Ez történt Budapesten

Egy rátermett ügyvédnő leiskolázza a férfiakat a világháborús korszak utolsó népszerű közönségfilmjében.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1944, rendező: Hamza D. Ákos

forgatókönyvíró: Nóti Károly, operatőr: Eiben István, szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Ladomerszky Margit, Kiss Manyi, Makláry Zoltán, 95 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Dr. Orbói István (Hajmássy Miklós) ügyvéd képviseli Pataky Elemér (Rajnay Gábor) unokahúgát a válóperében. A vidéken élő Pataky úr felutazik Pestre, hogy Orbóival tárgyaljon, és a hirtelen jött szabadságot arra is kihasználja, hogy idegen hölgyekkel ismerkedjen. Amikor szigorú felesége (Ladomerszky Margit) váratlanul megérkezik, azzal menti magát, hogy a társaságában üldögélő hölgyet az ügyvéd hitveseként mutatja be. Dr. Szikszay Erzsébet (Muráti Lili) belemegy a játékba, és nem árulja el, hogy ő is ügyvéd, aki éppen az alperesnek dolgozik. A félreértéseken alapuló vígjátékban az eszes és büszke nő móresre tanítja az önhitt férfiakat, végül azonban maga is a szerelem csapdájába esik, így a történet egy valódi házassági ajánlattal zárul.

Mitől különleges?

A filmet 1944 nyarán mutatták be, néhány hónappal azelőtt, hogy a front elérte Budapestet. A történet számos utalást tartalmaz a háborús viszonyokra, 

sajátos fekete humorral emlegetik például az áruhiányt és az elsötétítést.

Ezekben az években a nők társadalmi szerepe is sokat változott, munkaerejük és szaktudásuk iránt nőtt az igény, sokszor ők vették át a katonai szolgálatra behívottak feladatait. Egyre többen választhattak olyan szakmákat, melyek korábban elsősorban a férfiak számára voltak nyitottak. Ezt az átalakulást szimbolizálja az emancipált, okos ügyvédnő alakja, aki minden szempontból egyenrangú partnere a férfiaknak.

A háborúba belefáradt nézők hálásan fogadták

Hogyan készült?

A készítés időpontjában már nem dolgozhattak zsidók a filmgyártásban, de néhányan mégis folytatták a munkát álnéven. Ilyen Nóti Károly is, aki a kor egyik legtehetségesebb forgatókönyvírója volt, és a stáblistán Dobos György néven szerepel. Nóti rendkívül termékeny szerzőnek számított, nem csak filmeket, de kabarédarabokat és operetteket is írt. Egyik leghíresebb mozgóképes munkája a Hyppolit, a lakáj forgatókönyve. Az Ez történt Budapestent rendező Hamza D. Ákos szintén kiemelkedő alakja a két háború közötti filmművészetnek. Franciaországban tanulta a szakmát, hazatérve különböző műfajokban alkotott a harmincas évek második felében és a negyvenes években. A háború után mind ő, mind a főszerepeket alakító színészek, az önálló, felvilágosult női figurák megformálásáról híres Muráti Lili és Hajmássy Miklós elhagyta az országot.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A filmet a premiert követően nagy sikerrel játszották a hazai mozikban. A háborúba belefáradt nézők kifejezetten hálásan fogadták a fordulatos, kacagtató történetet, ami egy rövid időre képes volt elterelni a gondolataikat a mindennapos küzdelmekről. A korabeli lapok kritikusai is jó véleménnyel voltak róla, az amerikai screwball vígjátékokhoz, többek között Frank Capra Ez történt egy éjszaka (1934) című filmjéhez hasonlították. Az Ez történt Budapesten az utolsó népszerű közönségfilm 1945 előtt, ezért megjelenése egyben filmtörténeti korszakhatár is.


Egy emlékezetes jelenet 

Erzsi, az álfeleség, meghívja vacsorára a Pataky-házaspárt Orbói István lakására. Berci, az inas segít neki az előkészületekben, ami cseppet sem egyszerű a háborús viszonyok és az áruhiány miatt. A nő saját monogramos evőeszközeivel és szalvétáival terít, és még egy gyereket is kölcsönkér, hogy a családi idill látszata tökéletesebb legyen. Amikor a vendégek megérkeznek és vacsorához ülnek, mindenkinek játssza a saját szerepét, de Orbói ügyvéd úr és Pataky Elemér egyre idegesebb. A vicces párbeszédekben bővelkedő helyzet a magát nyeregben érző Erzsi huncut kacsintásával ér véget.

Ezt is nézd meg!

A kisfilm mozis szemszögből nyújt bepillantást a háborús hátország mindennapjaiba: 

Olvass tovább!

Lakatos Gabriella: „Én olyan rettenetesen gyűlölöm, ahogy még nem szerettem senkit”. Metropolis, 2014/3.
Lakatos Gabriella: Ez történt Budapesten. Filmvilág, 2015/3, 61.
MMA Lexikon

A rendező

Hamza D. Ákos (fotó: Ráth Károly)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Hamza D. Ákos a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanárként diplomázott 1924-ben. Ezt követően Párizsban sajátította el a filmkészítés alapjait.

Plakát

(forrás: NFI)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem