Miről szól?

A huszadik század viharos eseményei a pesti zsidó kereskedő családját sem kímélik. Az első világháború után megalakuló Tanácsköztársaság napjaiban a bútorüzlet készleteit lefoglalják. A nagyapa (Barkó György) az öngyilkosságot fontolgatja, de puskával a szájában megpillantja magát a tükörben. Nevetve rádöbben, a rendszer úgysem lesz hosszú életű. Később valóban visszaszolgáltatják a gyönyörű bútorokat.

A második világháború előestéjén az apa (Eperjes Károly) úgy dönt, katolikus német lányt vesz feleségül. Nem szeretné, ha az utódait is üldöznék. Egy házasságközvetítő segítségével megismerkedik a leendő anyával (Ónódi Eszter), a faji törvények miatt azonban nem köthetnek házasságot. Az ügyvéd azt javasolja, keressenek egy álférjet, majd a válás után sor kerülhet az igazi esküvőre. Az üzletben dolgozó segéd elvállalja a szerepet.

Az álférj, a leendő férj és a német lány hármasban élnek. Az esküvőn az apa kérleli a segédet, legyen szenvedélyesebb a nővel. A színlelt nászéjszakán maga is ott virraszt az ágynál. Három hónap után megtörténik a válás, a pápa engedélyezi az esküvőt. A zsidó hagyományokhoz ragaszkodó nagyapát nem érdeklik a közállapotok, szeretné titokban körülmetéltetni az újszülött unokát. Az apa az utolsó pillanatban leállítja a szertartást.

A férfit később munkaszolgálatra viszik. A táborban az anyától kapott mágikus ing menti meg az életét. A háború alatt a család az anya testvérét, a szökött német katonát rejtegeti. Az ötvenes években újra felbukkannak a vörösök, majd kitör a forradalom. A fiú közben felnő, a nagyapa a hatvanas években meghal. Tovább forog a történelem kereke.

Mitől különleges?

Címével összhangban a Glamour bensőséges fénytörésben mutatja a múltat. A huszadik század tragédiákkal és vészkorszakkal terhes történelme a személyes családi legendáriumon szűrődik át. A film jelzésszerűen, a főszereplők hétköznapjain keresztül utal a meghatározó fordulópontokra. E sajátos nézőpontja miatt a felbukkanó karakterek még akkor is emberiek, ha a diktatúrát és terrort szolgálják. A Glamour 

Gödrös Frigyes alkotásában mindenki mindig alkalmazkodik a folyamatosan változó helyzethez. Bár a helyszín, a családi üzlet állandó, a szereplőket körülvevő viszonyok állandó mozgásban vannak. A különféle epizódokból összeálló filmet az irodalmias narráció, az egységes operatőri munka és a folyamatosan áramló zene fogják össze. Melis László nagyzenekari aláfestése különféle idézetekből építkezik, Kardos Sándor pedig meleg fényekbe csomagolja és így elemeli a képeket a valóságtól. A Glamour történelmi meséje szándékoltan álomszerű, a mágikus realizmus irodalmi irányzatát idézi.

Hogyan készült?

A film a rendező, Gödrös Frigyes saját regényéből készült. A forgatókönyv a szöveg szerkezetét követi, de az elkészült mozgóképből terjedelmi okokból végül számos epizód kimaradt. Az állandósuló forráshiány miatt a filmet öt évig, hosszabb-rövidebb megszakításokkal forgatták, ami alapvetően meghatározta az cselekmény felépítését. A fő helyszínül szolgáló családi bútorkereskedés a Gozsdu-udvarban található. Az impozáns belső udvar sokáig elhagyatottan állt, és csak jóval a film bemutatása után, a 2010-es évek elején vált felkapottá.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Gödrös Frigyes 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A Hunnia Filmstúdióban később forgatókönyvíróként és dramaturgként dolgozott. 1981 és 1987 között a Balázs Béla Stúdió ügyvezetője volt. Első nagyjátékfilmje a Horváth Putyival közösen készített Priváthorváth és Wolframbarát (1993). A Glamour a második rendezése, de ezek mellett számos tévé- és rövidfilmet is készített.

A huszadik századi zsidó sors, az egymásra következő nemzedékek és a személyes családi vonatkozások párhuzamai miatt a Glamour Szabó István szintén 2000-ben bemutatott grandiózus tablójával rokon. Míg azonban A napfény íze az adott szereplők eltérő hozzáállásán keresztül modellezi a különféle történelmi korszakokat, Gödrös Frigyes ezzel éppen ellentétes módszert választ. Az ő karakterei alapvetően mindig ugyanúgy viszonyulnak a történelem viharaihoz, számukra a privát szféra és a család állandósága az elsődleges.

A Glamour megosztva elnyerte a 31. Magyar Filmszemle fődíját és a Berlinale Panoráma szekciójában is szerepelt.

Egy emlékezetes jelenet

A film főszereplője, az apa az alkalmazkodás és beilleszkedés mellett dönt. A nagyapa azonban ragaszkodik a zsidó hagyományokhoz. Az idős férfi nemcsak ebben a kérdésben makacsolja meg magát, de a hatalom igazságtalan intézkedéseit sem hajlandó elfogadni. Mikor a Tanácsköztársaság illetékesei elkobozzák a családi vállalkozás vagyonát, először főbe akarja lőni magát. Végül mégis a túlélést választja, hiszen a fennálló viszonyok úgyis kiszámíthatatlanul változnak. Amit ma elvisznek, holnap talán visszahozzák. Egyetlen dolog biztos csupán: errefelé valakitől mindig el fognak venni valamit.

A rendező

Gödrös Frigyes (fotó: MTI/Sándor Katalin)
Adatlapja a Filmkeresőn 

Plakát

(forrás: NFI)