bartók Béla gondolatai és élettapasztalatai legközvetlenebbül a szerzeményeiben mutatkoznak meg. A Gyökerek zenés utazás, ahol nemcsak Bartók életét, de egy meghatározó zenei stílus fejlődését is végigkövethetjük. A felhangzó részletekből és a hozzájuk társított képekből egy rendkívüli alkotó arcképe áll össze.

Hogyan készült?

A Gyökerek a Magyar Televízióban készült. A zenei osztályon dolgozó Várbiró Judit régóta tervezett portréfilmet Bartók Béláról. A film négy éven át készült, aprólékosan összegyűjtve a felhasznált eredeti dokumentumokat és a felcsendülő zeneműveket. A filmet Gaál István nemcsak rendezőként, de operatőrként is jegyzi. Az idézeteket Szakácsi Sándor tolmácsolja.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar népművészet és az egyetemes emberi értékek mély tisztelete Bartók Béla és Gaál István életművében is meghatározó. A Gyökerek sallangmenetes és hiteles, mégis érzékeny portré, mely itthon és külföldön is komoly figyelmet keltett. A mű nagyon pozitív visszhangra talált, a mai napig vetítik. A Gyökerek nemcsak Bartók Béla kapcsán érdemel figyelmet. A lírai dokumentumfilmezés történetének, illetve Gaál István életművének is fontos darabja. 

Egy emlékezetes jelenet

Az alkotók sorra ellátogattak Bartók Béla életének meghatározó helyszíneire. Köztük azokra a vidékekre is, ahol népzenét és inspirációt gyűjtött. A szögletes, rideg felhőkarcolók ellenpontjaként feltűnő jellegzetes tájak, az ott élők alakjai élesen rávilágítanak a halhatatlan zene legmeghatározóbb és legtisztább forrására. Gaál István a természet és az ember képeit egymás mellé helyezve vizuálisan is megragadja a film egyik központi gondolatát. Bartók Béla művészete organikus és egyetemes érvényű, hiszen az anyaföldben gyökerezik.

A rendező

Gaál István (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn