Egymásra nézve

 

Makk Károly melodrámája volt az első magyar film, ami pozitívan mutatta be az azonos neműek szerelmét.

színes magyar játékfilm, 1982, rendező: Makk Károly

forgatókönyvíró: Galgóczi Erzsébet, Makk Károly, operatőr: Andor Tamás, főszereplők: Jadwiga Jankowska-Cieslak, Grazyna Szapolowska, Jozef Króner, Reviczky Gábor, Bács Ferenc, Andorai Péter, 104 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Egy tiltott szerelem története két nő között az ötvenes évek kommunista diktatúrájában. Éva (Jadwiga Jankowska-Cieślak) szókimondó újságíró, aki nem kap munkát, amíg az Igazság nevű lap főszerkesztőjének, Erdős elvtársnak (Jozef Króner) meg nem tetszik a szenvedélyes igazságszeretete. Az újságnál találkozik Líviával (Grażyna Szapołowska), akibe első látásra beleszeret. Szerelmüket csak titokban, lopva tudják megélni, és a helyzetet tovább nehezíti, hogy Lívia katonaférje a belső elhárításnál dolgozik…

Mitől különleges?

Az Egymásra nézve az első (és a rendszerváltás előtt az egyetlen) magyar film, amely nyíltan és pozitívan mutatja be az azonos neműek szerelmét. Bár Magyarországon 1961-től nem büntették a homoszexualitást, a melegség tabutémának számított, amivel sokáig a filmszakma sem foglalkozott. Makk Károly érzékenyen és összetetten mutatta be a két nő között kivirágzó szerelmet, és nem zárkózott el a meztelenség, az intimitás, a szexuális vágy vagy épp a frusztráció bemutatásától sem. Nemcsak a társadalom elítélő tekintetét, de azokat a belső vívódásokat is elemi erővel láttatta, amit a házas Lívia él át, aki fizikailag már nem vonzódik a férjéhez, és talán egész életét rejtőzködő leszbikusként élte le.

Az Egymásra nézve attól válik többé egy tabutörő melegfilmnél, hogy a szerelmi melodrámába éles rendszerkritikát vegyít. Az újságíró Éva szálka a hatalom szemében, riportjaiban őszintén írja meg a szocializmus visszásságait, például az erőszakos téeszesítést. Homoszexualitása csupán ürügy a hatalom számára, hogy ellehetetlenítsék. Az Egymásra nézve azért is kritizálta hatékonyan a szocializmust, mert nem bújtatta allegóriákba, szimbólumokba mondandóját: 

szókimondóan vágta a korrupció, az elnyomás, az ’56-os forradalom leverésének vádját a hatalom képébe.

Ekkortájt sorra készülnek a filmek az ötvenes évekről, azaz a Rákosi-korszak diktatúrájáról, ám Makk Károly kivételes módon egy 1958-ban játszódó történet mond el, így elsőként ábrázolja kritikusan a Kádár-kor kezdetét. A filmben utalnak az éppen lezajlott Nagy Imre-perre, Éva pedig a szerkesztőségi értekezleten 1956-ot forradalomnak nevezi (igaz, egyik szolgalelkű kollégája rögtön kijavítja szóhasználatát ellenforradalomra).

Nem bújtatta allegóriákba, szimbólumokba mondandóját

Hogyan készült?

Az Egymásra nézve Galgóczi Erzsébet Törvényen belül című kisregénye alapján készült. A kisregény nem keltett nagy visszhangot, Makk Károly gond nélkül szerezte meg az adaptációs jogokat. Filmgyári pletykák szerint Törőcsik Mari és Psota Irén neve is felmerült a két főszerepre, de Makk inkább lengyel színésznőként választott, mert úgy vélte, magyar színésznők úgysem vállalták volna, hogy csókolózzanak egymással a vásznon.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Egymásra nézve az úgynevezett ötvenes évek-filmek lírai szépségű melodrámája – csakhogy már a korai Kádár-korszakban játszódó történettel –, amely a külföldi fesztiválokon is nagy sikert aratott. Az Évát játszó Jadwiga Jankowska-Cieslak a legjobb színésznőnek járó díjat kapta Cannes-ban, Makk Károly pedig az újságírók különdíját a legjobb rendezésért. A rendező elmondása szerint maga Kádár János kaszálta el a film sokáig biztosra vett Oscar-nevezését, amikor azt mondta róla Aczél Györgynek, hogy „ennyit még nem ártott nekünk magyar film”. 


Egy emlékezetes jelenet 

Emlékezetes a két nő egymás gabalyodása a kávéház vérvörös fényei és a pincérek rosszalló tekintete előtt is, de a szocializmus működését gyönyörűen illusztrálja az a jelenet, amikor a lapigazgató rapportra hívja az Igazság főszerkesztőjét. Makk tűpontosan mutatja meg, hogyan működött a cenzúra és a besúgás (az igazgatónál „véletlenül” akad egy példány a cikk eredeti, publikálatlan verziójából), és azt is, hogyan akarják megtörni a politikai ellenállót a szexuális irányultságán keresztül. A lapigazgató csak „buzeráns kurva”-ként emlegeti Évát, mire Erdős elvtárs visszavág, és elmagyarázza, hogyan tehet tönkre a vak párthűség, a hatalom gerinctelen kiszolgálása egy egész országot.

Ezt is nézd meg!

 

 

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Kálmán László: Kétséges egység, Makk Károly: Egymásra nézve. Filmkultúra, 1982/4, 55-58.
Ember Marianne: Stílus és szemlélet, Makk Károly filmjeiről. Filmkultúra, 1982/4, 12-22.
Báron György: Nehéz szerelem, Egymásra nézve. Filmvilág, 1982/10, 9-11.

A rendező

Makk Károly a film forgatásán (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Makk Károly a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanársegédként találkozott először az akkor még hallgató Galgóczi Erzsébettel. 

Plakát

(forrás: MNF)