színes magyar rövidfilm, 2017, rendező: Lichter Péter

forgatókönyvíró: Bartók Imre, operatőr: Gerencsér Dávid, szereplők: Pálos Hanna, Lichter Benjámin, Kádár Edina, Lestál Fanni, Makó Rita, 70 perc

Miről szól?

1990, az összeomlás után. Az apokalipszis egyik túlélője magányosan bolyong az erdőben. Egy faházban talált számítógépen a nővérének címez naplóbejegyzéseket, majd egy nap kiszúr egy gyereket egy elhagyott gyerektáborban.

Mitől különleges?

A Fagyott május kísérleti horrorfilm, amely nem összefüggő történetet mesél el, hanem egy hangulatot közvetít. A horror és a poszt-apokaliptikus sci-fi zsánerét bontja elemeire, hogy azok hatásmechanizmusát az avantgárd stiláris keretei között működtesse. Az erdőben vég nélkül bolyongó túlélő a civilizációtól megfosztott ember alapvető félelmeivel szembesül: a gyönyörű, ugyanakkor riasztó tájjal, a magánnyal és a többi túlélővel való esetleges találkozással. A film az erdőhöz mint szimbolikus térhez, az elveszettséget, kalandot, magányt és az ismeretlent sugalló tájhoz kötődő képzeteinkkel játszik. A Fagyott május olyan,

mintha egy FPS-videójátékot játszanánk, vagy a gyilkos nézőpontját gyakran E/1-ben megjelenítő slasherfilmet, esetleg olyan found footage-horrort néznénk, mint amilyen az Ideglelés volt.

A rendszerváltás utáni dátum felveti azt az olvasatot, hogy a szocializmus utáni évtizedet egyfajta poszt-apokaliptikus világnak lássuk, amelyben a túlélők vég nélkül kóborolnak egy kiüresedett, félelmetes tájban. Ha úgy tetszik, a Fagyott május a rendszerváltás utáni csalódottságot ragadja meg, amely nem a várt felvirágzást hozta el Magyarországon.

Hogyan készült?

Lichter Péter a Buharov testvérek mellett a kortárs magyar kísérleti film legjelentősebb alkotója. Rendezői, oktatói és újságírói tevékenységével sokat tett azért, hogy az experimentális filmkultúra meghonosodjon Magyarországon. 2004 óta rendez filmeket, sokáig elsősorban ún. found footage, azaz talált filmes alkotásokat készített: más filmek celluloidszalagjait roncsolta, színezte és vágta át, majd a manipulált filmtekercseket fűzte újra egybe.

A Fagyott május az első egész estés munkája, amelyben először nyit a történetmesélés felé. A filmet a Pilisben és a Börzsönyben forgatták, improvizatív jelleggel. Az alkotók barangoltak az erdőben, és ha egy táj megtetszett nekik, bekapcsolták a kamerát. Véletlenül botlottak a rókába, a mufloncsapatba, és a megcsonkított kutya tetemébe is. A forgatókönyvet Bartók Imre író-filozófussal közösen írta Lichter (a naplóbejegyzések Bartók munkái). Eredetileg több magyarázatot fűztek a világégéshez (egy tömegpusztító fegyver hozta el az alternatív rendszerváltást), de ez végül nem került be a filmbe.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Fagyott május a magyar kísérleti film kimagasló alkotása, egyben világszinten is izgalmas próbálkozás a slasher és a poszt-apokaliptikus sci-fi, a természetfilm és a videójátékok esztétikájának vegyítésére.

Egy emlékezetes jelenet

A Fagyott május egy ember utáni tájat mutat be, párbeszéd egyáltalán nem hangzik el benne, a félelmetes hatás megteremtésében így nagy szerep hárul a hangkulisszákra (hangdizájn: Lukács Péter Benjámin, filmzene: Horváth Ádám Márton). A sötétben keresőfénnyel kóválygó Túlélőt roppanó faágak, zizegő rovarok, nyikorgó faházak, és a megmagyarázhatatlan, visszaverődő szellemhangok ölelik körbe, amiket tovább fokoz az egyre erősödő, nyomasztó ambient zene. És a végén a sokkhatás: gázmaszkos alak áll egy fa mellett.

Tudtad?

Lichter Péter egy interjúban az avantgárd és horrorfilmes inspirációra utalva így írta le a Fagyott májust: „A film olyan lesz, mint James Benning és John Carpenter szerelemgyereke.”