Egy sváb lány és egy székely fiú esküvője feltépi a régi sebeket. Rómeó és Júlia a nyolcvanas évek vidéki Magyarországán, jóval pozitívabb végkifejlettel.
színes magyar-NSZK dokumentumfilm, 1983, rendező: Gyarmathy Lívia
operatőr: Pap Ferenc, 80 perc
Miről szól?
Palotabozsok és Somberek szomszédos falvak Baranya megyében. A két településen esküvőre készülődnek. A menyasszony sváb, a vőlegény székely származású. A fiatalok szeretik egymást, a két család mégis ellenzi a házasságot. A kölcsönös előítéletek a történelmi múltban gyökereznek.
Mitől különleges?
Az Együttélés egyszerre érzékeny történelmi tanulmány és egy kisközösség részletgazdag portréja. Gyarmathy Lívia sorra megszólaltatja a falu lakóit, az esküvő köré rendezve az interjúkat. A kamera előtti vallomásokból, a külső szakértők magyarázataiból fokozatosan megismerhetjük a székelyek és svábok történetét. A kölcsönös bizalmatlanság előzményei messzire vezetnek. A filmben a történelem súlya nehezedik a szereplőkre. A második világháború tragédiája generációkon keresztül öröklődik tovább. Az Együttélés nagy empátiával és odafigyeléssel, mégis objektíven bontja ki a múlt ködébe vesző konfliktusokat. Az emberi drámák és a nagy sorsfordító társadalmi-politikai események egyszerre tárulnak fel előttünk.
A szerelmi szálon keresztül magát a történelmet pillanthatjuk meg.
Hogyan készült?
Gyarmathy Lívia a filmben látható falvakban járva döbbent rá, hogy a történelem szeszélye folytán két nagyon különböző népcsoport kénytelen ugyanott élni. Az alkotók ezt a sajátos helyzetet szerették volna egyetlen filmben megmutatni. Az Együttélés 1980-ban és 1981-ben készült, de a cenzúra visszatartotta az elkészült művet. A hivatalos álláspont szerint Magyarországon béke van, nem kell feltépni a régi sebeket. A film kisebb csúszással, de végül zöld utat kapott.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A nyolcvanas években számos jelentős történelmi dokumentumfilm készült. Ezek az alkotások az érintettek megszólaltatásával széles körben ismeretlen tényekre és összefüggésekre irányították rá a figyelmet. Gyarmathy Lívia dokumentumfilmjét a hazai mozik is műsorra tűzték, a bemutató évében közel 93 ezren váltottak rá jegyet. Több nemzetközi fesztivál programjában is szerepelt, 1984-ben pedig elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját.
Egy emlékezetes jelenet
Hiába élnek együtt több évtizede a svábok és székelyek, a viszony közöttük még mindig meglehetősen rossz. A kölcsönös gyanakvás, a makacs előítéletek odáig vezetnek, hogy a jegyespár családjai még abban sem tudnak megegyezni, melyik faluban legyen a lakodalom. A menyasszony és a vőlegény kocsival ingázik a két helyszín között. Az autózás már-már groteszkbe hajló képei önmagukért beszélnek. A fiatalok példája mégis okot adhat a reményre, hiszen egymásba szerettek és összeházasodtak. A jövőben azonban biztosan sokszor kell majd a két család eltérő kívánságai és elvárásai között dönteniük. A jövő békés, de kissé ellentmondásos együttélést ígér.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Szilágyi Ákos: Történelemnagyítás – vagy személyes emlékezet, Gyarmathy Lívia: Együttélés. Filmkultúra, 1983/4, 27-36.
Koltai Ágnes: Egy eretnek műfaj, Beszélgetés Gyarmathy Líviával. Filmvilág, 1985/6, 13-15.