Ellopták a vitaminomat

A „vérfagyasztó” bűnügyi akciófilm főszereplőit hétköznapi tárgyak alakítják: egy piros alma, két kesztyű, egy zseblámpa, egy nagyító és egy bizarr óraműszerkezet.

színes magyar animációs film, 1966, rendező: Foky Ottó

forgatókönyvíró: Nepp József, operatőr: Tóth János, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Deák Tamás, hangmérnök: Horváth Domonkos, 9 perc 

Miről szól?

A bűnügyi filmparódia szereplői antropomorfizált hétköznapi tárgyak. A cselekmény a krimik dramaturgiai sémáját követi: a bűntény megtörténtét követi a felderítés és a zsákmány visszaszerzése. Az éj leple alatt két mindenre elszánt tolvaj, a kötött ötujjas kesztyű és társa, a melák bokszkesztyű egy lezárt befőttesüveg mélyéről ellopja a pirosan mosolygó almát a bandafőnök, a hátborzongatóan kinéző, egyszemű vekkerlény számára. A rablásra a zseblámpa-éjjeliőr derít fényt, aki riasztja a nagyító- detektívet, aki csapatával azonnal a tettesek nyomába ered.

Miért különleges?

Az Ellopták a vitaminomat újszerűsége, hogy az alkotók stop motion filmjük szereplőinek a klasszikus bábfigurák helyett hétköznapi használati tárgyakat választottak, amelyek a bábmester kezei között kelnek életre és válnak az akciófilm szereplőivé. A bábmester behelyettesíthető a film végén az almát jóízűen elmajszoló hús-vér kisfiúval, aki a használati tárgyakat képzeletben konkrét személyiséggel ruházza fel: így lesz a bokszkesztyűből bumfordi bűnöző, a cérnakesztyűből pedig rafinált tolvaj. A játék öröme az ekkor első animációs filmjét készítő Tóth János operatőr munkáját is áthatja, aki erről így mesélt 1968-ban a Film Színház Muzsika újságírójának: „Az ember a gyerekkori álmait, vágyait mentheti át ide, azokat, amelyek a játékfilmnél nem valósíthatók meg. Itt az alkotás örömének olyan légkörében részesülhet az ember, amely játékfilmnél elképzelhetetlen.”

Az ismert klisék meghökkentő fénytörésbe kerülnek

Hogyan készült?

A film Foky Ottó tervező-rendező, Nepp József forgatókönyvíró és Tóth János operatőr első közös munkája. Saját bevallásuk alapján hármójuk együttműködésének sajátossága, hogy

„az operatőr avantgardista, neki vannak a legvadabb elképzelései, a forgatókönyvíró popularista, vagyis mindig közérthetőségre törekszik, a rendező viszont a villámhárító szerepét tölti be, neki mindig sikerül megtalálni a közös nevezőt.”

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A populáris filmzsánereket parodizáló tárgymozgatott filmek a Foky Ottó–Nepp József–Tóth János trió védjegyévé váltak. A bűnügyi akciófilmeket idéző Ellopták a vitaminomat (1966) mellett az disztópikus sci-fiknek beillő Bizonyos jóslatok (1967) és Babfilm (1975), a televíziós sportközvetítéseken ironizáló A nagy mérkőzés (1968), valamint az operafilm-karikatúra La Desodora (1983) című rövidfilmekben a szokatlan szereplőválasztásnak köszönhetően a jól ismert klisék meghökkentő fénytörésbe kerülnek. A tárgyanimációs forma a filmtörténet pionír korszakáig visszavezethető, melyek közül legismertebb Vlagyiszlav Sztarevics bogárpreparátumokkal eljátszott groteszk szerelmi komédiája, A filmoperatőr bosszúja (Meszty kinyematograficseszkogo operatora, 1912). A magyar animáció korai korszakában szintén számos tárgyfilm készült a Macskássy Gyula vezette alkalmazott animációs műhelyben, melyek közül a romantikus musicalkarikatúraként aposztrofálható Izzó szerelem (1939) számít a tárgyanimációs műfajparódiák úttörőjének.

Egy emlékezetes jelenet

Az autentikus zsánerfilmes hatás érdekében a film operatőri munkája a bűnügyi thrillerek nyomasztó miliőjét idézi. A karaktereket alakító tárgyak egy stilizált térben mozognak. A smaragd színezetű gengsztertanya helyszínén zajló akciójelenetben különösképp dominálnak a rendkívüli precizitással megalkotott sejtelmes fény- árnyék-hatások és expresszív színeffektusok. Ezekben a bravúros kompozíciókban igencsak markánsan érvényesül az a Tóth János operatőri munkáira jellemző sajátos ars poetica, miszerint a környezet hangulati töltete ugyanolyan súllyal esik latba, mint a jelenet szereplői.

A rendező

Foky Ottó (forrás: NFI)

Tudtad?

Foky Ottó és Tóth János ismeretsége egészen főiskolás korukig, az ötvenes évek derekáig nyúlik vissza, amikor Foky az Iparművészeti, Tóth a Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem