Együttélés

Egy sváb lány és egy székely fiú esküvője feltépi a régi sebeket. Rómeó és Júlia a nyolcvanas évek vidéki Magyarországán, jóval pozitívabb végkifejlettel.

színes magyar-NSZK dokumentumfilm, 1983, rendező: Gyarmathy Lívia

operatőr: Pap Ferenc, 80 perc

Miről szól?

Palotabozsok és Somberek szomszédos falvak Baranya megyében. A két településen esküvőre készülődnek. A menyasszony sváb, a vőlegény székely származású. A fiatalok szeretik egymást, a két család mégis ellenzi a házasságot. A kölcsönös előítéletek a történelmi múltban gyökereznek.

Mitől különleges?

Az Együttélés egyszerre érzékeny történelmi tanulmány és egy kisközösség részletgazdag portréja. Gyarmathy Lívia sorra megszólaltatja a falu lakóit, az esküvő köré rendezve az interjúkat. A kamera előtti vallomásokból, a külső szakértők magyarázataiból fokozatosan megismerhetjük a székelyek és svábok történetét. A kölcsönös bizalmatlanság előzményei messzire vezetnek. A filmben a történelem súlya nehezedik a szereplőkre. A második világháború tragédiája generációkon keresztül öröklődik tovább. Az Együttélés nagy empátiával és odafigyeléssel, mégis objektíven bontja ki a múlt ködébe vesző konfliktusokat. Az emberi drámák és a nagy sorsfordító társadalmi-politikai események egyszerre tárulnak fel előttünk.

A szerelmi szálon keresztül magát a történelmet pillanthatjuk meg.

Hogyan készült?

Gyarmathy Lívia a filmben látható falvakban járva döbbent rá, hogy a történelem szeszélye folytán két nagyon különböző népcsoport kénytelen ugyanott élni. Az alkotók ezt a sajátos helyzetet szerették volna egyetlen filmben megmutatni. Az Együttélés 1980-ban és 1981-ben készült, de a cenzúra visszatartotta az elkészült művet. A hivatalos álláspont szerint Magyarországon béke van, nem kell feltépni a régi sebeket. A film kisebb csúszással, de végül zöld utat kapott.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A nyolcvanas években számos jelentős történelmi dokumentumfilm készült. Ezek az alkotások az érintettek megszólaltatásával széles körben ismeretlen tényekre és összefüggésekre irányították rá a figyelmet. Gyarmathy Lívia dokumentumfilmjét a hazai mozik is műsorra tűzték, a bemutató évében közel 93 ezren váltottak rá jegyet. Több nemzetközi fesztivál programjában is szerepelt, 1984-ben pedig elnyerte a Magyar Filmkritikusok Díját.


Egy emlékezetes jelenet

Hiába élnek együtt több évtizede a svábok és székelyek, a viszony közöttük még mindig meglehetősen rossz. A kölcsönös gyanakvás, a makacs előítéletek odáig vezetnek, hogy a jegyespár családjai még abban sem tudnak megegyezni, melyik faluban legyen a lakodalom. A menyasszony és a vőlegény kocsival ingázik a két helyszín között. Az autózás már-már groteszkbe hajló képei önmagukért beszélnek. A fiatalok példája mégis okot adhat a reményre, hiszen egymásba szerettek és összeházasodtak. A jövőben azonban biztosan sokszor kell majd a két család eltérő kívánságai és elvárásai között dönteniük. A jövő békés, de kissé ellentmondásos együttélést ígér. 

A rendező

Gyarmathy Lívia (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A 2. világháború után 170 000 magyarországi svábot telepítettek ki Németországba. Közülük a veszélyek, nehézségek dacára mintegy húszezren visszaszöktek Magyarországra – a semmire, hiszen mindenüktől, az otthonuktól is megfosztották őket. 

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem