Esti Kornél csodálatos utazása

Kosztolányi Dezső novelláinak játékos humorú, nosztalgikus hangulatú és meglepően erotikus adaptációja.

színes magyar játékfilm, 1994, rendező: Pacskovszky József

író: Kosztolányi Dezső, forgatókönyvíró: Pacskovszky József, Matuz János, operatőr: Francisco Gózon, vágó: Szentandrási Éva, hangmérnök: Réti János, főszereplők: Máté Gábor, Erdély Mátyás, Igó Éva, Benkő Gyula, Kathleen Gati, László Zsolt, 99 perc

A film adatlapja a filmkeresőn

Miről szól?

Esti Kornél már befutott íróként utazik egy németországi felolvasásra. Harminc évvel korábban a frissen érettségizett Esti Kornél siet az olasz tengerpartra. A vonatúton ugyanazokkal a nőkkel találkoznak, s miközben a fiatal Kornélban megfogalmazódik a vágy, hogy író, költő, művész legyen, az idős Esti számot vet életével, döntéseivel, tévedéseivel, gyávaságaival.

Mitől különleges?

Pacskovszky József nem egyetlen Kosztolányi-elbeszélést, hanem az Esti Kornél-novellák világát adaptálta filmre. A történet gerincét A csók és Az utolsó fölolvasás című novellák adják, de a rendező számos Esti-írás sztoriját, motívumait, figuráit és még az Esti Kornél énekét is beleszőtte a történetbe. Kosztolányi az alteregójának, „testvérének és ellentétének” írta meg Esti Kornélt, akibe a 30-as éveiben megállapodott, polgári életet élő író a szabad, léha művész énjét vetítette. Az Esti-novellák sajátosságát ez az önreflexív tükrözés, író és hősének szövevényes kapcsolata adja. Pacskovszky is tükörszerkezetre építi filmjét, de ő Esti figuráját kettőzi meg idősre és fiatalra. Minden helyzet, motívum, nő rímel egymásra, ebből fakad a film számvetésjellege. Mi lett a fiatalkori vágyakkal, álmokkal, mivé foszlott a fiatal Esti segítőkészsége, romantikája? Az Esti-füzérhez hasonlóan a film is az idő tapasztalatát, az elmúlás fájdalmát, a nosztalgia szépségét próbálja megragadni, és fordítja le a film nyelvére.

Az Esti Kornél csodálatos utazása mentális utazás: Esti az emlékeiben, a rendező pedig a film történetében utazik.

A némafilmes stilizáció nemcsak Kosztolányi korának filmnyelvét kelti életre, de a múltba való utazást is megtestesíti. A burleszk Esti Kornél szabad, léha jellemét domborítja ki, a filmnyelvi stílusimitációk hangulatosan adják vissza Esti képzeletének játékosságát.

Hogyan készült?

Pacskovszky a rendszerváltáskor diplomázott a főiskolán, és pár év kihagyás után rendezhette meg első filmjét. Az Esti Kornél csodálatos utazása hányatott sorsú produkció volt: eredetileg egy látványos, nagyköltségvetésű európai koprodukcióban gondolkodtak, de végül lejjebb kellett adni a (pénzügyi) igényekből. A film a rendező elmondása szerint „fél költségvetésből, fél gázsiért” készült, az utómunkára már csak a forgatás után tudták összeszedni a hiányzó összeget. A stáb így is lelkesen dolgozott, mert örültek, hogy legalább van munka, leforog a film. A magyar film sivár évtizedének tekinthető kilencvenes években ez ugyanis nem volt evidens: kevesebb és jellemzően gyengébb színvonalú film készült, és a magyar film nézettsége is ekkor ért történelmi mélypontra.

Pacskovszky Máté Gábort kérte föl a főszerepre, aki evidens választás volt. Alkatilag hasonlított Kosztolányira, és a forgatás idején már több mint tíz éve játszotta Kosztolányi-estjét, vagyis bensőségesen ismerte az életművet. A fiatal Esti Kornélt a később operatőrként világhírűvé vált Erdély Mátyás alakította, aki Nemes Jeles László alkotótársaként a Saul fiát is fotografálta. A film sejtelmes-nosztalgikus képi világát a venezuelai magyar operatőr, Gózon Francisco teremtette meg, akivel Pacskovkszy már a diplomafilmjében is együtt dolgozott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Pacskovszky József egy közönségbarát művészfilm elkészítését tűzte ki célul maga elé, amelyben szerzői ambícióit is meg tudja valósítani, de a magyar filmtől elpártoló nézőket is visszacsalogathatja a moziba. (Az Esti Kornél csodálatos utazása a szerzői filmeknél akkoriban átlagosnak mondható 12 ezres nézőszámot produkált.) A rendező a kortárs filmtrendekkel ellentétben mesterei, Szabó István és Makk Károly művészetét tekintette követendőnek. Filmjének legközelebbi rokona Huszárik Zoltán Szindbád című alkotása, amely szintén egy széttartó novellafüzért rendezett az Esti Kornél csodálatos utazásánál nyitottabb és lazább szerkezetű filmbe. Pacskovszky filmje a némafilmes burleszk mellett a hetvenes évek asszociatív tudatfilmjeinek örököse, ám ez a kilencvenes években már nem újszerű technikaként, hanem nosztalgikus színben jelenik meg nála. A Szindbád hatása lehet az is, hogy Pacsvkoszky az Esti Kornél-novellákban nem túl hangsúlyos erotikus csábítástörténetekre fűzi fel a filmjét.

A kritika jól fogadta az Esti Kornél csodálatos utazását, a Filmszemlén Pacskovszky filmjét tartották a legesélyesebbnek a fődíjra, ám azt végül Gothár Péter A részleg című filmje kapta (az Esti Kornél… a legjobb operatőr és a legjobb női mellékszereplő [Igó Éva] díjával gazdagodott). 1996-ban a Filmkritikusok Díját kapta Máté Gábor a legjobb férfi főszerepért. Ám a díjaknál fontosabb volt, hogy az Esti Kornél… visszaadta azt a hitet, hogy újraszülethet az igényes magyar filmművészet.

Egy emlékezetes jelenet

Az idős Esti találkozik a bécsi pincérlánnyal, akit 30 évvel ezelőtt elcsábított. Látványos a film párhuzamos dramaturgiája, ahogy egymásra rímel a helyzet minden motívuma: a fiatal, szerelemre éhes Esti nagy sört, a kiábrándult, szerelemre képtelen Esti kis sört kér, a fiatal elcsábítja, az idős menekül a pincérlány elöl. De végül szembe kell néznie múltjával és viselkedésével.

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem